Másodszor is bűnös Biszku Béla, de felfüggesztettet kapott

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A megismételt eljárásban enyhe ítélet született az utolsó, még felelősségre vonható kommunista politikus ügyében. Az 1956-os sortüzek ügyében nem találták bűnösnek, pedig ez lett volna a legsúlyosabb vád.


Bűnpártolással megvalósított háborús bűntettben, a kommunista bűnök tagadásában és lőszerrel visszaélésben is bűnösnek találta Biszku Béla egykori kommunista politikust, állampárti belügyminisztert, az 1956-ot követő megtorlások egyik irányítóját csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Steiner Gábor bíró által vezetett tanácsa. A 94 éves Biszkut – aki valószínűleg az utolsó ember, akit felelősségre lehet vonni a kommunista rendszer bűneiért – a bíróság ezért két év felfüggesztett börtönre ítélte.

Felmentették viszont a felbujtóként, emberöléssel megvalósított háborús bűntett vádja alól. Az indoklás szerint ugyanis – büntetőjogi értelemben – nem tekinthető felbujtónak a Nyugati téri és salgótarjáni sortüzek ügyében. A vádiratban ez volt a legsúlyosabb bűncselekmény, amit felróttak Biszkunak, aki ebben az időben az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja volt. A bíróság szerint viszont ebben az ügyben nem állapítható meg a felelőssége.

A történész szakértők és – akár korábbi, akár a mostani eljárásban meghallgatott – tanúk vallomásai alapján ugyanis nem bizonyítható, hogy a karhatalmisták a pártvezetés utasítására lőttek a tömegbe. Sőt, a Nyugati téren, 1956. december 6-án a szakértő szerint megtorló jellegű sortűz sem volt, hanem a Kádár-kormány ellen tüntetők rátámadtak a karhatalmistákra, akik erre válaszul kezdtek lőni.

Az indoklás szerint a húsz évvel ezelőtt zajlott salgótarjáni sortűzper idején lett volna lehetőség felelősségre vonni a felbujtókat, akik akkor még életben is voltak, de őket akkor csak tanúként hallgatták meg. Az ügyészség által ma követett logika szerint akkor őket – például a pártvezetés által a Katonai Tanácsba delegált Földes Lászlót – kellett volna megvádolni, ebben az eljárásban pedig Buszku lehetett volna sokadrangú vádlott.



A salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án dördült el a salgótarjáni sortűz, amely legalább 46 ember életét követelte. Ennek előzménye az volt, hogy az ÁVH-s egységek és a szovjet csapatok letartóztatták a munkástanács két vezetőjét. A hírre munkások és helyi lakosok vonultak a rendőrkapitányság elé, hogy követeljék a vezetők szabadon bocsátását. Ezen a napon már érvényben volt az MSZMP új doktrínája, amit Marosán György kommunista politikus úgy fogalmazott meg: „Mától kezdve lövünk.” A karhatalmisták és a szovjet katonák ennek megfelelően jártak el. A rendszerváltás után, 1997-ben épp a salgótarjáni sortűz ügyében mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy az ilyen tettek soha el nem évülő háborús bűnnek minősülnek. Akkor egy volt karhatalmista kapott felfüggesztett büntetést.



Ez már a második ítélet Biszku ügyében: tavaly májusban, ugyancsak a Fővárosi Törvényszék bűnösnek találta, és 5 év 6 hónap börtönre ítélte. Mind a védelem, mind a vád fellebbezett (utóbbi akkor és most is életfogytiglani szabadságvesztést kért a vádlottra), a Fővárosi Ítélőtábla azonban úgy találta, hogy az elsőfokú ítélet nem derítette fel kellőképp a közel hatvan évvel ezelőtti tényeket, ezért új eljárást rendelt el. Ebben a megismételt, elsőfokú eljárásban született ítélet csütörtökön.

Az indoklásban a bíróság is hangsúlyozta, hogy ügyészség nem elsősorban Biszku belügyminiszteri tevékenységére, hanem korábbi eseményekre építette. Biszku 1957 és 1961 közt volt belügyminiszter, ebben a minőségében a forradalmat követő megtorlások egyik irányítója. Ebből az időszakból viszont csak egy esetet tettek a vád tárgyává, az úgynevezett martonvásári razziát. A vád szerint miniszterként értesült ugyan arról, hogy egy,1957. március 9-én, Martonvásáron végrehajtott razzia során három embert vertek órákon keresztül, de elmulasztotta feljelenteni az elkövetőket.

A rendszerváltás után sokáig visszavonultan élő egykori belügyminisztert a kommunista rezsim bűneinek tagadásával is megvádolták, mivel 2010-ben a Duna TV-nek adott interjúban kijelentette, hogy 1956-ot nem tekinti forradalomnak, az azt követő perek nem voltak koncepciós eljárások. A vád kiegészült még lőszerrel visszaéléssel is, a miatt a tizenegy darab töltény miatt is, amelyeket 2012-ben foglaltak le a lakásán tartott házkutatáskor.