Megállapodtak az előre hozott választásokról a macedón pártok

Fotó: AFP / STR / AFP / STR

-

Napokon belül megalakul az ügyvezető kormány, az ellenzék is tárcákat kap.


A 4 legnagyobb macedón párt megállapodott, hogy december 11-én előrehozott parlamenti választást tartanak. Ettől a másfél éve tartó belpolitikai válság megoldását remélik. A kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE és albán partnere, a DUI, valamint az ellenzéki szociáldemokraták (SDSM) és az albán demokrata párt (DPA) július közepén megállapodta, hogy augusztus végéig kijelölik az előrehozott választások időpontját. Szerdán, a határidő utolsó napján hatórás vita után sikerült megállapodniuk.

Az előrehozott választás időpontját már kétszer halasztották el az idén, előbb április 24-ről júniusra, majd június 5-ről bizonytalan időre.


Másfél éve tart

A macedón politikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. 2015 elején a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a Zoran Zaevet, az SDSM elnökét. Ezután Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Ezek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.

A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott, hogy előre hozott választást tartanak, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania. Megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a lehallgatási ügyeket vizsgáló különleges ügyészi irodát. Az alkotmányban azonban nem szerepel ez a funkció, így az ellenzék attól tart, hogy a vizsgált személyek kétségbe vonhatják az ügyész tevékenységét, és akár a vádemelést és a bírósági eljárást is megúszhatják.

Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.


Több kifogás volt

A választást korábban azért bojkottálta az ellenzék, mert szerintük elavult volt a választói névjegyzék, és a sajtó sem tájékoztatott kiegyensúlyozottan. A júliusi megállapodás során a felek a választói névjegyzék korszerűsítéséről, valamint a sajtó kiegyensúlyozottabb tájékoztatásáról is megegyeztek.

A szerdai megállapodás értelmében néhány napon belül megalakul az ügyvezető kormány, amelyben az ellenzéki SDSM-nek két minisztere lesz - a belügyi és a munkaügyi tárca kerül hozzájuk, és amely a választásokig vezeti majd a nyugat-balkáni országot.