Megdobálták a szerb kormányfőt Srebrenicában

Fotó: MTI/AP / Marko Drobnjakovic

-

Aleksandar Vucic a megbékélés jegyében ment a húsz évvel ezelőtti mészárlás színhelyére, de a tömeg nem volt vevő a gesztusra. Vucic valaha harcos nacionalista volt, és Belgrád máig nem hajlandó népirtásnak nevezni a történteket.


Megdobálták Aleksandar Vucic szerb kormányfőt szombaton a Srebrenica melletti Potocari emlékhelyen, amíg az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el. A tömeg kifütyülte és sértegette, majd műanyag palackokat, köveket és cipőket dobott a távozó szerb kormányfő felé, aki a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt. Helyszíni beszámolók szerint a támadók azt kiabálták: „Pusztulj el, te csetnik!” és „Öld meg!”

Vucic arca könnyebben sérült, és eltört a szemüvege. A szerb miniszterelnök testőrei mellett a helyi rendfenntartó erőknek is közbe kellett lépniük. Az egyik támadót később elfogták. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint a támadás „emberölési kísérlet” volt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint ez nemcsak a szerb kormányfő, hanem egész Szerbia, valamint az ország együttműködési szándéka és békepolitikája elleni támadás volt. A szerb kormány délután rendkívüli ülést tart a történtek miatt.


Húsz éve még mást mondott

A megemlékezésen minden felszólaló népirtásként ítélte el azt, ami 1995 júliusában Srebrenicában történt, amikor a boszniai szerb csapatok elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A szerb hivatalos álláspont szerint azonban nem történt népirtás, a bűncselekményeket „egyes konkrét személyek követték el”.

Aleksandar Vucic személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: „ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg”. Ezért később bocsánatot kért, és ma már „szörnyű bűncselekményekről” beszél.


Clinton sajnálja, hogy későn léptek

Bill Clinton volt amerikai elnök szombaton a Srebrenica mellett Potocari emlékhelyen élete legfontosabb tettének nevezte azt, hogy a srebrenicai mészárlás után amerikai közvetítéssel véget lehetett vetni a boszniai háborúnak. Ugyanakkor úgy fogalmazott: sajnálja, hogy sokat kellett várni arra az egyetértésre, amelynek végén az Egyesült Államok és a NATO nagyobb erővel lépett fel, hogy megállítsa az erőszakot Bosznia-Hercegovinában.

1995. november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Clinton örömét fejezte ki, hogy azóta meg lehetett tartani a békét, hozzátette azonban: „tartozunk az áldozatoknak”. Kijelentette: nem szeretne még egyszer a srebrenicaihoz hasonló vesztőhelyet látni, de „a világban azonban még mindig a nemzeti hovatartozáson, a fajon és a hiten alapuló háború uralkodik”.

A volt elnök köszönetet mondott Aleksandar Vucicnak, amiért megjelent a megemlékezésen, és fejet hajtott az áldozatok emléke előtt. Korábban csak Boris Tadic szerb elnök járt a srebrenicai megemlékezésen 2010-ben.