Még csak álom az olimpia, de már milliárdokat költöttünk rá

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Szimela Pancarci

-

Milliárdokba került eddig az olimpia Magyarországnak, noha még egyszer sem sikerült ötkarikás játékokat rendeznie. A pénz megvalósíthatósági tanulmányokra, azok többszöri aktualizálására, az olimpia népszerűsítésére, kérdőívekre ment el. Összeszedtük az elmúlt 14 évben kifizetett főbb tételeket.


Az ötlet, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát, Orbán Viktor miniszterelnöktől származott. Még 2001-ben, Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) székhelyén a kormányfő közölte is Juan Antonio Samaranchcsal, a NOB akkori elnökével, hogy Magyarország megpályázza a 2012-es nyári olimpiát. „Ha 2012-ben nem járunk sikerrel, kitartunk 2016-ig” – mondta a kormányfő akkor, talán még nem is sejtve, hány újabb céldátum következik még.

2002-ben mindenesetre az Országgyűlés elfogadta azt a határozatot, amely a XXX. olimpiai játékok és a XIV. paralimpia 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szólt. 620 millió forintos büdzsével pedig Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság alakult, hogy kiderüljön, alkalmas-e egyáltalán az ország a játékok megrendezésére, és ha igen, akkor megéri-e a befektetés.

Nagyjából ugyanezzel bízta meg az Ifjúsági és Sportminisztérium is a PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft.-t. Ez a tanácsadó cég nyerte ugyanis a minisztérium nyílt közbeszerzési pályázatát az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére. A PwC nettó 396 millió forintért vállalta a munkát. Egészen pontosan azt, hogy gazdasági, infrastrukturális elemzéseket készít, amelyek alapján eldönthető, milyen feltételekkel lehet megrendezni az olimpiát, és mekkora gazdasági fellendülést lehet remélni tőle.

Az 1500 oldalas tanulmány 2002 februárjában készült el, egyebek között kiderült belőle, hogy az olimpiarendezés 4600 milliárd forintba kerülne, és ebből 3000 milliárdot az államnak kellene állnia.

A Medgyessy-kormány 2003 tavaszán pénz híján elvetette az ötletet, hogy Magyarország olimpiát rendezzen. De ekkorra már valamivel több mint 1 milliárd forintot kifizettünk a PwC-nek és az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottságnak.


5 ezer milliárdból hozták volna ki a 2020-as olimpiát

Három évvel később a magyar vállalati elitből alakult civil szervezet, a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) futott neki újra az olimpiarendezésnek. A mozgalom alapítói – köztük a Mol, az OTP, az MVM, a Magyar Telekom, a Richter, a TriGránit, a BÉT, a Concorde, az Aegon, a Malév, a Synergon és a SAP – úgy gondolták, hogy egy hazai rendezésű olimpia mentén lehet igazán fejleszteni az országot. 2006-ban arra kérték a PwC-t, hogy porolja le korábbi hatástanulmányát, amit a cég 2007-ben be is mutatott, 60 millió forintot kért érte, amit a BOM saját forrásaiból fizetett. Hangsúlyozták, hogy nem a korábbi tanulmány teljes aktualizálásáról volt szó, hanem a makrogazdasági és a finanszírozási számításokat kellett frissíteni.

Az új tanulmány már 2020-as rendezési lehetőséggel számolt, továbbá az euró 2013-as bevezetésével és stabil, 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel. A költségeket 5164 milliárd forintra taksálták, amelyből mintegy 4600 milliárdot tettek volna ki a nagy infrastrukturális beruházások, és 518 milliárd lett volna a játékok közvetlen költsége. Ilyennek képzelték el a budapesti helyszínt a 2020-as olimpiára:



Később a BOM mellé állt a teljes fővárosi közgyűlés is, élén Demszky Gábor akkori főpolgármesterrel, Ikvai-Szabó Imre volt főpolgármester-helyettessel és Beleznay Éva volt főépítésszel. A képviselők az olimpiai projektet beemelték a Podmaniczky Program névvel emlegetett városfejlesztési koncepcióba, és a BOM kezdeményezésére a PwC ismét aktualizálta a tanulmányt. De ekkor már a főváros állta a cechet.

A Főépítészi Iroda több helyszínre is készített vázlatot, a fővárosi képviselők végül a Dunai szigetek olimpiája nevű terv kidolgozását kérték. Ebben Észak-Csepelre álmodták az olimpiai falut és a médiaközpontot, a versenyeket az Óbudai-, a Margit- és a Népsziget mellett egyebek között a Puskás Ferenc stadionban, a Kopaszi gáton, a Városligetben és a Népligetben szervezték volna. De jó pár vidéki helyszín is szerepelt az elképzelésben: Balatonfüredre például vitorlásversenyeket, míg Szegedre az evezősfutamokat tervezték.

Az önkormányzat 2009-es nyílt pályázatát – amelynek tárgya a 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt Master Planje (mestertervről) és a kapcsolódó fejlesztések költség-haszon elemzése és költséghatékonysági vizsgálata volt – közösen nyerte a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt. és a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. A megbízás 31 millió 900 ezer forintról szólt.

A főváros olyannyira elkötelezett volt az ügyben, hogy az Ikvai-Szabó Imre által vezetett városfejlesztési, gazdasági és szociálpolitikai főpolgármester-helyettesi iroda 2009 decemberétől 2010 május végéig 6,5 millió forintot fizetett ki a Hír-DS Hírügynökségi Bt.-nek „egy lehetséges 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezésével kapcsolatos szervezési előkészületben való közreműködésért”.

A Budapesti Közlekedés-Szervező Kht. pedig 50 millió forintot fizetett az FKT. URB. konzorciumnak a 2009 és 2020 között végrehajtható közlekedésfejlesztési intézkedések elemzésére és vizsgálatára. A kiírás szerint „külön táblázatban szükséges bemutatni a 2020-as budapesti nyári olimpiai játékokhoz szükséges projektek listáját”.

Nyílt pályázat nem volt, a Főmterv Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt., a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. és a Transman Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft. alkotta konzorciumot gyorsított eljárásban hívták meg a munkára. A szokatlan sürgősséget azzal indokolták, hogy „az elkövetkező években megvalósítandó projektek előkészítését az európai uniós társfinanszírozás, valamint a Fővárosi Önkormányzat önrészének biztosíthatósága miatt sürgősen meg kell kezdeni”.

Az Országgyűlés 2010-ben találkozott először az akkorra elkészült teljes anyaggal, a 2020-as olimpiai pályázatból azonban nem lett semmi az időközben kirobbant és Magyarországot is súlyosan érintő gazdasági világválság miatt.

Így aztán lényegében eredmény nélkül folyt el 1 milliárd 104,4 millió forint az olimpiára.



Időközben kilábaltunk a válságból, a kormány a 2014-es választásokon is a helyén maradt, 2015-ben pedig elérkezettnek látta az időt, hogy felélessze az álmot: Los Angeles, Párizs és Róma mellett Budapest is versenybe szállt a 2024-es nyári olimpia rendezési jogáért.

A Fővárosi Közgyűlés júniusban szavazott az olimpiarendezés támogatásáról, a parlament két héttel később. Ám addigra a Magyar Olimpiai Bizottság már kiosztott hat megbízást, összesen 136 millió forint értékben. A hat szerződésben közös, hogy egyik sem érte el a 25 milliós értékhatárt, így nem volt kötelező a versenyeztetés. A megbízások főként rendezvényszervezői és kommunikációs feladatokra szóltak, de egy látogatóközpont kialakítására is adott megrendelést a MOB.

A nyertesek:

  • A Combinatory Kommunikációs Kft. 24,75 millió forintért alakíthatja ki a látogatóközpontot.
  • A Poor Consulting szintén 24,75 millió forintot kap kommunikációs feladatokra.
  • A Humán Telex Kft. 21,75, illetve 21,8 millió forintért szervezhet meg egy, az esetleges olimpiához kapcsolódó rendezvényt.
  • A Piccanteria Kft. 21,8 és 21,65 millió forintért vállalta, hogy biztosítja ezeknek a rendezvényeknek a technikai feltételeit.

Nemcsak megbízást adott, hanem közbeszerzést is kiírt a MOB a budapesti olimpia népszerűsítésére. Két és fél hónapos reklámkampányról volt szó, a kiírás úgy szólt, hogy az „ajánlattevő alapvető feladata a magyar olimpiai hagyományt, az olimpia gondolatát és szellemiségét, a MOB 120 éves eredményeit és Budapest 2024-es olimpiai pályázatához kapcsolódó legfontosabb üzeneteit bemutató TCR (társadalmi célú reklám) médiakampány teljes körű megtervezése és lebonyolítása 17.11.2015. és január 31 közötti intervallumban”.

A megbízás értéke nettó 360 millió, vagyis bruttó 457 millió forint volt, és a december 23-i közbeszerzési értesítő szerint Rogán Antal Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba nyerte. A MOB közbeszerzése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt, amit állítólag „az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség” indokolt. Ez már csak azért is érdekes, mert a NOB csak 2017 őszén hirdet győztest a perui Limában.

Ezen felül 11 millió forintot kapott a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft. szintén az olimpiai bizottságtól, hogy felmérje, milyen kommunikációs stratégiával érdemes meggyőzni a magyar közvéleményt arról, hogy jó lenne 2024-ben olimpiát rendezni Magyarországon.

Közben a Miniszterelnökség is akcióba lendült: a PwC-t kérte meg, hogy harmadjára is aktualizálja 2002-ben megírt és 2016-ra, illetve 2020-ra már frissített megvalósíthatósági tanulmányát. Pályázat nem volt, mondván, az anyagot csak a készítője írhatja át. A tanácsadó cég a munkáért ezúttal 480 millió forintot, oldalanként több mint 360 ezer forintot kért. A Népszabadság azt írta, hogy a PwC ennyi pénzért az olimpiai pályázati kérdőívet is segít megírni.

Ehhez képest meglepő volt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megbízta a PwC-t tavaly novemberben a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, valamint az ehhez kapcsolódó pályázati kérdőív kiegészítésével. A megbízás a január 19-i európai uniós közbeszerzési értesítőben jelent meg, ebből kiderül, hogy a tanácsadó cég újabb 240 millió forintot könyvelhetett el.

Kérdésünkre, hogy miért kellett újabb megbízás a PwC-nek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt válaszolta: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly nyári közgyűlésén úgy döntött, hogy a 2024-es olimpiarendezési pályázat feltételeit módosítja, eltörli a jelöltek köztes szűrését, így Budapest, Párizs, Róma és Los Angeles hivatalosan is pályázó jogállást kapott. Ezzel együtt változtak a szabályok és a kötelezettségek is, „amelyek miatt a már elkészült elemzéseket felül kell vizsgálni. A megváltozott feltételrendszer alapján olyan további szolgáltatások nyújtása, feladatok elvégzése vált szükségessé az első pályázati szakaszhoz kapcsolódó Kérdőív elkészítése érdekében, melyek a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. korábbi szerződésében nem szerepeltek” – írta a minisztérium.

A PwC-nek most azt kell vizsgálnia, hogy az olimpia megrendezéséhez szükséges intézmények fenntarthatóak lesznek-e környezeti, gazdasági és szociális szempontból; ennek megválaszolása a minisztérium tájékoztatása szerint


sok esetben komoly kutató- és elemzőmunkát igényel.

Több forrásból

A KPMG is készített egy tanulmányt Olimpia Budapesten – álom vagy valóság? címmel. A szakértők itt azt vizsgálták, hogy a NOB 2014 decemberében elfogadott reformprogramja alapján milyen esélyei lennének Budapestnek a nyári olimpiai játékok megrendezésére. A NOB Agenda 2020 nevű programjának lényege az, hogy kisebb költségvetéssel is lehessen olimpiát rendezni, és városok, régiók vagy országok akár együtt is pályázhassanak. Fürjes Balázs, a 2024-es olimpia budapesti pályázatának felelőse szerint az Agenda 2020-at kifejezetten Magyarországra szabták, a budapesti olimpia lehet az első a gazdaságos, kisebb, ésszerűbb, olcsóbb és nyereséges olimpiák sorában.


Sajtótájékoztatón mutatták be a KPMG tanulmányát


Kerestük a KPMG-t, hogy megtudjuk, ki rendelte a tanulmányt és mennyit fizetett érte. Kiderült, hogy a tanácsadó cég a tanulmányt nem megbízás alapján készítette, hanem elsősorban a nemzetközi hálózatában terjeszti, „azzal a céllal, hogy a nagy nemzetközi sportrendezvények (többnyire olimpiák) kapcsán megépülő sportlétesítmények utóhasznosításának tapasztalatait összegezze”. A KPMG szerkesztőségünknek azt írta, „a konklúziók hasznosak lehetnek minden olyan város számára, amely a jövőben nagyobb szabású sportesemény (olimpia) rendezésére készül, vagy pályázott, így Budapest és Magyarország számára is”.

Azt nem tudni, hogy a KPMG-nek mennyibe került ez a tanulmány, azt viszont igen, hogy közben a kormány 700 millió forintot osztott ki olimpiai célokra. A 2015. december 23-án kelt határozatban 200-200 milliót a MOB és a fővárosi önkormányzat kapott, 300 millió forintot pedig a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja.

Az erről szóló határozatban az is szerepel, hogy a társaságiadó-kedvezmény rendszerét kiterjesztik az olimpiai pályázatra is. Vagyis a gazdasági társaságok üzleti eredményükből támogathatják az olimpiai álmot. A költségvetés terhei azonban ezzel nem lesznek kisebbek, hiszen a cégek az államkasszába szánt pénzt irányítják át. A finanszírozás viszont bonyolultabb lesz ezzel.

És a kiadásoknak még ezzel sincs vége: a kormány a 2024-es budapesti olimpia rendezésére 34,1 milliárd forintos támogatást ígért, amiből 9,5 milliárdot elvisz a pályázat finanszírozása. Ezt már az idei év elején ki kell fizetni.

Ezen felül a kormány további nettó 15 milliárd forintot ígért a pályázással kapcsolatban annak az olimpiarendező projektcégnek, amelyet a jövőben a főváros és a MOB alakít majd.


budapesti olimpia, versus


Óriási számok

Aztán: a 2016-os költségvetésben már 10 milliárdokat szánnak stadionokra, uszodákra. Megépül például az új Puskás Ferenc stadion, még ebben az évben 35,8 milliárdot költenek rá. 27,3 milliárdot pedig a 2017-es úszó világbajnokság infrastruktúrájára fizet az állam.

A Fővárosi Közgyűlés január végén szavazott a Master Planről, amely az olimpiarendezéshez szükséges változtatásokat írja le részletesen. Eszerint épülne egy Csepel-szigetre vezető, Pestre és Budára is átnyúló új híd, és felszámolnák az 1912-től működő HÉV-vonalat. A HÉV helyett villamosok járnának, de csak a Közvágóhídig, onnan felszednék a síneket. A csepeli HÉV villamossá alakításának költségét 17 milliárd forintra becsülték a tervezők. További 11,5 milliárdba kerülne a rakparti korzó kialakítása, a HÉV-vágányok felszámolása.



Mindent összeadva 2002-től 2016-ig 3 milliárd 31 millió forintba került az olimpia, a legtöbb pénzt, csaknem 2 milliárd forintot 2010 után költötte el az Orbán-kormány, és az idei költségvetésben ígért további 87 milliárd 600 milliót – az utóbbi tételből 63,1 milliárd már sportlétesítményekre megy.

Ezek az összegek nyilván kisebbek, mint amennyibe egy olimpia megrendezése kerülhet. Igaz, elméletben nem is annyira, mint várnánk. A KPMG tanulmányában 500-1000 milliárd forint közé teszi a várható költségeket, ennek a felét kellene a magyar államnak biztosítania. (Összehasonlításképp: a négyes metró teljes költségvetése nagyjából 450 milliárd forint volt, ám ennek jó részét uniós forrásokból vagy hitelből állták.) Vagyis csupán a hatástanulmányok és a pályázás 28 milliárd körüli költségei kiteszik a 250-500 milliárdra becsült állami költés kilenced-tizennyolcad részét.

A KPMG által kalkulált költségvetés egyébként szerény büdzsének tűnik az elmúlt időszak olimpiáihoz képest – erre az optimizmuson túl magyarázat lehet az Agenda 2020-ban elképzelt takarékos szemlélet is. A legutóbbi, 2012-es londoni nyári játékok teljes költségvetése csaknem 9 milliárd font (jelenlegi árfolyamon 3600 milliárd forint) volt, ennek nagyjából a harmadát állták állami pénzből. A 2014-es szocsi téli olimpiára ennél is jóval többet költöttek. A számláló végül 50 milliárd dollár felett állt meg, a jelenlegi árfolyamon 13,8 ezer milliárdos büdzsét gyakorlatilag teljes egészében az orosz adófizetők pénzéből dobták össze.