Még a világvégéből is az Iszlám Állam jön ki jól

Fotó: MTI/AP / CHRISTOPHE ENA

-

Már, ha tényleg ott tartunk, ahogy azt a dzsihadisták gondolják. De vajon biztosan az Iszlám Állam követte el a párizsi merényleteket? És ha igen, miért pont most, és miért nem Amerikára támadnak?


Ha nem tudjuk, miért csinálják, sok baklövést kockáztatunk, ami az ő [az Iszlám Állam] kezükre játszhat

– mondta a Vox-nak Will McCants, a Brookings Institution szakértője, az Iszlám Állam apokalipszise (The ISIS Apocalypse) című könyv szerzője, aki emiatt a nemzetközi koalíció helyében még várna azzal, hogy intenzívebben bombázza az Iszlám Államot Irakban és Szíriában.

Szerinte előbb fel kell tenni azokat a kérdéseket is, hogy miért kezdett most terrortámadásokba az Iszlám Állam? Miért nem az al-Kaida? Egyáltalán, biztos, hogy az Iszlám Állam van a terrortámadások mögött? Ha igen, akkor milyen mértékben? És miért éppen Franciaország volt a célpont? A kérdések megválaszolása a Nyugat elemi érdeke, hiszen az elmúlt másfél évtizedben volt már példa arra, hogy nem gondolták végig ezeket. Pontos válasz egyelőre egyik kérdésre sincs, mindenesetre sorra vettük a legesélyesebb magyarázatokat.



Kik voltak a támadók?

Noha az Iszlám Állam (amelynek nevét nyugaton általában IS-nek, ISIS-nek vagy ISIL-nek, illetve az arab neve nyomán DAESH-nek rövidítik) magára vállalta a párizsi merényleteket – akárcsak a nem sokkal korábban történt bejrúti támadásokat és az orosz gép felrobbantását is a Sínai-félsziget felett –, mégse lehetünk abban teljesen biztosak, hogy ez a szervezet áll az akciók mögött, hiszen nincs veszítenivalója azzal, ha nem mond igazat.


Ha pedig mégis az Iszlám Állam felelős a merényletekért, az a kérdés, hogy milyen mértékben. McCants az idézett interjúban azt mondta: ha csak az Iszlám Állammal szimpatizáló szélsőségesekről van szó, de a terrorszervezet tudta nélkül vitték végig a mészárlást, akkor aggasztó, hogy ilyenek megtörténhetnek. Az viszont még aggasztóbb, ha az Iszlám Állam központjában tervelték ki a merényleteket, mert a szervezetnek több millió dollárja van arra, hogy újabb, hasonló támadásokat vigyen véghez.

Persze a két verzió között számos árnyalat lehetséges, és utóbbihoz talán közelebb lehet a megoldás, tekintve, hogy volt támadó, aki járt a terroristák kiképzőközpontjában, nemrég történt két másik, szintén az Iszlám Államhoz köthető merénylet, illetve az is, hogy a párizsi támadások nagyon összetett akciók voltak.


Mi lett az al-Kaidával?

Erre talán a legrövidebb válaszolni, noha erről is csak elméleteink lehetnek. Inkább közelítsük meg onnan a kérdést, hogy miért nem az al-Kaida tette? Pontosan nem tudhatjuk, hogy a 9/11-ért is felelős terrorszervezet miért nem követett el nagyobb merényletet Európában az elmúlt tíz évben, a véres madridi és londoni támadások után, de azért összeszedhetjük az ismert tényeket.

Egyrészt az al-Kaida néven ismert hálózat vezetői bujkálnak, még sokszor a követőik sem tudják, hogy hol. A szervezet szíriai szárnya, az al-Nuszra Front tábornoka, Abu Maria al-Katani egy nyílt levelet is közzétett 2014 közepén, amelyben arra panaszkodott, hogy többször is sikertelenül próbálták felvenni a kapcsolatot Ajman al-Zavahirivel, a szervezet vezetőjével.

Néhány országban (például Szíriában, Szomáliában és Jemenben) még mindig erős hatása van az al-Kaidának, számos országban azonban csökkent a terrorszervezet aktivitása. Elég, ha csak Malira gondolunk, ahol 2013-ban a francia katonai beavatkozás szétverte az al-Kaida helyi szárnyát – a pénteki bamakói túszejtés (és egy másik, Maliban történt márciusi terrorakció) viszont arra utalhat, hogy azóta újjáépült a hálózat.

Meggyengíthette az al-Kaidát az alapító, Oszama bin Láden halála is. Valószínű, hogy űr keletkezett utána, ezért sok szélsőséges nem találta már a helyét a szervezetben, amelynek a stratégiája is megváltozott. Al-Zavahiri állítólag az úgynevezett magányos farkas támadásokat pártolja, már csak azért is, mert szerinte törekedni kell arra, hogy muszlim civilek ne haljanak meg a mészárlásban.


Oszama Bin Ládent 2011-ben ölték meg


Az Iszlám Állam viszont az elmúlt időben elég sikeres lett, aminek több oknak is van. Az egyik, hogy sokáig folyamatosan egyre nagyobb területeket foglalt el, a másik, hogy a propagandagépezete (például a lefejezős videókkal) is sikeresen működik. Emiatt egyre többen csatlakoztak hozzá egyénileg vagy szervezetten. Utóbbira példa az eredetileg az al-Kaidához kötött Boko Haram Nigériából, valamint több más csoport, például Egyiptomból, Líbiából vagy éppen Délkelet-Ázsiából.


Miért most kezdett nyugati terrortámadásokba az Iszlám Állam?

Erre több elmélet is van, és persze az is lehet, hogy mindegyik igaz valamennyire.

1. Mert ez csinálják a dzsihádisták.

2. Mindig is célja volt ez, de eddig nem volt rá kapacitása és lehetősége.
Erre sok jel utal, névtelen titkosszolgálati források már korábban is jelezték, hogy az Iszlám Állam ilyen merényleteket tervez. Ugyanakkor nem látták túl valószínűnek ezek végrehajtását, mert a terroristák stratégiája eddig az volt, hogy a saját területükön terjeszkedjenek, és ott alakítsák ki a saját államapparátusukat.

3. Hogy kompenzálja az utóbbi idők veszteségeit.
A párizsi mészárlás napján dróntámadásban meghalt Dzsihád John, a szervezet ismert hóhérja, valamint két stratégiailag fontos várost is elveszített az Iszlám Állam. Az utóbbi időben a korábban általa birtokolt terület 25 százalékát veszítette el.

4. Hogy a pozícióját erősítse.
Például az al-Kaidával szemben, hogy a szélsőséges harcosok és csoportok a világból ne a vetélytárs terrorszervezethez csatlakozzanak. Az al-Kaidától is csábítanának csoportokat, de az nehezen megy, mert azok vezetői személyesen az al-Kaida vezetőjének tesznek esküt. Így az Iszlám Államnak jól jönne al-Zavahiri halála.

5. Hogy minél több pénzt szerezzen.
Noha az Iszlám Állam elég sok pénzt keres az olaj árusításából és a váltságdíjakból, szerte a világból is támogatják pénzzel. Ezért is fektetnek annyi energiát az angol nyelvű propagandaanyagokra (az Iszlám Állam lapja írt például arról, hogy az utasszállítót egy üdítős dobozba rejtett bombával robbantották fel).

6. Hogy visszarettentse támadóit.
Az al-Kaidának is ez volt a kimondott célja szeptember 11-gyel, valójában azonban azt érte el, hogy Afganisztánban rátámadtak. Most úgy néz ki, Párizzsal és az orosz gép elleni merénylettel az Iszlám Állam is csak még jobban kihúzta a gyufát a nyugati hatalmaknál és Moszkvánál is.

7. Mert azt akarja, hogy támadják.
Lehet a célja például, hogy kimerítse ellenfelei erőforrásait, másrészt hogy totális káosz uralkodjon a Közel-Keleten, harmadrészt hogy önmagát az iszlám védelmezőjének állítsa be. Ez utóbbi pontnak van még egy fontos, teológiai jellegű magyarázata: az Utolsó Napok eljövetele.


Az Utolsó Napok

Az Iszlám Állam a szalafizmusban gyökerezik, amelynek világnézete apokaliptikus. Hívei szerint a világ történelme a jó és a rossz harca, amelynek a vége az lesz, hogy egy nagy és véres csatában győz a jó. Ezért volt szükség a kalifátus kikiáltására is tavaly június végén. Előtte állítólag már lázongtak az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az emberei, hiszen hitbéli okokból mindenképpen szükséges volt számukra a kalifátus (nem így van az al-Kaidánál, szerintük ugyanis még nem jött el a kalifátus ideje).

Aztán augusztusban komoly harcok során a dzsihádisták elfoglaltak egy alig több mint 3 ezer fős szíriai várost, Dabikot. A muszlimok szerint ugyanis a világvége előtt az igazhitűek itt ütköznek meg Rómával (egyes értelmezések szerint ez ma a keresztényeket jelenti), ahol az előbbiek győznek, és a kalifátus terjeszkedésbe kezd. Ezért Dabiq a címe, az angol nyelvű propagandalapjuknak is (Dabik nevét persze hiába keresné a Koránban, ez csak a későbbi hagyományban, az úgynevezett hadíszokban bukkan fel).



A jövendölés úgy folytatódik, hogy keletről, Iránból megérkezik az Antikrisztus, Dadzsal, aki addig mészárolja majd őket, amíg csak ötezer muszlim marad. Ekkor tér vissza a Földre a Mohamed utáni legfontosabb próféta, Jézus, aki – ebben az esetben tehát nem a keresztény megváltó szerepében – dárdájával megöli Dadzsalt és a muszlimok győztesként fejezik be a harcot. Az imént leírt történetnek egyelőre az elején tartunk, tehát hamarosan megérkeznek a keresztények Dabikhoz és megütköznek majd a kalifátussal.

A szalafisták a szunnita irányzat szélsőséges csoportja, amelyben nincsen papi rend, minden írástudó úgy értelmezi a Koránt, ahogy ő szeretné; akár úgy is, hogy mindent szóról szóra kell benne érteni. A szalafistákat ezért nehéz meggyőzni.

Az ő értelmezésük szerint a kalifátusnak állandóan harcolnia és terjeszkednie kell, maximum tíz évre lehet békét kötni. A diplomáciából viszont sose kérnek, azzal ugyanis elismernék, hogy más hatalom is uralkodik felettük Allahon kívül. Az Atlantic újságírója szerint pont ez az, ami az Iszlám Állam végét jelentheti, vagyis ha megállítják a terjeszkedését, mert akkor sokan kiábrándulnak belőle. Igaz, ettől a szalafisták még tovább fognak tevékenykedni, legfeljebb egy újabb szervezetet alakítanak.


Miért nem az Egyesült Államokat támadták?

Noha az al-Kaida vezetője, al-Zavahiri a magányosfarkas-támadások ösztökélésénél még mindig az Egyesült Államokat jelölte meg elsődleges célpontként, az Iszlám Állam nem ennyire válogatós. Gondoljunk csak az Egyiptom felett felrobbantott orosz gépre vagy a libanoni robbantásokra.

Franciaország több szempontból is ideális helyszínnek tűnhetett. Egyrészt a legtöbb támadó másod- vagy harmadik generációs francia vagy belga állampolgár. A franciáktól csatlakoztak a legtöbben az Iszlám Államhoz, a belgáktól pedig a lakosság arányához mérten a legtöbben. A támadók tehát mind a nyelvet, mind a mészárlás helyszínét jól ismerhették, és azt is tudhatták, honnan szerezzenek fegyvereket, vagy ismertek olyan embereket, akik el tudták bujtatni őket. És persze sokkal kevésbé lehettek gyanúsak a hatóságoknak, még akkor is, ha a titkosszolgálatok tudtak az előéletükről.


Párizs, hajtóvadászat, Franciaország


Az, hogy európai állampolgárok, komoly motivációs erő is lehetett, hiszen ezek az emberek éppen épp azért csatlakoztak a szélsőségesekhez, mert szülőhelyükön nem érezték magukat otthon, sőt gyűlölték és megvetették az országot. A vallásban és a szélsőséges ideológiákban viszont otthonra találtak, magyarázatot kaptak arra, miért viselkednek velük így a hazájukban, és az Iszlám Állam még jövőképet is adott nekik.

Az Egyesült Államokkal szemben Európa és a Közel-Kelet elérhető repülő nélkül is – néha a menekültek közt is el lehet vegyülni –, ami azért szempont, mert 2001. szeptember 11. óta a repülőtereken szigorú ellenőrzés van.