Meghalt Biszku Béla

Fotó: MTI / Soós Lajos

-

A kommunista politikus, belügyminiszter 94 éves volt. Kádár bizalmi emberének tartották, de egyszer megpróbálta megbuktatni a főtitkárt. Politikusként egyedül ő állt bíróság elé az '56-os sortüzek miatt. Nem bánt meg semmit, és igazán bűnhődnie sem kellett a kommunizmus bűneiért.


Az Index értesülései szerint a Mazsihisz szeretetkórházában elhunyt Biszku Béla egykori kommunista belügyminiszter.


Az 1921-ben született Biszku Bélát tartották a „puha diktatúra legkeményebb öklének”. Lakatosinasként kezdett, 1944-ben lépett be a kommunista pártba, a Magyar Dolgozók Pártjának káderosztályán át jutott egyre feljebb. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett az utcai felkelők ellen. 1956-tól tagja lett az MSZMP Központi, '57-től a Politikai Bizottságnak, 1957 és 1961 közt belügyminiszter volt, ebben a pozícióban a forradalom utáni megtorlások egyik irányítója volt.

1962 után a Központi Bizottság egyik titkáraként tevékenykedett. 1972 őszén, a szovjetek támogatást élvezve, Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. Ez után félreállították, 1978-ban hivatalosan is felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. A rendszerváltás után sokáig visszavonultan élt, míg 2010-ben dokumentumfilmet nem forgattak róla. Ekkor került be újra a neve a köztudatba, és ő lett egyetlen kommunista politikus, akit bíróség elé állítottak az 1956-os sortüzek miatt.

Biszku nem bánt meg semmit, sőt, 2010-ben, a Duna TV-nek adott interjúban kijelentette, hogy 1956-ot nem tekinti forradalomnak, az azt követő perek nem voltak koncepciós eljárások.


Kádár János és Biszku Béla.


Biszku kedvéért még törvényt is módosítottak, hogy biztosan ne évüljenek el a neki felrótt bűncselekmények. Az ügyészség viszont nem elsősorban a belügyminiszteri tevékenységére, hanem korábbi eseményekre építette. Ebből az időszakból viszont csak egy esetet tettek a vád tárgyává, az úgynevezett martonvásári razziát. Ehelyett inkább a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűz ügyében vádolták meg, mint felbujtót. A vád arra épült, hogy Biszku az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja volt, amely létrehozta és irányította a karhatalmat, illetve közvetve utasítást adott a sortüzekre.

A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetéskor hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt. Az ügyészség szerint Biszku Béla azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly június 1-jén hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el. December 17-én, a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A sortüzek esetében a bíróság nem találta bizonyítottnak a bűnöségét, csak a martonvásári razzia ügyében.