Még kezet is csókolnak a görögök, ha euróval fizetünk

Fotó: Getty Images/iStockphoto / extravagantni

-

A brókerbotrányok azt mutatják, hogy a magyarok nem riadnak meg a kockázatoktól, így vélhetően idén nyáron is sokan utaznak majd akár a csőd szélén táncoló Görögországba, akár az időnként terrorista mészárlások helyszínévé váló Tunéziába, Kenyába. De mi történik, ha egyik napról a másikra megszűnik az euró Görögországban, vagy egy merénylet kellős közepébe csöppenünk?


Minél kisebb görög szigetre megyünk, annál nagyobb biztonságban vagyunk – erre az egyszerű következtetésre lehet jutni, ha végigpörgetjük azt a nem kívánatos és a többség által még mindig nem valószínűsített forgatókönyvet, hogy Görögország kilép az eurózónából, és visszaállítja eredeti fizetőeszközét. A pénzügyi és turisztikai szakemberek azt mondják, hogy a teljes utat valószínűleg nem bukjuk el ugyan, de kellemetlenségeink annál inkább lehetnek.


Bezárt bankok és szünetelő bankautomaták, utcai tüntetések a nagyobb városokban, bedőlt cégek, szállodák – ezt kaphatjuk a nyakunkba, ha a „grexit” (Greek+exit, vagyis görög kilépés) éppen a nyaralásunk idején történik meg. Görögország az irdatlan államadóssága, és annak folyamatosan esedékes törlesztései miatt ugyanis már megint a fizetésképtelenség határán van, és ha Európa gazdagabb országai napokon belül nem segítik meg az unió perifériáján fekvő államot, akkor csak idő kérdése, hogy tényleg összeomoljon. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa legközelebb április 24-én ül össze, ha ekkor sem tudnak megoldást találni, akkor szinte biztos, hogy bekövetkezik az államcsőd.

A felkészülés már jó ideje zajlik erre a szcenárióra, a görögök egyre nagyobb arányban tartják eurójukat a párnacihában. Míg decemberben még több mint 160 milliárd eurójuk volt a bankokban, addig március végére ez az összeg már csak 135 milliárd volt, a válság kitörése óta a legkevesebb. Ha bekövetkezik, amit az elemzők többsége még mindig valószínűtlennek tart, akkor mindenki megrohamozza a bankokat, mert az euró többé-kevésbé értékálló, a drachma viszont pillanatok alatt elértéktelenedik majd az államadósság súlya alatt – vizionálta a VS.hu érdeklődésére Pozsgai Gábor, az OTP elemzője.



Ez okozhatja majd az olyan jeleneteket, mint amilyet két évvel ezelőtt Cipruson már megtapasztalt a világ: a bankautomatákból nem lehet pénzt kivenni, a tőke menekül, az állam pedig igyekszik a tőkekivitelt megakadályozni. Ennek a közepébe izgalmas, de nem feltétlenül kellemes belecsöppenni.

Másrészről viszont az amúgy is önellátásra berendezkedett, Isten háta mögötti görög szigeteken még jól is járhatunk az amúgy valóban világrengető pénzügyi turbulenciával. A finom kis halaikat sütögető görög tavernák nem kényszerülnek drága importra, miközben az értéktelen drachma miatt olcsóvá válnak, így az euróval fizető magyaroknak még kezet is csókolnak, csak költsék ott az uniós devizájukat.


Látjuk a veszélyt, tehát nincs vis major

Mivel számolhatunk a fizetésképtelenség forgatókönyvével, kártérítést sem követelhetünk, ha emiatt elmarad egy utazás, vagy nem azt a szolgáltatást kapjuk, amit megrendeltünk – magyarázta a VS.hu-nak Salamon András turisztikai szakjogász. Vis majorra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha előre nem látható és elháríthatatlan okból következik be az esemény.


Márpedig Görögországban most előre láthatók az efféle kockázatok, és ez éppenséggel sokakat is érinthet, hiszen az egyik legnépszerűbb ország, ahol a magyarok egy-két napnál többet is szívesen eltöltenek. A KSH adatai szerint tavaly 114 ezer honfitársunk töltötte ott a szabadságát, ennél többet gyakorlatilag csak a szomszéd országokban, elsősorban Ausztriában és Szlovákiában, valamint Németországban vagy Olaszországban időzünk kedvtelésből.



Ha tehát idén a görögországi nyaralást választjuk, egyelőre azzal kell számolnunk, hogy bármikor bekövetkezhetnek a kisebb-nagyobb kellemetlenségek, de annak árát nekünk kell megfizetnünk. Előfordulhat olyan eset, hogy ha például interneten foglaljuk le a szállásunkat, akkor a pénzügyi krach miatt a görög hoteltulajdonos sem jut hozzá a pénzéhez, és nem tud szolgáltatni. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a lakóhely szerinti magyar bíróságon pereljük a kárunkért a szállodást.

Ám a magyar bíróság is a görög törvények szerint fog eljárni. Bár polgári törvénykönyvük alapelvei az uniós joggyakorlatnak megfelelnek, ám az államcsőd esetére vélhetően sajátos szabályokat léptetnének majd életbe. Az is lehet, hogy megnyernénk a pert, a görög partner mégsem tud fizetni.

Emiatt hangsúlyozták a VS.hu által megkérdezett utazási irodák, hogy ilyenkor jön el az ő idejük, hiszen a velük kötött szerződésben garanciák vannak a teljesítésre. Az is igaz ugyanakkor, hogy magyar utazási irodák ugyancsak képesek csődbe menni, idén is már több utazásszervező húzta le a rolót. Ezek viszonylag kisebb irodák voltak (Baobab és Sz-Line), vagy olyan, amelyik a brókerbotrányok oldalvizén volt kénytelen kivonulni (QuaesTour). Olyan is akadt, amely viszonteladással (más irodák, például az Ibusz útjait értékesítette) foglalkozott, de mellesleg gyaníthatóan pénzügyi csalásokat követett el, ezért tűnik el a piacról (a karcagi Kun-Mediátor). A tökéletes biztonságot tehát a hazai utazási irodák garanciái sem adhatják meg. Pedig idén áttörésre készülnek az idegenforgalmi cégek: azzal számolnak, hogy a válságban elszenvedett visszaesés után végre érdemben beindul a növekedésük.



A jelenet, amelyben nem jó szerepelni

A tuniszi Bardo Múzeumban március közepén 23 ember halt meg, köztük lengyelek, franciák és más európaiak, amikor milicisták tüzet nyitottak rájuk. Kenyában egy egyetemen volt vérengzés, módszeresen lőtték ki a keresztény diákokat az iszlám terroristák. De a közelmúlt aggasztó hírei alapján sajnos Párizsban vagy Európa bármely más nagyvárosában előállhat, hogy hirtelen golyózáporba kerülünk.


Fegyveres férfi a turisták által látogatott tuniszi Bardo Múzeum előtt


Az alapszabály ezekben az esetekben is ugyanaz, mint a görögöknél: probléma esetén csak akkor kaphat kártérítést (vagy kaphatja vissza az előre befizetett pénzét) az utas, ha be tudja bizonyítani, hogy vis major történt. Ha a kockázatok előre láthatók, és számolni lehet velük, akkor nincs vis major, az utas legfeljebb arról dönthet, hogy mégsem megy el a nyaralásra. (Persze, ha előre befizette az utat, és eláll az utazástól, akkor általában bánatpénzt kell fizetnie.)

Ha viszont elmegy, és bekövetkezik valamilyen kisebb-nagyobb katasztrófa, akkor követelhet ugyan kártérítést, de nem az utazási irodától, hanem például a kenyai vagy tunéziai szállodától, ha a történtek miatt nem kapta meg az ígért szolgáltatást. És persze támaszkodhat a biztosítási kár megtérítésére is, feltéve, hogy az kiterjedt a terrorcselekmények esetére is.

Más a helyzet, ha olyan helyet választunk, amely rajta van a külügyminisztérium úti célnak nem ajánlott listáján. Ebben az esetben, ha egy utazási iroda mégis vállalja, hogy utakat szervez, akkor gond esetén neki kell az anyagi felelősséget vállalnia: az utolsó fillérig vissza kell adnia az utasnak a befizetett pénzt. Görögország esetében viszont ez aligha opció – annyira azért várhatóan nem durvul el a helyzet, hogy az ország a külügyi tárca feketelistájára kerüljön.