Még száz év, és meg tudjuk fizetni a luxust

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Most azonban még diszkontáron sem kell. Nem csoda: százezren még a közműszámlájukat sem tudják fizetni. Túl lassan kullogunk a Nyugat után. Ez volt a hét a gazdaságban.


Szegény gazdagok! Egyikük 18 milliárdot pazarolt ránk, hogy megtanítsa nekünk, mi a luxus, hiába. Gattyán György kénytelen volt bezárni Andrássy úti luxus-bevásárlóközpontját, az Il Bacio di Stilét, mert nem ment az üzlet. Még az utolsó napok 70-80 százalékos leértékelésén sem kapkodták el a milliós ruhákat és több százezer forintba kerülő cipőket, táskákat, öveket.


Bár az amúgy adócsalással gyanúsított Gattyán az elmúlt hét évben állítólag 18 milliárd forintot költött a boltra, ottjártunkkor is azt tapasztaltuk, hogy se a magyarok, se a Budapesten shoppingoló külföldiek nincsenek kellőképpen eleresztve a csillagászati összegek megfizetéséhez.

Eközben a társadalom peremén élőknek fűtésre és világításra sem futja. Nagyjából minden századik lakossági fogyasztónál, azaz háztartásban kikapcsolták már a gázt, az áramot vagy a távfűtést, mert tartoznak a tarifával. Egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy megközelítőleg kétmillió fogyasztónak van egy hónapon túli tartozása.

A jelentés pozitívuma viszont, hogy a tartozás teljes összege az elmúlt egy évben valamelyest mérséklődött: a tavalyi 74 milliárd forinthoz képest most 68 milliárd a 30 napon túli adósságok summája.

Az adósok ugyanakkor meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek az elmúlt hónapok fejleményei alapján. Az állami közműszolgáltató sorra kebelezi be a konkurencia szolgáltatási területét és azzal együtt a fogyasztókat. A tartozások behajtása azonban a piacról kivonuló külföldi cégekre marad, amelyek vélhetően már csak a jogilag legszükségesebb türelmet tanúsítják majd a hátralékos ügyfelekkel szemben.

Ennél gyorsabb változásban egyelőre nem is reménykedhetünk, legalábbis ezt rajzolják ki a trendek. A GKI számításai szerint, ha az elmúlt tíz év növekedési átlagát tekintjük, Szlovákia 2025-re, Csehország és Lengyelország 2030-ra érné el az euróövezet egy főre jutó GDP átlagát, szemben Magyarországgal, amely 2120-ra érné el ezt.


A 2015-ös és 2016-os adatok a Consensus által publikált növekedési ütemek alapján számolva


Az állam sem segít

A javak egyenlőtlen eloszlását elméletileg kiigazíthatná az adópolitika, de a jelek szerint az állam nem él ezzel az eszközzel. Az OECD közzétett egy táblázatot, hogy egyes országokban mekkora adó és járulék sújtja a minimálbért. Európában a lettek, a lengyelek és a németek sem állnak jól, de a legnagyobb teher a magyar minimálbéren van.



Így az is keveseknek adatik meg, hogy utazgassanak a szabadságuk idején. A magyar lakosságnak mintegy 48 százaléka nyaral idén, jellemzően júliusban vagy augusztusban.


Itt is érződik viszont a válságból való kilábalás jótékony hatása: nyaralásra idén 30 ezer forinttal többet fordítanak a magyar családok, és ebben a szezonban 8 napról átlagosan 9 napra emelkedett az üdülésre szánt idő az előző év azonos időszakához képest. A Balaton és más belföldi célpontok népszerűsége mellett a tavalyi 16 százalékról idén 23 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik valamelyik európai tengerpart felé veszik az irányt.

A maradék pénz optimális beosztásához a héten több mankót is adtunk. Megnéztük, hogy melyik áruházláncban tudjuk a legkisebb összegből megtölteni a kosarunkat, és körbenéztünk a legolcsóbb autók piacán is.



Aki kétmillióért nem talált magának megfelelő ruhát Gattyánnál, az költheti autóra a pénzt: Magyarország legolcsóbb autója épp 2,02 millió forint. Ezért egy Dacia Logant adnak.


Forrás: Eurotax


Amiben segítséget kapunk

Az adósmentés újabb fejezete közeledik. A korábbi kormányzati nyilatkozatoknak megfelelően az utolsó devizahiteles beavatkozás az autóhiteleseket és a fogyasztási kölcsönök adósait érintheti, ebben a körben ugyanis még mindig több mint 200 ezer devizahiteles szerződés van életben. A forintosítás – szemben a lakáshitelekkel – nem lesz kötelező, de ösztönözni fogják, hogy minél többen éljenek vele.

Ha viszont a maradék adósságok törlesztésére sem jut pénz, akkor heteken belül itt egy újabb lehetőség: a családi csődvédelembe menekülés. Hamarosan megjelenik a rendelet, hogy miként kell meghatározni az adós egyes vagyontárgyainak forgalmi értékét a családi csődvédelmi eljárásban. A jogszabály az egyes vagyontárgyak kapcsán külön meghatározza, mit is kell figyelembe venni a forgalmi érték megállapításához, és az adósnak megadja a lehetőséget, hogy a különféle értékek nagyságáról a banktól díjmentesen igazolást kérjen.

A kormány abban is igyekszik kedvezni a családoknak, hogy visszavon egy bürokratikus intézkedést. 2016. január 1-jétől mégsem kell a gyerekeknek adóazonosító ahhoz, hogy az utánuk járó adókedvezmény igénybe vehető legyen. A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal azt mondta, a miniszterelnök kérésére egyeztetett a nagycsaládosok képviselőivel, akik egyértelműen felesleges, bürokratikus lépésnek gondolják a kötelező adóazonosítót.


Ezt a véleményüket mi tiszteletben tartjuk, ami azt jelenti, hogy a Fidesz-frakció a kormánnyal együtt kezdeményezi ősszel ennek a szabálynak a módosítását.

Az állam egy ágazat speciális problémájának a megoldásába is beszáll. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének számításai szerint 6 ezernél is több kamionos hiányzik az utakról. Az egyesület elnökének, Wáberer Györgynek, a Waberer’s International Zrt. elnök-vezérigazgatójának, a miniszterelnök magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztéséért felelős megbízottjának sikerült elérnie, hogy a kormány 5 milliárd forintot adjon a hivatásos gépkocsivezetők képzésére. A programot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be, lényege, hogy az állam 6 ezer jelentkezőnek fizeti ki a C és az E kategóriás gépjárművezetői képzés költségeit.


Ma Magyarországon egy kamionsofőr átlagosan 350-400 ezer forintot visz haza. Azok, akik kizárólag belföldön vezetnek, ennél kevesebbet keresnek, havonta átlagosan 200 ezer forintot. Külföldön viszont ennek a többszörösét, 2000-2500 eurót is kifizetnek nekik. Ezért lett ilyen kurrens a szakma.


Dübörög a médiaüzlet

Egy újonnan feltűnt vállakozás, a Brit Media Befektetési Kft. először a Klubrádió befektetőjeként jelent meg, most pedig az Origo értékesítési eljárásában bekerült az utolsó körös ajánlattételi szakaszba. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy a mögötte álló tulajdonosok vagy azok, akik a háttérből finanszírozzák, nagyon erős ajánlatot tettek a Magyar Telekom eladósorba került hírportáljára.

Az Origo tulajdonosi címére mások is aspirálnak, köztük Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. Márciusban alapította meg a Médiaháló Kft.-t, amelynek ő az egyedüli tulajdonosa és egyben ügyvezetője. Ez a cég most a Heti Választ és az Origót is megvásárolná. Schmidtnek a Heti Választ Simicska Lajostól kellene megvásárolnia, akitől a lap eladása egy gesztus lenne Orbán Viktor felé.


Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Budapesti Történeti Múzeum, Orbán Viktor


A feketeleves még hátra van

Forintgyengülést és a hitelkamatok emelkedését hozhatja az ősz. A görög adósságválság és a kínai tőzsdepánik mellett elsősorban az amerikai pénzügypolitika hozhat cunamit a magyar piacokra. Az ottani jegybank szerepét betöltő Fed a kamatok emelésére készül. Márpedig az amúgy is betonbiztosnak tartott amerikai állampapírok minden más befektetést lesöpörnek a piacról, ha még némi hozamot is ígérnek melléjük. A kiszivárgott hírek szerint a negyedik negyedévben már 0,35 százalék lehet az amerikai alapkamat, szemben a jelenlegi nulla százalékkal.


Ez a csábítás viszont elszippantja a befektetőket a magyarországi pénzpiacról, így se állampapírt, se forintot nem vesznek majd, vagy legalábbis kevesebbet, mint eddig. Ráadásul a devizahitelek forintosításával, amihez nemsokára az autóhitelesek is csatlakozhatnak, már a jegybanknak sem lesz érdeke „megvédeni” a forintot. Egy kis gyengülés ugyanis még jól is jöhet az exportra termelő cégeknek vagy az euróban takarékoskodóknak, nem beszélve az MNB devizatartalékainak a felértékelődéséről.

Erre pedig még egy lapáttal rátehet az, ha az euró és az euróövezet nem tud kiszabadulni a görögök szorításából. A nyögvenyelősen haladó tárgyalások mindenesetre nem ígérnek sok jót , mint ahogy az sem, hogy mélyülnek az ellentétek a görög belpolitikában. Hazaárulás gyanújával három feljelentés is érkezett a görög hatóságokhoz a volt pénzügyminiszter, Varufakisz ellen. Ez még azelőtt történt, hogy nyilvánosságra került volna az a hangfelvétel, amely igazolni látszik, hogy hivatali idejében titokban saját minisztériumának informatikai rendszerét is meghekkelte volna, hogy a külföldi hitelezőkkel tárgyaló országban előkészíthesse a kilépést az eurózónából, és ezzel a drachma újbóli bevezetését.


A titkos terv