Maradhat a pénzbőség

Fotó: MTI/EPA/J.J. Guillen / MTI/EPA/J.J. Guillen

-

Bár a globális problémák miatt csökkent a közép-európai kockázatitőke-befektetők bizalma, az alapok továbbra is aktívan keresik az új célpontjaikat – derül ki a Deloitte friss kutatásából, mely során a térség kockázatitőke-befektetőinek hangulatát térképezték fel. Itthon is áll még rendelkezésre forrás.


A görög válság, a menekültkérdés és a kínai gazdaság visszaesése mind olyan tényező, amely negatívan hatott a közép-európai kockázatitőke-befektetők hangulatára, így összességében csökkent a befektetői bizalom – olvasható a Deloitte felmérésében. Bár 64 százalékuk szerint a gazdasági környezet változatlan lesz, az előző, áprilisi kutatáshoz képest 10-ről 33 százalékra nőtt azok aránya, akik visszaesést várnak, és szinte teljes egészében eltűnt az a 30 százalékos réteg, amely korábban növekedést prognosztizált.

Bár a saját vállalkozásukra vonatkozóan már optimistábbak voltak a kockázatitőke-befektetők, az eredmények így is csökkentek az előző félévhez képest: akkor még 60 százalék várta, hogy portfóliójának teljesítménye nőni fog, most már csak 37 százalék. Rossz hír, hogy amíg az előző félévben szinte senki sem várt visszaesést, addig most már 7 százalék fél ettől. Ugyanakkor a kutatás készítői azt is kiemelték, hogy bár az esés nagynak tűnik, az összhangban áll a korábbi felmérések eredményeivel, miszerint tavasszal mindig bizakodóbbak a tőkebefektetők.

Ezek után nem is meglepő, hogy a kockázatitőke-piacon 66 százalék nem vár a korábbinál nagyobb piaci aktivitást, 17-17 százalék pedig visszaesést, illetve növekedést prognosztizált. Az előző felméréshez képest ez is jelentős visszaesés, mivel akkor még csak 7 százalék volt a visszaesést várók száma, 50 százalék a stagnálóké, és 43 százalék a növekedést váróké. Ide kapcsolódó érdekesség, hogy a felmérés történetében a legrosszabb eredményt a válság kitörésekor, 2008 októberében mérték, akkor 80 százalék várt visszaesést, míg a legjobb eredmény 2010 októberében született, amikor a résztvevők kétharmada várt emelkedést.

Ugyanakkor a pesszimizmus nem terjed ki minden területre, hiszen például a válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy a következő időszakban több rendelkezésre álló tőkére számít, ami nemcsak az előző felméréshez képest jelent közel 20 százalékos emelkedést, de 2006 óta nem is mértek ekkora optimizmust a kutatók – márpedig akkor, a válság kitörése előtt kifejezetten élénk piacról beszélhettünk. A Deloitte szerint ennek részben az lehet a magyarázata, hogy az Európai Központi Bank (EKB) idén nagy mértékű mennyiségi lazításba kezdett, így több pénz maradhat a piacon. Az éremnek azonban itt is van másik oldala is: jelentősen nőtt ugyanis – 3-ról 30 százalékra – azok aránya is, akik csökkenést várnak a rendelkezésre álló tőke mennyiségében.


Érdemes ötletelni – lesznek új beruházások

Amikor azt kérdezték a kockázatitőke-befektetőktől, hogy a következő időszakban mivel fogják idejük nagy részét tölteni, akkor a válaszadók közel fele (47 százalék) azt mondta, hogy új befektetésekre szeretne koncentrálni, míg 33 százalék új alapok létrehozásán dolgozna. Ez utóbbinak már látszanak nyomai a Deloitte szerint, hiszen a nyár végén egy cseh alap 45, míg egy másik, a Baltikumban működő alap 70 millió euróval indult el. Összességében egyébként mindössze 20 százalék az a kockázatitőke-befektető, aki nem gondolkodik sem új alap elindításán, sem új befektetésen, hanem inkább a már meglévő portfóliója kezelésére koncentrálna.




Ide kapcsolódik, hogy a befektetők 50 százaléka több vásárlást tervez, mint eladást, ennek ellenkezőjéről pedig mindössze 23 százalék nyilatkozott. Ilyen pozitív arány egyébként 2012 augusztusában volt utoljára, így mondhatjuk, hogy kezdünk ismét visszatérni a normális kerékvágásba, hiszen még a válság legsötétebb időszakában is 60-70 százalék volt azok aránya, akik inkább vásároltak volna. Az eladók számának visszaesésében az is szerepet játszhatott, hogy az elmúlt félévben viszonylag sok exit volt, azaz olyan eset, amikor a kockázatitőke-befektető kiszáll a cégből. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) adatai szerint egyébként itthon idén eddig nyolc exitre került sor, ami darabszámát tekintve megegyezik a 2014 során összesen megvalósult kiszállással, így van esély, hogy felülmúlja a tavalyi adatokat.


Nem mindegy, mennyiért

És hogy milyen cégek lesznek a kiszemeltek? A legnagyobb újdonság, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak a startupok, a válaszadók 10 százaléka szerint – ami a felmérés történetében a legmagasabb arány – ők jelentik majd a legjobb befektetési lehetőségeket. A legtöbb érdeklődést azonban ezzel együtt sem a startupok, hanem a piacvezető cégek kapták, 60 százalék rájuk figyel a leginkább, míg a közepes méretű, de jelentős növekedés előtt álló cégeket a válaszadók 30 százaléka tartotta a legizgalmasabbnak.

Érdekesség, hogy a felmérésben részt vevők túlnyomó többsége (86 százalék) nem számít a tranzakciók méretének változására, a maradék 14 százalékon pedig egyenlő arányban oszlanak el a növekedést és csökkenést várók. Az előző negyedévben egyébként csak 67 százalék számított változatlan állapotokra, akkor még 27 százalék növekedést várt. A válaszok a Deloitte szerint nem meglepőek, mivel azok a közép-európai piac közepes méretéből adódnak, itt pedig többnyire nem lehet óriási méretű tranzakciókkal számolni. Kivételek persze itt is vannak: a CVC Capital Partners 275 millió eurós üzlete a lengyel PKP Energetykával vagy éppen az Apollo és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közös projektje, melynek során a Nova Kreditna Banka Maribor elnevezésű szlovén bankot vásárolták fel 250 millió euró értékben.

Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a felmérésben részt vevők 76 százaléka úgy látja, hogy a cégek felül vannak értékelve; mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a vártnál olcsóbban tudott végigvinni egy projektet, míg 17 százalék beszélt racionális árakról. Ide kapcsolódik, hogy a befektetőknek közel negyede vélte úgy, hogy több ígéretesnek tűnő üzletről is lemaradt, mert irreálisan sok pénzt kértek tőle.


Sietnie kell annak, aki itthon akar kockázati tőkéhez jutni

Az EU-s tagállamok közül elsőként hazánkban indult el az uniós forrásokból finanszírozott kockázatitőke-program 2009-ben, a kockázatitőke-alapok pedig 2010 második felében kezdték meg befektetési tevékenységüket. Az azóta eltelt időszakban összesen 4 Jeremie-program indult, ezekben összesen 90 milliárd forintnyi összeget kaptak a befektetési alapok az EU-tól, így, mivel 30 százalék önrészt is bele kell tenniük az alapoknak, összesen 130 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre.

Az összes program közös pontja, hogy 2015. december végéig ki kell helyezniük az összegeket, így viszonylag kevés idő áll már az érdeklődő vállalkozások rendelkezésére. Ez főképp akkor igaz, ha tudjuk, hogy egy kockázatitőke-befektető és a vállalat közötti tárgyalás szinte kivétel nélkül több hónapig húzódik. Ugyanakkor piaci pletykák szerint van esély arra, hogy a befektetési időszakot meghosszabbítsák, így semmiképpen sem érdemes feladni a jó ötlettel rendelkező cégeknek a lehetőséget. A hosszabbításra egyébként szükség is van, mivel a legtöbb, Magyarországon működő kockázatitőke-alap még mindig rendelkezik elkölthető forrással.

A legfrissebb, második negyedéves adatok szerint ebben az időszakban Magyarországon 17 kockázatitőke-befektetés zárult le, összesen 2,6 milliárd forint értékben. Az átlagos tranzakcióméret 150 millió forint volt, ám a befektetések között nagy szórást láthatunk, hiszen volt például olyan beruházás, amely elérte az 568 millió forintot is. A legnagyobb fókusz a startupokon volt, az összes forrás 57 százaléka ugyanis hozzájuk került, míg a fennmaradó 43 százalék kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg a magvető és a későbbi életciklusban lévő vállalkozások között.