Még fél év érdemi kormányzás, aztán ráfordul a kampányra Orbán

Fotó: MTI/EPA / Laurent Dubrule

-

Szeptemberig minden folyamatban lévő, és esetleg konfliktust generáló ügyet le akar zárni a miniszterelnök, ősztől pedig kampányüzemmódba kapcsol a Fidesz, állítják kormányzati forrásaink. Ebbe a fél évbe az oktatás, a közigazgatás és az energetikai szolgáltatások átalakítása férhet bele, de az egészségügyhöz már nem nyúlnak. De vajon mi lesz a következő, rezsicsökkentéshez hasonló csodafegyver?


Marad az eredeti menetrend, a kormányzati apparátusnak szeptemberig van ideje arra, hogy a kívánt változtatásokat végrehajtsa. Ahogy korábban írtunk róla, Orbán Viktor már a 2014-es választások előtt 2016 szeptemberét adta meg sajátjainak végső határidőként, amikorra minden szükségesnek vélt átalakítást be kell fejezni. Ide tartozik többek között az új Fidesz-közeli média kialakítása a Magyar Időkkel, a 888.hu-val, a TV2 tulajdonosváltásával, a közmédia teljes átalakításával, vagy éppen a Karc FM Rádió elindításával.

Ez azt jelenti, hogy még fél év van a 2010-14-es kormányzati ciklus érdemi döntéseire, mert ősztől várhatóan a „politikai kormányzás” még nagyobb fordulatra kapcsol, mint eddig – állította három kormányzati informátorunk is. Hogy ennek alapja milyen politikai termék lesz, arra jelenleg egyik forrásunk sem tudott még válaszolni, csak annyit mondtak, hogy a „megfelelő műhelyekben”, ami a legnagyobb valószínűséggel a Századvéget jelenti, már dolgoznak ezen.


Mi lesz a rezsicsökkentés 2.0?

Az előző ciklusban a Fidesz 2012 őszétől kezdett el beszélni a rezsicsökkentésről, majd 2013 januárjában és novemberében döntöttek a gáz, az áram és a távhő, majd a szén és a tűzifa 10 százalékos lakossági díjcsökkentéséről, de még 2013 decemberére is jutott egy bejelentés a „harmadik rezsicsökkentésről”. Forrásaink szerint Orbán Viktor hasonló ütemezésben várná el az „új politikai termék” kidolgozását és alkalmazását, vagyis arról már legkésőbb az ősszel konkrét tervekkel kell rendelkezni, hogy aztán a 2017-es évet a Fidesz szándékai szerint már ez uralja a magyar nyilvánosságban.


Ki kéne találni valami ütőset, mint a rezsicsökkentés


Bár korábban több vezető Fidesz-politikus is azt mondta lapunknak, ha lehetne, a menekültválságot addig tartanák napirenden, amíg csak lehet, az EU és Törökország közötti friss megállapodás alapján úgy tűnik, ez a „termék” már véges szavatosságú. Korábban szintén írtunk arról, hogy a Fidesz tavaly nyáron gondolkozott egy családi értékeket védő kampány beindításán, de akkor még túl jól futott a menekülttéma a nyilvánosságban, így lefújták a tervet.

Kérdés, hogy az Orbán Viktor által mindig nagy rokonszenvvel figyelt lengyel kormány hasonló lépései mennyire hatnak ösztönzően. Lengyelországban például az abortusz teljes betiltásának terve kavar hatalmas viharokat a társadalomban, ám amikor a téma nálunk bármilyen szinten felmerült, az illetékes kormányzati szereplők mindig tagadták, hogy hasonlóra készülnének.

Ha valamikor, akkor ősszel jöhet egy „korlátozott mértékű" kormányátalakítás is, legalábbis forrásaink szerint ennél később már nem lenne ésszerű ilyenről dönteni. A fél év ugyanakkor elég szoros határidő az apparátus számára is. Kormányzati forrásaink szerint három terület, a közigazgatás átalakítása, a közoktatás ügye és az energiaszolgáltatás reformja férhet bele.


Jön a leépítés?

A közigazgatás átalakítása nagyon leegyszerűsítve a Lázár-lista realizálását és a szférában tervezett leépítéseket jelenti. Hogy a megszüntetni tervezett kormányzati háttérintézmények közül végül melyek maradhatnak valamilyen formában, azt egyelőre nem lehet tudni, és nincs még konkrétabb terv a Miniszterelnökséget vezető miniszter által bejelentett 10 százalékos általános leépítésre sem.


Ősztől már nem szeretne tanártüntetéseket a kormány


A közoktatásban jelenleg folynak a tárgyalások, mint korábban megírtuk, a kormány három pontban biztosan nem enged a tanárok követeléseinek (marad az egységes állami fenntartás, nem csökken a tanárok óraszáma és nem liberalizálják a tankönyvpiacot), néhány kérdésben ugyanakkor igen (nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása, adminisztráció-csökkentés, a Klik átszervezése). Az Index korábban megírta, hogy egy a Nézőpont intézet által készített kutatás szerint a megkérdezettek többsége egyetért a tiltakozó tanárokkal, két kormányzati forrásunk is úgy vélte ugyanakkor, hogy őszre a helyzet változhat, nem tartanak attól, hogy a mostani demonstrációk szélesebb tiltakozásokat generálnak majd.


Az egészségügynek ezúttal is várnia kell


Az energetikában – mint azt a Figyelő is írta – két koncepció verseng egymással. Seszták Miklós fejlesztési miniszter elképzelései szerint az MVM alá szerveznék be a magyarországi lakossági energiaszolgáltatást, míg Lázár János koncepciója egy teljesen új holdingról szól. A döntés ebben sem született még meg.

A fentiek azt is jelentik, hogy egy területhez már biztosan nem nyúl hozzá a kormány ebben a ciklusban: az egészségügyhöz. Bár egy forrásunk arról beszélt, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár „igen veretes kívánságlistát tett le a kormányfő asztalára az átalakításokkal kapcsolatban”, azok száz milliárdos nagyságrendű ráfordítást igényelnének, erre pedig ennyit már nem akar költeni a kormány. Főleg, amióta a „nullás költségvetés” is elérendő céllá vált.

„Az orvosok sokkal megosztottabb szakma, mint a tanároké, megnézném magamnak, ahogy a magyar szülész-nőgyógyászok, vagy belgyógyászok a hálapénz ellen, a legális bér emeléséért tiltakoznak a nővérekkel együtt” – érzékeltette a kormányzati logikát egyik forrásunk.