Még több pénzt zúdít a piacra az európai jegybank

Fotó: ANADOLU AGENCY / Mehmet Kaman

-

Ha ezzel sem sikerül életet lehelni az európai gazdaságba, az is elkezdhet aggódni, aki eddig nem tette.


Nulla százalékra csökkentette az euróövezeti jegybank az irányadó kamatot, és jelentősen, havi 60 milliárd euróról 80 milliárdra emelik a kötvényvásárlási programjuk havi keretét. Az Európai Központi Bank mintegy mellékesen tovább süllyesztette a valutaunió betéti kamatát: az eddigi mínusz 0,3 százalék helyett az már mínusz 0,4 százalékos lett.

A részvénypiac szárnyalni kezdett a döntés bejelentését követően, a lépés ugyanis még azon is túlment, amit az elemzők vártak a frankfurti testülettől.


Mit várt a piac?

Valami igazán radikális lépést, amellyel végre tényleg sikerül elindítani az európai gazdaságot a növekedés útján. Azt ugyanis minden korábbi próbálkozás is a vártnál jóval kisebb mértékben tudta beindítani. Mint Mario Draghi, a testület elnöke kiemelte: tavaly a negyedik negyedévben a belső fogyasztás tolta 0,3 százalékra az euróövezeti növekedést, a nettó export viszont nem tudott hozzájárulni a bővüléshez. Az EKB idén mindössze 1,4 százalékos GDP-növekedésre számít, ami jóval kevesebb a korábbi prognózisoknál.

Az irányadó kamat eddig 0,05 százalékon állt, vagyis túl nagy hozamra eddig sem számíthattak azok, akik parkoltatták a pénzüket. Ahhoz azonban mégsem volt elég a kamat alacsonyan tartása, hogy a gazdasági szereplők beruházásokra költsék tartalékaikat. Ezt ösztönözheti a kamatcsökkentésen kívül az EKB kötvényvásárlási programja. A tavaly márciusban – tehát több évvel a hasonló, igen eredményes amerikai program után – elindított vásárlásnak most nemcsak a keretösszegét emelték fel, de arról is döntöttek, hogy a jövőben vállalati kötvényeket is vehet a jegybank.


Mario Draghi nem elégedett


És ez nekünk miért jó?

Az európai gazdaság gyengélkedése – beleértve az ipar és a fogyasztás pangását – nemcsak a kínai gyártóknak okoz fejfájást, de negatívan hathat Magyarországra is. Nem csak azért, mert – még ha nem is vagyunk az euróövezet tagjai – történetesen mi is részei vagyunk az Európai Uniónak.

Sokkal inkább azért, mivel a magyar gazdaság húzóerejének tartott export legnagyobb felvevője az uniós piac. És ha ott nem nő eléggé a kereslet, akkor például az itteni autógyártóknak is rosszul megy.

Ezeket az autógyártókat ráadásul segítheti is az eurójegybanki program kiterjesztése. Az új szabályok szerint ugyanis olyan céges kötvényeket is vásárolhatnak, amelyeket euróban jegyeztek befektetésre ajánlott, euróövezeti székhelyű cégek. (Így akár a német autógyártók valamelyike.)


Mi történt a devizákkal?

A bejelentés hírére az euró eszeveszett zuhanásba kezdett: a dollárhoz viszonyítva az 1,1-es szintről 1,08-ra esett vissza, vagyis egyre közelebb került a két fő pénznem árfolyama. Ennek megint csak az európai gyártók örülhetnek, hiszen a gyengébb árfolyam javíthatja az exportadataikat.

A forint is erősödni kezdett az euróhoz képest, igaz, az európai pénznem árfolyama gyakorlatilag a tegnap délutáni, 309 forintos szintre került vissza. Délelőtt ugyanis erőteljesen gyengült a forint, miután a Figyelő konferenciáján a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt: a magyar alapkamatot is csökkenthetik még az év vége előtt. Nagy Márton ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi monetáris feltételek mellett nem tűnik reálisnak a jegybank inflációs célja. Az alelnök már korábban is belengette, hogy akár márciusban valamiféle lazításra készülhet az MNB – igaz, ilyenkor rendre hozzáteszi azt is, nem feltétlenül a kamat csökkentéséről lehet szó, hanem más, nem konvencionális eszközök alkalmazásáról.