Megalomán vagy turistavonzó? – Vitézy kontra Jeszenszky a Ligetről

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

Az elmúlt hetekben ismert szaktekintélyek, közszereplők írtak petíciót a Liget átépítése mellett és ellene is. Mindkét listáról kiválasztottunk valakit, és megkértük őket, hogy mondják el saját álláspontjukat, majd reagáljanak a másik fél érveire is. Íme Jeszenszky Géza és Vitézy Dávid véleménye.


Hetek óta megy az adok-kapok a Liget Projekt közül, nemcsak az ellenzői, hanem a támogatói is nyílt levélben sorakoztak fel. Mint aztán kiderült, voltak olyanok is, akik úgy kerültek fel a támogatók listájára, hogy elutasították az erről szóló felkérést.

Megkerestünk egy támogatót, mégpedig Vitézy Dávidot, a Közlekedési Múzeum megbízott főigazgatóját, a BKK korábbi vezérét, és egy ellenzőt, Jeszenszky Gézát, korábbi MDF-es külügyminisztert, 2011–2014 között oslói magyar nagykövetet.

Azt kértük tőlük, hogy soroljanak fel három érvet, amely miatt aláírták az egyik, illetve a másik nyílt levelet, illetve, hogy egymás érveire is reagáljanak.


Jeszenszky Géza


Jeszenszky Géza érvei

1. Pazarló tervek, fölösleges beruházások, a pénznek ezer más, jobb helye lenne. Nem az oktatást és az egészségügyet állítom ezzel szembe, mert azokat egy civilizált állam rendszeres költségvetéséből kellene megfelelően finanszírozni. De Budapest infrastruktúráját jelentős mértékben lehetne javítani a vitatott projektre szánt pénzből. Pl. más világvárosokkal szemben nincsenek közúti alagutaink, még kétszintes kereszteződés is alig. A 3-as metrót kellene kivinni a repülőtérig, drága külön pálya építése helyett. Ugyanezt a metrót rég meg kellett volna hosszabbítani Káposztásmegyerig. A jelenleg kihasználatlan 4-es metró Budaörsre vezetése (részben a felszínen).

2. Egyedül a Néprajzi Múzeum épületigénye indokolt, és az el is férne a Ligetben. A Nemzeti Galéria jó helyen van, a zenének pedig nem múzeumra van szüksége, hanem élő koncerttermekre, az pedig – hál Istennek – van bőven. A Közlekedési Múzeum helyreállításával, így kibővítésével egyetértek.

3. A Vár közel ezer éve polgárvárosi részébe bűn minisztériumokat költöztetni. Egyrészt jó helyen vannak, másrészt elviselhetetlenül megterhelnék a Vár közlekedését, az oda fel-, illetve levezető utakat és azok közlekedési kapcsolatait (Clark Ádám tér, Dózsa tér, Széna tér) és a barlangokat, pincéket fedő vári utcákat. Az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetése és új épület emelése hatalmas költséggel járna, kidobott pénzzé válna mindaz, amit az épületbe 30-40 éve beépítettek. Ha a felköltöző Miniszterelnökségnek még több hely kell, akkor még mindig az egykori Honvédelmi Minisztérium és a csatlakozó Honvéd Főparancsnokság újjáépítése a megoldás.


...és Vitézy Dávid ellenérvei

Vitézy Dávid a három pontra együttesen reagált. A következőket írta:

A zöldfelületek és a kulturális infrastruktúra fejlesztését nem lehet összevetni a közlekedésfejlesztéssel, a kettő nem egy kalapból megy, ugyanis a közlekedési infrastruktúra fejlesztése 90-100 százalékban címzett, arra szolgáló EU-s forrásokból valósul meg. Az elmúlt években 93-100 százalékban uniós forrásból újítottuk fel az 1-es és a 3-as villamost, épült meg a budai fonódó villamoshálózat, cseréltük le Budapest régi villamosainak és trolibuszainak tekintélyes részét. Ez a forrás nem költhető a Városligetre, a múzeumok megújítására és építésére – és fordítva.

Jelenleg nagyobb gondot látok abban, hogy a fővárosnak az elmúlt években indított fejlesztéseink zárultával nincs elég életképes közlekedésfejlesztési projektje az uniós források felhasználására (lásd az újpalotai villamosprojekt súlyos tervezési hibák miatti összedőlését, az M3-as metró felújítása körüli támogathatósági vitákat), mintsem abban, hogy a Liget Budapest vagy más, abszolút nem összevethető projekt elszívná (nem is tudná) a közlekedésfejlesztési pénzeket.


Vitézy Dávid


Muszáj megjegyeznem, hogy ha végtelen forrás állna rendelkezésre, akkor is súlyos hibának tartanám Jeszenszky úr javaslatainak egy részét: közúti alagutakkal, kétszintű közúti csomópontokkal a város közlekedési gondjait nem lehet enyhíteni. Olyan ez, mint amikor elhízott embernek nem egészséges életmódot javaslunk, hanem azt, hogy vegyen nagyobb ruhát. Budapest egyik legnagyobb gondja, hogy az 1970-es években szinte minden közterületet úgy építettek át, hogy az az autóknak kedvezzen.

Láttuk, hogy alagutak rámpái (Ferenciek tere), bonyolult kétszintű csomópontok (pl. Flórián tér, Nyugati tér stb.) környékén a gyalogosokat föld alá, kerülőre kényszerítették, még a tömegközlekedő utasoknak is jelentős kerülőket kell tenni, hogy az autók „kényelmesen” haladhassanak. Ezt a városfejlesztési szemléletet a mai kor szerencsére meghaladta – ennek jegyében a Városligetben is az átmenő közúti forgalom csökkentése kell legyen a cél.

Szintén nem értek egyet Jeszenszky Géza a 3-as metró reptérig vezetésére vonatkozó javaslatával. Személyesen is volt módom részt venni a reptér vasúti elérésére szóló új projektben, mely tervezés alatt áll. A vasút gyorsabb, és nemcsak a budapesti belvárost éri el gyorsabban, mint a metró, de a repteret Kelet-Magyarország nagyvárosai felől is átszállásmentesen elérhetővé teszi. A reptéri fejlesztés is uniós közlekedésfejlesztési forrásból valósul meg, így nincs forrásversenyben a Liget Budapest projekttel.

Annak nagyon örülök, hogy a Közlekedési Múzeum újjáépítésében egyetértünk.


Vitézy Dávid érvei

1. A Városligetben dolgozom, mindennap látom a park tarthatatlan, évtizedek óta elhanyagolt állapotát. Lerobbant épületek (Petőfi Csarnok, Hungexpo stb.), ápolatlan zöldfelületek, széles, de mégis funkció nélküli, viszont leromlott burkolatuk miatt még sportolásra se alkalmas aszfaltutak, hiányzó wc-k, ivókutak. Mindent ellepő autóforgalom és parkolás a Liget közepén. Ezek mind megváltoznak a Városliget megújításával, a zöldfelület bővül, az autótengert jelentő parkolók eltűnnek és részben föld alá kerülnek, az átmenőforgalomtól a Liget mentesül, a zöldfelületek megújulnak. Szerintem fontos ennek a részleteiről párbeszédet folytatni, és biztos vagyok benne, hogy a most kezdődő tájépítészeti tervezés, a park részletes tervezése során lesz is módja a budapestieknek beleszólni a tervekbe. De az, hogy a Városliget végre megújul, a legfontosabb érték számomra.

Ha belegondolunk a legszebb európai parkok példáiba, vagy akár csak abba, hogy a korszerűen kiépített és azóta is karbantartott Kopaszi-gát mit nyújt a mai budapesti közparkokhoz képest, azt hiszem, érezhető, miért fontos a Városliget megújítása. Gyakori kritika, hogy jó, de másképp kéne csinálni. Mindig minden beruházást lehetne másképp is, de egyet ne feledjünk: ha a Liget Budapest projekt nincs, és a Fővárosi Önkormányzat válságból válságba zuhanó működési modelljében marad a Városliget, a park megújítása valószínűleg még sok-sok évig nem történt volna meg forrás és akarat híján.



2. A Közlekedési Múzeum főigazgatói feladatait azért vállaltam el, mert 1966 után a poros, elavult kiállítás és az omladozó, rossz állapotú épület megújítására a Liget Budapest keretében végre lehetőség nyílik. Az új Közlekedési Múzeum nemcsak a múltról fog szólni, hanem a múlt segítségével a jövőről is, és európai rangú intézmény lesz, ezen dolgozunk a kollégáimmal. Ha a múzeumi negyed létrehozását is megcélzó Liget Budapest nem indul el, önmagában a Közlekedési Múzeum felújítása valószínűleg napirendre sem került volna – ahogy nem is volt ott évtizedek óta. Az új Közlekedési Múzeum számomra a Liget egyik fő értéke.


Illusztrációk, Illusztráció, Liget projekt Városliget, Budapest


3. Budapesten gyakran örvendezünk az egyre javuló turisztikai mutatóknak, de valójában a számok messze-messze elmaradnak a város potenciáljától, a közép-európai régiós versenytársainkhoz képest is le vagyunk maradva. Budapest egyik legnagyobb rejtett gazdasági tartaléka a turizmus jelentős továbbfejlesztése, amelyben a kulturális látogatóknak különösen fontos szerepük van, hisz az átlag feletti fizetőképességűek. Nekem budapestiként ez fontos, hisz a turizmus munkahelyeket teremt, gazdasági növekedést hoz, forrást teremt az infrastruktúra fejlesztésére – olyan külföldről érkező bevétel, amely a magyar gazdaságban marad.

A Városligetben létrejövő új intézmények, általában a park megújítása, a világszínvonalú új Nemzeti Galéria, a globálisan legelismertebb építészek kortárs épületeinek megjelenése Budapesten együtt olyan új turisztikai vonzerőt jelenthetnek, amely számomra nemcsak önmagában érdekes és fontos, hanem egész Budapest gazdasága, az alapinfrastruktúra működtetésére szolgáló adóbevételei, munkahelyei, gazdasági fejlődése szempontjából is.


...és Jeszenszky ellenérvei

1. A fentiekkel maradéktalanul egyetértek. Nagyon kívánatos a Városliget rendbehozatala. Ez azonban a tervezett összeg töredékéből megoldható. Egy, esetleg két új múzeum ott elfér, de a jelenlegi terv megalomán és megengedhetetlen pazarlás.

2. A Közlekedési Múzeum helyreállítását magam is mindig szükségesnek tartottam. Ehhez a remek gombhoz azonban szükségtelen a nagy, de még nem is díszes kabát. Nem elvetni kellene a Liget Budapest programot, csak megszabadítani a fölösleges, annak inkább ártó, semmint használó drága adalékoktól.

3. Mint egykori idegenvezetőnek és Magyarország presztízsének növelésén dolgozó korábbi külügyminiszternek, majd nagykövetnek ugyancsak szívügyem a turizmus, annak növelése. De – amint erre annyi szakember, legutóbb Schneller István, Budapest korábbi főépítésze is rámutatott – a Hősök tere és a környező múzeumok a Ligettel együtt épp elég vonzerőt gyakorolnak, ezt nem növelné egy sereg további múzeum odaépítése. A Vár vonzerejéhez azonban hozzájárul az egykori (akkor alig használt) királyi palotában otthont talált Nemzeti Galéria.

A Városliget túlterhelésénél is nagyobb baj lenne jelenleg jó helyen működő minisztériumokat fölköltöztetni a Várba. Biztosra veszem, hogy a közvélemény a fölösleges pénzkidobás és nagyzolás helyett a Városliget józan mértékű rendezését kívánja, és elutasítja a Vár jelenlegi funkcióinak a megváltoztatását. Ezt egy népszavazás is igazolná, de bizonyítására elegendő lenne egy hiteles közvélemény-kutatás.