Megakadtak a törökök az EU torkán

Fotó: ANADOLU AGENCY / Dursun Aydemir

-

Elvi megállapodásig született az EU-csúcson a balkáni menekültútvonal lezárásáról. A megoldást most a török alkudozás nehezítette, tíz nap múlva újra nekiugranak.


Van is, nincs is megállapodás a törökökkel – így zárult le az újabb éjszakába nyúló EU-csúcs Brüsszelben. A migrációs válság kezeléséről szóló találkozóra Ahmet Davutoğlu török kormányfő is hivatalos volt, sőt, a politikus a hétfői munkaebéden váratlanul egy új javaslatcsomaggal is előállt, ami tovább nehezítette az amúgy sem könnyű kérdés megoldását.

A résztvevők – Davutoğlun kívül az uniós tagországok vezetői – végül 12 órás tárgyalás után elvi megállapodásra jutottak, és arra, hogy a március 17–18-i (rendes) csúcsra megint csak meghívják az ankarai vezetőt.

Ankara kérései tehát megakadtak az EU torkán, pedig igazából egyik sem érhette meglepetésként a vezetőket annak fényében, hogy a törökök lassan negyven éve próbálnak a közösség tagjai lenni.


Mit akarnak a törökök?

  • A beígért 3 milláird eurón felül még ugyanekkora összeget 2018-ig – nem csak a menekültek ellátására.
  • Az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását.

  • Legkésőbb június végéig töröljék el a vízumkötelezettséget a törökökkel szemben.

  • Visszafogadnák az országból Görögországba induló vagy oda meg is érkező valamennyi migránst, de mindegy egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe az EU-nak be kellene fogadnia egy Törökországban tartózkodó szíriai menekülteket.

Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoğlu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, igaz, az Európai Unió sem.



Lezártuk az utat

Az uniós vezetők szerint a megállapodás valódi változást hoz majd: Donald Tusk, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elnöke egyenesen az Európába irányuló illegális migráció végét jósolta. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szerint pedig sikerülhet megtörni az embercsempészek üzleti modelljét. Ezt azzal indokolta, hogy akiket visszatoloncolnak, azok az áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek. (A migránsok ide-oda helyezése egyébként a már létező áttelepítési terv keretében zajlana – emlékeztet a Financial Times).

A megállapodás komoly fegyvertény Angela Merkel német kancellár számára, hiszen a napi szinten kétezer fős menekültáradat alaposan kikezdte a politikus népszerűségét hazájában.

Orbán Viktor is az embercsempész-útvonalak lezárásáról beszélt a találkozót követően. Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök azt mondta Brüsszelben, hogy vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész-útvonalakat, tehát a határokon is helyre kell állítani a rendet. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok migráns Görögországban ragad, az uniós vezetők ezért vállalták, hogy segítenek Athénnak a megnövekedett terhek viselésében.

Orbán Viktor szerint eredményre vezetett a magyar–osztrák–szlovén–horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezárták.

Azt a török kérést azonban már ellenzi a magyar kormány, hogy Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen erről nyilatkozatot is tett Magyarország. Ennek az előzménye az, hogy az áttelepítésről szóló uniós határozat ellen a két kormány pert indított az EU Bíróságán. Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre – közölte Orbán Viktor.


Orbán Viktor az EU-csúcson


Nem a magyar kormányfő volt az egyetlen, aki ellenezte a török kérések valamely pontját. François Hollande francia köztársasági elnök a vízumkötelezettség eltörlésével kapcsolatban intett óvatosságra. Mint mondta, addig számos feltételt kell még teljesíteniük a törököknek. A régóta húzódó kérdés már csak azért is ellenállást vált ki több országban, mivel a vízummal a török bevándorlók is szabadabb utat kaphatnak valamennyi schengeni ország felé.

Hollande a törököknek nyújtandó hárommilliárd eurós támogatási keret megduplázásával kapcsolatban sem volt túl lelkes. Szerinte az is csak 2018 után lehetséges. Hollande mellett az olasz, a finn, a görög és a ciprusi kormányfőnek is voltak kifogásai a javaslatcsomag egyes pontjai ellen.