Még mindig vonzó célpont Magyarország

Fotó: MTI/MTVA / TANNEN MAURY

-

A környező, magyarlakta – volt szocialista – államokkal összehasonlítva kijelenthető: az elmúlt években hektikusan teljesítő magyar gazdaság még mindig jelentős vonzerőt képvisel a határokon túl élők számára. Ez alól csak Szlovákia tekinthető kivételnek – északi szomszédunk elszívó hatása nem csak a határ menti településeken, de a magyar cégek körében is érzékelhető.


Jelen pillanatban a legdrámaibb helyzetben kétség kívül Ukrajna van. Az ország 2014 márciusa óta vívja hibrid háborúját a Moszkva által támogatott szakadárokkal. Az állandó feszültség önmagában sem tesz jót a gazdaságnak – az pedig különösen nem, hogy az a kelet-ukrajnai régió az elszenvedője a harcoknak, amely nyersanyagokban és ásványkincsekben kiemelkedően gazdag. A szovjet időkben épp a logisztikai egyszerűség jegyében telepítették ide a nehézipar legnagyobb részét – az itten gyárak azonban háborús körülmények között képtelenek a termelési színvonal fenntartására.



Ez azonban nem az egyetlen tehertétele az ukrán helyzetnek. Moszkva minden elkövet annak érdekében, hogy Kijev helyzete kilátástalan maradjon. A korábbi, baráti alapú földgáz- és kőolaj-szállítását piacai alapú árazásra cserélték – a legkevésbé sem függetlenül az ország Keletről Nyugatra fordulásától. A belső politikai zavarok, a Majdan-téri forradalom és az azóta állandósult politikai instabilitás szintén gátja a gazdasági felemelkedésnek, miként az ország hatalmas államadóssága is. Az EU és az IMF az elmúlt években több ízben is megmentette Ukrajnát az államcsődtől kisebb, de néha nagyon jelentős hitelekkel. Ám ezek is csak rövid távon biztosítják Kijev túlélését. Ilyen háttér mellett nem meglepő, hogy a kárpátaljai kishatárforgalom legnagyobb részét az idénymunkára Magyarországra naponta ingázók adják.

Ugyancsak háború sújtotta, déli szomszédunk közel sem áll ennyire rosszul. Szerbia a balkáni határok újrarajzolása és Slobodan Milosevic 2000-es bukása után integrálódhatott a nemzetközi gazdaságba. Jugoszlávia a Világbank és az IMF tagja lett, adományozó konferencián 1,3 milliárd dollárt ajánlottak fel számára és adósságának egy részét elengedték – utóbb Szerbia és Montenegró szétválása nem okozott különösebb sokkot – szemben a 2008-as válsággal. A globális krízist 2013-ra heverte ki a déli állam, ekkor hagyta maga mögött a recessziót. Igaz, ehhez szükség volt három évvel ezelőtt egy markáns megszorító csomagra is. Bár most folyamatosan pozitív tartományban mozog a GDP-bővülés, az egy főre jutó nemzeti össztermék – 6300 dollár – messze alulmúlja a magyar, 13500 dolláros teljesítményt.



Romániát a rendszerváltás óta elkerülték a nagyobb kataklizmák, húsz év alatt azonban az 1995-ös, egy főre jutó GDP-t 3700 dolláról csak 7200 dollárig sikerült feltornázni. Román kutatók nemrég száz mutató vizsgálatával igyekezett elhelyezni az állam gazdaságát az EE-n belül. Az eredmény: a szempontok közül csak 3 esetén bizonyult Románia a legjobbnak: a napraforgó-gyártás, az internet letöltési sebessége és az autógyártás növekedési üteme alapján.

A legaktuálisabb adatok legalábbis felemás képet festenek az országról. Az infláció történelmi mélypontra, -2,4 százalékra csökkent, ami most már komolyan akadályozza a gazdaság fejlődését. Ennek ellenére az Unió egyik legnagyobb GDP-bővülésével számolhatnak idén a románok: az előrejelzések szerint éves szinten 4,2 százalékkal bővül a gazdaságuk. A költségvetési deficitjük ugyancsak magas, 2,8 százalék körül alakul, de jövőre akár 3,4 százalékra is ugorhat.



Bár még mindig a román előtt jár a magyar gazdaság – és ennek köszönhetően az életszínvonal is –, messze nem akkor már a különbség, mint a volt a ‘90-es évek hajnalán.

Szlovákia az egyetlen állam a felsorolásban, amely – ha nem is azonnal –, de megelőzte gazdasági adatait tekintve Magyarországot. Bár északi szomszédunkat keményen érintette a globális válság, hisz addig Közép-Európa autóépítő központjának számított, márpedig ezt a szektort ütötte meg elsőként a krízis. A kilábalást nem segítette az euróövezet 2012-es válsága sem, Szlovákia 2009-ben vezette be – a térségben egyetlenként – a közös fizetőeszközt. Az elmúlt évek nehézsége ellenére a 18000 dolláros, egy főre jutó GDP jelentősen megelőzi a magyar adatot.

A forint/euró árfolyam mozgása miatt korábban inkább a határ közelében élő magyarok jártak át Szlovákiába bevásrolni, tankolni. A kedvezőbb céges adózási feltételek és a jelentősen kisebb állami bürokrácia miatt magyar vállalkozók előszeretettel alapítanak a mai napig leányvállalatokat a szomszédos államban – elsősorban „adóoptimalizálás” miatt.