Megcsapta a GVH az Éremkibocsátót

Fotó: MNB / Magyar Pénzverő Rt.

-

A Gazdasági Versenyhivatal 140 millió forintra bírságolta a Magyar Éremkibocsátó Kft.-t egy rakás szabálytalanság miatt.


Visszaeső szabálysértőként 140 millió forintra büntette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Éremkibocsátó Kft.-t. A társaság olyan érmeket bocsát ki, amelyek nem használhatók fizetőeszközként. Ezzel nem is lenne semmi gond, ám a cég mind reklámjaiban, mind megjelenésében a hivatalosság látszatát keltette – többek között a magyar címer díszíti minden kiadványát. Ez pedig már nem tetszett a versenyhivatalnak.

A versenyhivatal megállapította, hogy az éremkibocsátó társaság valótlanul sugallta 2014 áprilisától, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, és a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette.

Mindemellett valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet a magyarországi lakosoknak. Valójában csak egyes költségeket nem kellett megfizetniük. Elhallgatta a társaság emellett azt, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és a postázási költségeket. Ezt a gyakorlatot hat éven át idén júliusáig folytatta a cég – bár enyhítő körülményként figyelembe vette a GVH, hogy a cég utólag visszafizette ezeket a pluszköltségeket a vásárlóknak.


Fizetőeszközt, vagyis érmét Magyarországon csak az MNB bocsáthat ki


A GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat intenzív volt és hosszabb ideig tartott, a kampányüzenetek a fogyasztók széles körét érték el, a jogsértő kereskedelmi gyakorlat erőteljesnek minősül az 1956-os érem esetében, mert az ingyenesség ígérete egyértelműen eljutott a fogyasztókhoz, valamint a vállalkozás a jogsértésekkel jelentős gazdasági előnyhöz jutott. A GVH korrekciós tényezőként vette figyelembe a bírságösszeg meghatározásánál, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. ismétlődő jogsértése miatt visszaeső, így a bírság összegét a korábbi jogsértés súlyosságával arányosan növelte.

A lényeget illetően ugyanakkor a GVH nem foglalt állást: vagyis milyen értéket képvisel egy az Érmekibocsátó Kft. által forgalmazott érem. Ez nem meglepő, hiszen a társaság kerüli is ennek részletezését, inkább arra fókuszál, hogy milyen szép, milyen fényes az érem. Numizmatikusok ugyanakkor kissé komolyabb kritikát fogalmaznak meg a kibocsátott érmekkel kapcsolatban. Szerintük eleve annak van értéke, amivel fizetni is lehet vagy lehetett, márpedig az Éremkibocsátó nem ilyen tárgyakat árul – nem is érméket, hanem érmeket.

Emellett az értékesebb darabok azért értékesek, mert kevés van belőlük, néhány ezer darab ezen a piacon már soknak számít. Vagyis az az érem, amelyet több tízezer példányban állítanak elő, egyszerűen nem képes komoly értéket képviselni. Egy teljes sorozat mondjuk 200 év múlva már persze akár jó áron is eladható lesz, ám erre nem nagyon érdemes bazírozni. Összességében tehát az Éremkibocsátó termékei inkább fényes csecsebecsék, semmint értékálló befektetések. Ennek tudatában érdemes vásárolgatni belőlük.

A Magyar Éremkibocsátó Kft. közleményt adott ki, amely szerint megalapozatlannak tartja a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztaló határozatát és azzal szemben fellebbezéssel él, mivel a cég tevékenysége a hatályos törvényi előírások betartásával jogkövető magatartáson alapul. A Versenyhivatal által kifogásolt reklámfilmmel kapcsolatban az Önszabályozó Reklám Testület etikai bizottsága egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy az a hatályos jogszabályok rendelkezéseit és a Magyar Reklámetikai Kódex előírásait nem sérti - áll a közleményben.