Korábbi tanulmányokat is újrahasznosított a Századvég

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

A kormánynak 4 milliárd forintért készített Századvég-elemzésekben nincsenek ordító plágiumok, de előszeretettel idéztek Wikipédia oldalakat és korábbi tanulmányokat is recikláltak.


A két és fél évet átölelő, 18 ezer valóban szöveges oldalt tartalmazó Századvég-dokumentumcsomag mondatról mondatra történő átfésülése lehetetlen munka. Olvasás közben azonban feltűnnek jellegzetességek. Gyors vizsgálatunkban megnéztük, mennyire pontosan hivatkozik forrásokra a Századvég, és milyen széles merítéssel használ forrásokat.


Több mint ihletforrás

A dokumentumok lehetővé teszik, hogy egyes, hosszabb ideig tartó kutatásokat több fázison keresztül kövessünk. Ilyen például az ifjúságkutatás, amellyel a Századvég több hónapban is foglalkozott. A dokumentumok között van kutatási terv, a vállalt tanulmány egy részleges verziója, végül pedig egy 2014 májusában leadott Ifjúságkutatások Magyarországon című zárótanulmány.


A tanulmány nagymértékben támaszkodik a Bauer Béla és Szabó Andrea által szerkesztett, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet gondozásában megjelent Arctalan (?) nemzedék című tanulmánykötetben megjelent, Bauer Béla, Németh Adél és Szabó Andrea által írt Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez című írásra, lényegében annak egy helyenként átszerkesztett és néhány mondattal kibővített másolata. Bauer Béla a századvéges tanulmányok születésének ideje alatt és most is az intézet vezető kutatója, így saját és társai munkáját hasznosította újra a Miniszterelnökségnek készített kutatásban.

A szerkesztések nagy része a szöveg közérthetőbbé tételét vagy rövidítését szolgálja. Például:

„A szociológia institucionalizálásával párhuzamosan kialakult egyfajta diskurzus az ifjúságról és vele párhuzamosan az ifjúságkutatásról, az ifjúságszociológiáról, annak tudományos létjogosultságáról. Kutatási célok, célcsoportok, területek, módszerek vetődtek fel különböző folyóiratok hasábjain” – írja a tanulmánykötet. Ez a századvéges dokumentumban a következőképpen hangzik:


Az 1960-as évek végén már megjelent egyfajta diskurzus az ifjúságszociológiáról, annak tudományos létjogosultságáról, kutatási célok, célcsoportok, területek, módszerek vetődtek fel különböző folyóiratok hasábjain (...)

De nem minden részén tartalmaz ennyi változtatást a századvéges dokumentum. Vannak többmondatos és bekezdéshosszúságú egyezések is a két szöveg között, a korábbi tanulmányokból idézett szakaszok pedig rendre ugyanazok. Előfordul az is, hogy az Ifjúságkutatások Magyarországon hosszabban szemlézi a Bauer, Németh és Szabó tanulmányában csak rövidebben említett forrásokat.

A századvéges tanulmány végül elszakad az Adalékoktól, és a tanulmány kétharmadát (74 oldalt) a magyar ifjúságkutatás válogatott bibliográfiája teszi ki. Az Arctalan (?) nemzedék vagy az Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez nem szerepel a bibliográfiában.


Újracsomagolt tartalom

Máshonnan ismerős szövegeket tartalmaznak a 2013. júniusi Századvég-anyagok között található KKV Évkönyv 2010–2011 és KKV Évkönyv 2012 nevű dokumentumok is. Ezeket az anyagokat ugyanis külön a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is elkészítette a Századvég, ma is meg lehet találni ezeket a kormány.hu-n, azaz gyakorlatilag kétszer adták le a megrendelőknek ugyanazt a művüket.


A kiperelt századvéges iratok között elérhető verzió és a letölthető változat között gyakorlatilag csak formázási különbségek vannak. Az egyetlen, nagy, árulkodó eltérés, hogy az aktákban szereplő dokumentum elejéről hiányzik Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szívélyes előszava, amelyben „a KKV szektor iránt érdeklődő Olvasó figyelmébe” ajánlja a tizenkét éve rendszeresen megjelenő évkönyvek legújabb példányait.


Forrás: internet

Említést érdemelnek a havi rendszerességű, vagyongazdálkodási szakpolitikai tanulmányok, amelyek sajtószemléket rejtenek. A századvégesek olyan sajtómegjelenéseket gyűjtöttek össze, amelyek az adott hónapban állami vagyon eladásáról vagy állami bevásárlásról szóltak, majd a tanulmányban ezzel szembesítették a döntéshozókat. A dokumentumok sajtószemle jellegére a bevezető szöveg is reflektál, az adott hónap eseményeiről szóló vezetői összefoglalóhoz esetenként SWOT-analízis is jár.



A stratégiák között található, A MÁV-csoport szervezeti stratégiája című nemzetközi összehasonlító tanulmány nagyrészt a Wikipédia angol és magyar nyelvű szócikkeire támaszkodik. Annyira, hogy az egyes nemzetek vasúti társaságait ismertető források között a szócikkek, valamint a szócikkek által hivatkozott szakirodalom is fel van sorolva felhasznált forrásként, ahogy az a lenti képen is látható.



Gyakoriak a különböző kormányzati honlapokra való hivatkozások is. A fél évig rendszeresen készülő Grúzia-monitoring tanulmányokban gyakori hivatkozási pontnak számítanak a grúz kormányzati oldalak (gov.ge tartományon belüli oldalak), európai ügyekben pedig EU-s tanulmányokból szemlézett rendkívül sokat a Századvég.


A legjobb mégis az, amikor egy olyan sorral zárul az irodalomjegyzék, mint az India és Magyarország együttműködésének jövőképe című tanácsadási elemzésé:


Egyéb internet: wikipedia, incredibleindia.com, turizmus.com

Update

Cikkünk korábbi változatában azt állítottuk, hogy gyanús egyezések találhatók a 2014-ben Miniszterelnökség számára a Századvég által készített ifjúságkutatási anyag és Bauer Béla és társai által 2011-ben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet számára készített ifjúságkutatási tanulmány között. Valójában mindkét szöveg Bauer Béla munkája. Tévedésünkért elnézést kérünk.

A Századvég-saga

A 4 milliárdért készült tanulmányok megismeréséért lapunk munkatársa, Joó Hajnalka 2012-ben, még az Origo újságírójaként perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a cégcsoport szerződésével kapcsolatban. A perben 2015 nyarán született jogerős ítélet. Bár az ítélőtábla az anyagok kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget, az anyagokat csak 2016 februárjában kaptuk meg.

A 21 gigabájtnyi adathalmazt szerkesztőségünk az elmúlt hetekben feldolgozta, az anyagokban szereplő érdekességekről cikksorozatban számolunk be. A sorozat végén az érintett 2012–14-es időszak összes dokumentumát eredeti formájában is elérhetővé tesszük.

Munkatársunk képviseletét a perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el.