Medgyessy és Gyurcsány előtt lehet – Orbánnál nem

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Jogszerűen tiltotta meg a rendőrség, majd pedig a bíróság, hogy Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt tüntessenek – így döntött az Alkotmánybíróság. Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc háza előtt korábban állhatott a bál. Mulasztásos alkotmánysértést is találtak a talárosok.


A devizahitel-károsultak jelentettek be 2014. december 19-re több helyszínen egész napos tüntetést – egyebek mellett a Kúria épülete és Orbán Viktor miniszterelnök háza elé vonultak volna. Első körben a rendőrség, majd a bíróság is megtiltotta, hogy az utóbbi két helyszínen éljenek a gyülekezési szabadság jogával. A szervezők ezt követően fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a bírósági verdikt hatályon kívül helyezését.




Ezt azonban a bírák nem tették meg, sőt, helyben hagyták az akkori döntést. A Kúria előtti demonstrációt azért nem engedélyezték, mert épp akkor tárgyalta a legfőbb bírói kar a devizahitelek ügyét, ezért „a rendezvény megtartása veszélyeztetheti az ítélkezés függetlenségét”. Orbán háza előtt pedig azért tilos gyülekezni, mert „vannak olyan közterületek, ahol a gyülekezési jog gyakorlásának – a speciális körülmények okán – hátrébb kell lépnie. […] a kérelmezőnek is fel kell mérnie, hogy egy lakóövezetbe szervezte a rendezvényét, amely elsősorban és mindenekelőtt éppen a magán- és családi élet színtere”.

Sajátos helyzet: 2002 és 2010 között, bár a rendőrség többször érvelt hasonlóan, amikor meg akart tiltani tüntetést Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc háza előtt, a bíróságon mindig elbukott a tiltó határozat. 2014 decembere óta azonban Orbán Viktor háza elé egyetlen tüntetést sem engedélyeztek.

Az Alkotmánybíróság azonban azt is megállapította, hogy mulasztásos alkotmánysértést követett el a parlament, amikor nem definiálta pontosan: milyen körülmények között kell a gyülekezési jog fölé helyezni a magánélet háborítatlanságához fűződő alapjogot. Ennek pótlására december 31-ig adtak a bírák haladékot az Országgyűlésnek.

Az alkotmánybírók közül egyedül Stumpf István jelezte írásban: nem ért egyet az ítélettel. Szerinte a bírósági ítéletet meg kellett volna semmisíteni, a mulasztásos alkotmánysértést pedig lényegében az egész gyülekezési törvényre kiterjesztené, mivel szerinte e törvény „szabályozása rendkívül hiányos, ennél fogva az esetek nagy részében nem alkalmas arra, hogy a gyülekezési joggal versengő alapvető jogok és a gyülekezési jog viszonyát illetően a jogalkalmazó számára törvényes támpontot nyújtson”.