Még az ENSZ is megdöbbent a kormány bevándorlásellenes politikáján

Fotó: AFP / ANGELOS TZORTZINIS

-

Az emberi jogi főbiztos hivatala bírálta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt. A vezető kormánypártnak pedig egyenesen per elé kell néznie, miután a Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a Fidesz közleménye miatt. A politikai vitába immár a romákat is belekeverte az igazságügyi miniszter.


Cecile Pouilly, a főbiztos szóvivője genfi sajtóértekezletén a Reuters és az AP hírügynökségek beszámolója szerint azt mondta, a főbiztos hivatala "rendkívül elfogultnak" és "megdöbbentőnek" tartja a nemzeti konzultáció tartalmát.

„Megdöbbentett minket a miniszterelnök bevezető üzenete, amely összefüggést sejtet a migráció és a terrorista támadások között, beleértve az ez év január elején Párizsban történt támadást. Szintén aggódunk az egyes kérdések sugalmazó, befolyásoló megfogalmazása miatt, ami


jelentős mértékben hozzájárul a migránsokkal szembeni ellenségességhez, és az idegengyűlölet terjedésének kockázatát hordozza magában

- közölte a szóvivő. "A kormány kötelessége a megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni küzdelem, és e két kérdéskör (a migráció és a terrorizmus) összekapcsolásával ennek ellenkezőjét teszi. Ez alapvetően diszkrimináló (...) ezeket az embereket (a migránsokat) ugyanúgy megilletik emberi jogaik, mint bárki mást" - mondta Cecile Pouilly.

A kormány 12 kérdést tartalmazó kérdőívet küldött ki áprilisban, amelyre július elsejéig várja a válaszokat. Az első három kérdés egyértelműen a nemzetközi terrorizmus előretörésével foglalkozik, több kérdésben pedig választásra kéri az állampolgárokat, hogy saját munkahelyük megőrzésére, a születendő gyermekeikre vagy a bevándorlókra költenének-e pénzt.


Itthon sem csitul a vita

A Magyar Helsinki Bizottság beperli a Fideszt, mert szerintük valótlan és gyalázkodó kitételek szerepelnek a pártnak a civil szervezettel kapcsolatos sajtóközleményében. A párt úgy fogalmazott: a „nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a bevándorlókról.


A vita arról folyik, hogy a Magyarországra érkező bevándorlók politikai menekültek vagy megélhetési okból hagyják el hazájukat. A kormány és a kormányzópárt ugyanis nem kívánja befogadni azokat, akik a jobb megélhetés reményében érkeznek Magyarországra. A Fidesz szerint a menedékkérőknek még az egyötöde sem érkezik háborús övezetből, a jogvédők szerint viszont csak az év első két hónapjára volt jellemző a koszovóiak áradata.

Az arányok azonban bárki által ellenőrizhetők a KSH adatai alapján. Eszerint tavaly a több mint 42 ezer menedékkérő közül az afgán, szír és palesztin származásúak csaknem 40 százalékot tettek ki.


Az igazságügyi miniszter, Trócsányi László azzal érvelt a koszovóiak és más "megélhetési" bevándorlók ellen, hogy


Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról.

A miniszter szavait több ellenzéki párt is élesen bírálta. Niedermüller Péter, a DK alelnöke felháborítónak és "visszataszítónak" nevezte a kijelentést, a Párbeszéd Magyarországért szerint Trócsányi László rasszista kijelentést tett a magyarországi cigányságról, ezért azonnal le kell mondania, és távozását sürgette a Magyar Liberális Párt is.


A miniszter ugyanakkor felháborítónak nevezte és a leghatározottabban visszautasította az egyes ellenzéki pártok szerinte tudatos félremagyarázáson alapuló és alaptalan vádaskodását, amellyel rasszistaként kívánják feltüntetni. Hangsúlyozta, hogy a roma közösséggel törődni prioritás és erkölcsi kötelesség. Úgy vélte, mindez csak széleskörű társadalmi összefogással valósítható meg. „Ezt az összefogást veszélyezteti, ha egyes pártok csak azért, mert a magyarországi roma közösség felemelésének ügyét fontosabbnak érzem, mint a gazdasági bevándorlók támogatását, alaptalanul rasszizmust kiáltanak" - fogalmazott a miniszter.