Meghalt Birtalan Balázs

Forrás: Birtalan Balázs/Facebook

-

Az író, költő, melegaktivista és terapeuta, a Sorskönyv nélkül blog szerzője 46 éves volt.


Három éve élt daganatos megbetegedéssel. Január óta otthonában, családja és barátai körében készült a halálára, amelyről Sorskönyv nélkül blogjában írt hosszabban:


"Arról, hogy meghalok, önmagában nem kéne írnom, hiszen egyrészt mindenki meghal, másrészt annak sincs hírértéke, hogy a „mindenki”-be én is beletartozom – ezzel kb. óvodás korom óta tisztában vagyok.


Tudatosan készült a halálra


Keresztény koromban mindennap imádkoztam „a jó halál kegyelméért”; ez komplex fogalom, amelybe beletartozik többek között az is, hogy a halál ne érjen készületlenül. Hogy van-e valaki, aki meghallgatja az imákat, nem tudom, de a jelek szerint ez az imám meghallgatásra talált. A halálról immár tudhatom, hogy nem fog készületlenül érni: néhány hetem, maximum pár hónapom (a legoptimistább becslés szerint: félévem) maradt ebben az életben.

Ez az információ viszont már megér egy írást: nem elsősorban önmagam, hanem mindazon rokonaim, barátaim, ismerőseim, olvasóim számára, akik mindmáig azzal áltatják magukat, egyszersmind – valószínűleg csupa jóindulatból – csesztetnek engem, hogy én „nagyon erős” vagyok, aki „megküzd a rákkal”, és „annyian szeretnek, hogy az biztos meggyógyít”.


A betegséget nem tekintette ellenségének


Rákos megbetegedését nem tragédiaként fogta fel. A betegséget nem tekintette ellenségének:


"A rákkal viszont nem küzdök meg, már csak azért sem, mert a rákot nem tekintem – és az első sokk napjait leszámítva soha nem is tekintettem – ellenségnek. A rákkal nemküzdelemben álltam, hanem egy folyamatban veszek vele részt. E folyamatban én mindazt megtettem a gyógyulásom érdekében, amit józan ésszel és hitem szerint meg lehetett tenni. És nem tettem meg egy csomó mást, ami szembement volna akár a hitemmel, akár a józan ésszel. Nagyon szeretek élni – de nem minden áron. Például azon az áron, hogy emberi méltóságomat szemen köpve, a halálfélelemtől nyüszítve rohangáljak varázslótól kuruzslóig, hogy hátha valaki tudja a nagyon titkos mantrát, amivel majd meggyógyít, erre nem voltam és nem vagyok hajlandó."


2010 óta a pszichológiai segítségnyújtás volt a legfontosabb munkája


Tízévesen jelentek meg először versei, tizennégy éves kora óta rendszeresen publikált. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Esztergomban teológiát tanult, később csatlakozott egy katolikus kisközösséghez, ahonnan homoszexualitása miatt kiközösítették.

Ezek után indította el a magyarországi keresztény melegmozgalmat Bíborpalást, illetve később Öt Kenyér Közösség néven. Rengeteg cikket írt a témában. Elvégzett egy 200 órás pszichoterápiás képzést, 2010 óta a pszichológiai segítségnyújtás volt a legfontosabb munkája. 2005 óta vezette blogját. Három éve küzdött daganatos megbetegedéssel.


A halál az élet része


Legutóbbi, Felmászok a létra című összes versét tartalmazó kötete tavaly októberben jelent meg. Készülő pszichológiai témájú könyve szerkesztés alatt. Januárban blogjában elköszönt olvasóitól. Most végleg elment.