Még a világ főgonoszát is kirúghatják az állásából

-

Az Iszlám Állam (ISIS) az utóbbi évtizedek legrettegettebb szervezete, amelynek megdöntésén ebben a pillanatban is 60 ország fáradozik. Élén egy önjelölt kalifa, Abu Bakr al-Bagdadi áll, parancsára ártatlan emberek tömegei haltak irtózatos halált. Épp ezért talán meglepő lehet, hogy még a modern világ főellensége is hisz a fékek és ellensúlyok rendszerében.


Legalábbis papíron. Noha egy videóra vett beszédében al-Bagdadi arra biztatja a híveit, hogy javítsák ki, ha tévedne, belső források szerint a „kalifátusban” a legkisebb jelre is hamar letörik a különvéleményeket.

Mégis, az Iszlám Állam – nevéhez híven – sok tekintetben valódi államként működik, így komoly és összetett bürokráciát is kialakított a zökkenőmentes működés érdekében. Terrorszervezet jellege miatt azonban az ISIS államapparátusa csak nyomokban emlékeztet egy hagyományos országéra.


Oroszország és a koalíciós erők is légicsapásokkal támadják az Iszlám Állam fővárosát, Rakkát


Egyrészt a precíziós dróncsapások fenyegetése miatt a kulcsfigurák kénytelenek a háttérből, bujkálva irányítani. Másrészt kevés államnak van olyan testülete, melynek mindennapos feladatai közé tartozik például egy élve elégetés engedélyezése vallási és PR-szempontok alapján.


A főnöknek is van főnöke

Ez a testület a súra tanács, melynek fontosságát az is jól mutatja, hogy hatalmukban áll megbuktatni a kalifát, vagyis al-Bagdadit. Nem túl valószínű azonban, hogy erre sor kerülne, ugyanis a tagjait maga al-Bagdadi jelöli ki.

A súra tanács legfőbb feladata – amellett, hogy tanácsokkal látja el a kalifát – az apparátus sária jog szerinti működésének a biztosítása. Ennek a munkakörnek a része az olyan, nagy hatású kivégzések engedélyezése mint, amilyen James Foley lefejezése is volt, és Bagdadit is szélnek ereszthetik, ha tevékenysége nem felelne meg a szervezet vallási sztenderdjeinek.


A súra tanács jóváhagyása nélkül ők még mindig élnének


Az új kalifa kinevezése azonban eredetileg nem tartozott a tanács jogkörébe. Ezzel a hatalommal maga al-Bagdadi hatalmazta fel a súrát, miután egy márciusi koalíciós légicsapásban súlyosan megsebesült, és kis híján meg is halt. A vezető belátta, hogy az ISIS vezérkarában bárki, beleértve önmagát is, bármelyik pillanatban meghalhat, így a főbb pozíciók pótlásának gördülékenynek kell lennie.

Hogy ki követné al-Bagdadit az Iszlám Állam élén, az kérdéses. Mikor a márciusi támadás után a vezér hónapokig gerincsérüléssel lábadozott, a jobbkeze, Abu Alaa al-Afri vette át az irányítást. Szakértők szerint al-Afri egy éles eszű, határozott vezető, tökéletesen megfelelne kalifának.

Egy apróságot leszámítva: al-Afri türkmén származású. A kalifának viszont Mohamed próféta törzséből, az arab kurajs törzsből kell származnia – ahonnan állítása szerint al-Bagdadi is származik. A vallásos előírásokhoz mereven ragaszkodó súra tanács így nem valószínű, hogy al-Afrit tenné meg a következő kalifának. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem is biztos, hogy al-Afri még életben van, mivel korábban őt is támadás érte.



Nem új találmány

A súra tanács egyáltalán nem csupán az Iszlám Állam sajátja, hanem a muzulmán vallás – annak is főleg a szunnita ágának – az egyik alapköve. A Korán ugyanis kimondja, hogy az egész népet érintő döntésekben a nép tagjaiból álló testülettel is konzultálnia kell a mindenkori vezetőnek – igaz, ez a testület általában az elitből állt össze. A súra szó arabul annyit tesz, hogy konzultáció.


Allah irgalmából lettél szelíd irántuk, ám ha durva és keményszívű lennél, akkor bizony elfordulnának tőled. Légy hát elnéző irántuk, kérj megbocsátást számukra, és kérd ki tanácsukat a [különböző] ügyekben! Amikor pedig [valamit] elhatároztál, akkor hagyatkozz Allahra! Allah bizony szereti a [reá] hagyatkozókat.

– szól a Korán 3. szúrájának 159. versszaka, amelyet az évszázadok során sokan sokféleképpen értelmeztek. Sok modern szunnita állam tartja az idézetet a részvételi demokrácia alapjának, így számos muzulmán többségű ország – például Pakisztán, Egyiptom és Indonézia – parlamentjének a nevében szerepel a súra szó.


Még az olyan abszolút monarchiákban is, mint Szaúd-Arábia vagy Omán, van súra tanács, melynek javaslatait vagy megfogadja az uralkodó, vagy nem. Iránban pedig egy „szakértői gyűlésnek” nevezett testület akár meg is buktathatja a legfelsőbb vezetőt.


Szalman ibn Abdul-Aziz szaúdi király a súra tanács körében


Az Iszlám Állam előtörténetében is központi szerepet játszott a súra koncepciója, olyannyira, hogy a közvetlen jogelődjét Mudzsáhid Súra Tanácsnak hívták, mielőtt 2006-ban Iraki Iszlám Államra (ISI) változtatta nevét. A ma is ismert Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) nevet 2013-ban jelentette be al-Bagdadi, miután a szervezet Szíriára is kiterjesztette tevékenységét.