Meghalt Göncz Árpád

Fotó: MTI/MTVA / Cseke Csilla / MTI/MTVA / Cseke Csilla

-

A volt köztársasági elnök 93 éves volt. Az államfői posztot két cikluson, vagyis tíz éven át töltötte be, 1990 és 2000 között.


Az író, műfordító a demokratikus ellenzék tagjaként 1988-ban csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez, amely az egyik legerősebb rendszerváltó pártként 1990-ben paktumot kötött a kormányalakításra készülő MDF-fel. Ennek értelmében az SZDSZ jelölhette a köztársasági elnököt, Göncz Árpádot, aki korábban az SZDSZ Ügyvivői Testületének tagja volt.


Göncz Árpád ötvenhatos bebörtönzöttként személyében is szimbolizálta a szakítást a szocialista, állampárti rendszerrel. A forradalom idején a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e, vagyis az oroszok bevonulása után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom memorandumának elkészítésében. 1957 májusában tartóztatták le, egy év múlva pedig a Bibó-per vádlottjaként életfogytiglanra ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1963-ban amnesztiával szabadult.


Szó sincs róla, hogy mi a börtönben vesztesnek éreztük volna magunkat. Sőt: négy esztendeig győztesnek.

Államfőként Árpi bácsi

Göncz Árpád államfővé választására az MDF kormányfője, Antall József tett javaslatot, az irodalmár akkor az írószövetség elnöke volt. Megválasztása után mindenféle ceremónia nélkül ment ki a Kossuth térre, az őt éljenző tömeg közé, ahonnan már akkor is sokan Árpi bácsinak szólították. Közvetlensége a rendszerváltás legnépszerűbb politikusává tette, a közvéleménykutatásokban 10 éven át vezette a szimpátialistát.



Ennek ellenére ő sem úszta meg támadások nélkül a politikai pályafutását. Alig két évvel hivatalba lépése után már érezhető volt, hogy az SZDSZ és az MDF között megvan és megmarad az a szakadék, amely a magyar politikai rendszerben, illetve az értelmiség körében évszázados múltra tekintett vissza az urbánusok és a népiesek között.

1992. október 23-án, az 56-os megemlékezésen kifütyülték, amit akkor és azóta is sokan sokféleképpen magyaráznak. Az MDF részéről mindenesetre kritika érte, mert ellentétbe került 56-os szervezetekkel, nem írta alá az úgynevezett igazságtételi törvényt, amely büntette volna a kommunista rendszer idején elkövetett bűncselekményeket, illetve nem váltotta le a közszolgálati médiumok túlságosan baloldalinak ítélt vezetőit.


Amikor kifütyülték


Göncz Árpád nem sokszor, de annál határozottabban élt azokkal a jogkörökkel, amelyekre államfői tisztsége felhatalmazta. Még ideiglenes elnökként írta alá az első törvényt, amely forradalommá és szabadságharccá nyilvánította az 56-os eseményeket. Ugyanezen a napon aláírta az első kegyelmi határozatát is. Az utolsó magyarországi halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra. Később megkegyelmezett egy anyának is, aki gyógyíthatatlanul beteg kislányát segítette a másvilágra, a gyermek kérésére.


Karakteres megnyilvánulása volt az is, amikor 1990 őszén nem adott engedélyt a hadsereg bevetésére a taxisblokád részvevői ellen. A tüntetést az váltotta ki, hogy az Antall-kormány drasztikusan megemelte a benzinárat, és amikor a taxisok és szimpatizánsaik már harmadik napja állták el az utakat, akkor a kabinet a hadsereg bevetését fontolgatta.

A vitatott jogi helyzetértékelés miatt Göncz Árpád több törvényjavaslatot küldött át az Alkotmánybírósághoz. A legemlékezetesebb ezek közül a már említett igazságtételi törvény volt. A Sólyom László későbbi köztársasági elnök által vezetett testület 1992-ben megsemmisítette a jogszabályt.


Nézzék el, hogy nem mondom el mindazt, amit manapság mondani illik - nem beszélek a múlt bűneiről, a hibákról, amiket elkövettünk - igenis mi, mindannyian, még ha a bűnökben, hibákban nem is egyaránt osztozunk, hiszen féltünkben magunk is eltűrtük, tudomásul vettük, ami történt, mert emberek vagyunk, esendők, a történelmet nem mi csináljuk, hanem a történelem formál mibennünket, s mert a történelem jégverése ellen nem kötöttünk biztosítást.

A diplomáciában nagy segítségére volt a demokratikus ellenzék tagjaként a nemzetközi porondon is elismert személyisége. Bill Clinton a cseh Vaclav Havelhez és dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlította, amikor 1999-ben a Fehér Házban fogadta.


A vasfüggöny lehullása után a magyarok ezt a nagy embert választották vezetőjüknek.

2012 novemberében Göncz Árpád négy gyermeke alapítványt hozott létre életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományoknak ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.


Elnöki búcsúbeszédében 2000 augusztusában Göncz Árpád azzal távozott a politikai életből, hogy a csönd néha a szónál is messzebbre hangzik.


tíz esztendővel ezelőtt ruházta rám az Országgyűlés a Köztársaság elnökségének – a nép első szolgájának – tisztét... A békességszerzésre – nekem – egyetlen eszközöm volt: az emberi szó.

Életrajz

Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. Mivel jogot tanult a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ezért az 1944-ben megszerzett diplomájáig nem is kapott behívót a hadseregbe. Aztán a 25. hegyivadász pótzászlóalj tagja volt, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, de innen is mindig sikerült megszöknie.

A második világháború után belépett a Független Kisgazdapártba, ahol az ifjúsági szervezet elnöke, valamint a párt titkára és főtitkára is volt. A párt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként és lakatosként is dolgozott, majd 52-ben felvették a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahová egészen a forradalom kitöréséig járt.


Göncz Árpád, 1937, Hajnóczy József (Bors) utca 3. kapujában Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök.


A forradalom ideje alatt belépett a Magyar Parasztszövetségbe. A forradalom után letartóztatták, ő lett Bibó István perének másodrendű vádlottja. Életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan végül amnesztiával 1963-ban szabadult.

Az agráregyetemet nem tudta szabadulása után befejezni, előbb szakfordítóként dolgozott, majd 1965-től szabadfoglalkozású íróként, műfordítóként tevékenykedett.

Rengeteg híres könyv magyar fordítása köthető a nevéhez. Így többek között J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvének egy része, Colleen McCullough Tövismadarakja, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeiája.

Több regényt, elbeszélést és színdarabot is írt.