Marad még ázott veréb a szépülő Szépművészetiben

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Felújítás miatt már egy éve zárva tart a legnépszerűbb budapesti múzeum. A Szépművészetit még további két évig nem látogathatja a közönség, de most beengedték a sajtót, hogy megmutassák, hol tart a rekonstrukció. És közben Liget projekt feliratú védősisakot osztogattak.


Normális esetben egy múzeum csak akkor kerül a hírekbe, ha új kiállítás nyílik, ha felújítják, ha bezár vagy újra kinyit a felújítás előtt/után. A Szépművészeti azonban az elmúlt hónapokban a hírek állandó szereplője lett – utoljára akkor volt ennyire központi téma, amikor 1983-ban ellopták belőle az Esterházy Madonnát és még hat másik festményt. A múzeumigazgató Baán László nevét egy-két éve még jobbára csak a szakmabeliek és a kultúrpolitikában járatosak ismerték, mára azonban a csapból is ő folyik.

Egyrészt az igencsak megosztó Liget projekt kormánybiztosaként lett közismert, majd februárban egy rém kellemetlen ügy miatt a lemondását követelték: először csak az derült ki, 2013-ban az általa vezetett múzeum tíz festményt adott kölcsön egy Habony Árpádhoz köthető cégnek, majd Baán azt is elismerte, hogy Habony az esküvőjét is a Szépművészetiben tartotta, méghozzá úgy, hogy ingyen ajánlották fel a számára, mert „a múzeumnak hosszú távon érdeke, hogy jóban legyen fontos emberekkel, akiknek a segítségével az intézmény előrébb juthat”. Baán végül megúszta egy miniszteri figyelmeztetéssel, majd a balhé elülte után egy hónappal úgy magyarázta az ügyet a Mandinernek, hogy a „múzeumnak semmilyen kiadása nem származott ebből, s bevételkiesése sem, hiszen ha nem hívom őket, máshol lett volna a rendezvény, s bevétel akkor se lett volna”.


Mányi István tervező és Baán László főigazgató


Ezek után a bejárás közben nem lehetett nem elképzelni, hogy milyen csodálatos esküvőket lehet majd rendezni a felújított épületben, még akkor is, ha Baán erről azt mondta, hogy levonta a konzekvenciákat, és „a jövőben még csak hasonló sem fordulhat elő”. Ami szép fogadalom, ám ettől még egy ideig nehéz lesz a Szépművészeti Múzeumra anélkül gondolni, hogy az embernek eszébe ne jutna Habony Árpád és a „fontos emberekből” álló meghívotti köre. Pedig a Szépművészeti nem ezt érdemli: a fenti történet szereplői közül senki nem élt még, amikor a múzeum már Budapest egyik emblematikus épülete volt, és remélhetőleg az is marad még sokáig.

Ehhez képest az elmúlt évtizedekben nem bántak vele kitüntetett figyelemmel. Az épület súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, azóta pedig csak toldozgatták-foldozgatták, de több szempontból is ráfért már egy alapos felújítás. Különösen fájó adósság volt mostanáig, hogy a háború után a múzeum három nagy helyiségének egyikét, a Román csarnokot elfalazták a látogatók elől, és gyakorlatilag raktárnak használták hetven évig. A szemközti Barokk csarnokot még az 1989-ben indult, egyetlen nagyobb felújítás keretében sikerült renoválni, most pedig végre eljött a Román csarnok ideje. (A Heti Válasz ebben a cikkében ismerteti az épület alaprajzát, ami segíthet a tájékozódásban.)



Fontos azonban, hogy nem csak a Román csarnokra terjed ki a mostani felújítás: új kiállítóterek létesülnek (Baán szerint mintegy 2400 négyzetméterrel lesz nagyobb tér a kiállításokra), kicserélik a teljes fűtés- és klímarendszert, teljesen megújul a biztonságtechnika, továbbá múzeumpedagógiai foglalkoztatók is lesznek majd. Nagyon sok változásra van szükség azért is, mert a 21. században egészen más kihívásoknak kell megfelelnie egy múzeumnak, mint a múlt század elején, amikor a Szépművészeti Múzeumot megépítették.

Akkor még nemigen léteztek időszakos kiállítások, a hangsúly az állandó tárlatokon volt, és aki más műkincseket akart nézni, annak el kellett utaznia értük Párizsba, Londonba vagy akár még messzebb is. Azóta viszont „demokratizálódtak” a tárlatrendezési elvek, sokkal többen fordulnak meg egy-egy múzeumban, és az épületeket is ehhez az igényhez kell alakítani. A felújítást tervező Mányi István (aki már a legutóbbi, 1989-es rekonstrukciót is vezette) ehhez kapcsolódóan mondta el, hogy a ruhatár befogadóképességét eredetileg csak 60-80 főre tervezték, az új ruhatár viszont 1200 főt lesz képes fogadni. Sőt, új önkiszolgáló éttermet is kialakítanak majd, és akadálymentesen bejárható lesz az egész épület.



Lesznek komoly átrendezések is: a mélyföldszinten egy összefüggő, 1200 négyzetméteres kiállítóteret alakítanak ki, és elköltöztetik az antik, illetve az egyiptomi kollekciót, ami azt is jelenti egyben, hogy a Jón és a Dór csarnokok a mai formájukban megszűnnek. Így aztán a felújított kiállítóterek adhatnak majd otthont az időszaki kiállításoknak – ezek jelentették a Szépművészeti Múzeum legnagyobb erősségét eddig is, ám most méltó helyre kerülhetnek a turnéztatott műtárgyak.

Ott van aztán még a csodaszép, festett mennyezetű Michelangelo terem, amelyet a hetvenes évek óta gazdasági irodának használnak, de most ezt is renoválják, és annyi már biztos, hogy nem a könyvelők költöznek vissza oda a felújítás után, de Baán szerint még nem döntötték el, mi lesz a sorsa: lehet, hogy ebből is kiállítóterem lesz. Azt csak halkan tenném hozzá, hogy esküvői bulira is ideálisnak tűnik.



Az egész felújítás nagyjából 9 és fél milliárd forintba fog kerülni, és ha minden jól megy, két év múlva fejeződik be. Lesz, ami nem költözik vissza a Szépművészetibe, ugyanis a Magyar Nemzeti Galériával összevont intézményben a 19. század előtti gyűjtemények maradnak meg (az időszaki kiállításokon kívül), míg a modern képtári funkciót a Nemzeti Galéria tölti majd be – ahogy Baán fogalmazott, a Szépművészeti lesz a mi Louvre-unk, a Galéria pedig a Musée d’Orsay.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy 2018 után nem lesz több teendő a Szépművészetivel, hiszen a Román és a Barokk csarnokok melletti harmadik nagy kiállítóhelyiség, a Reneszánsz csarnok „ázott verébnek” fog tűnni a szépen felújított másik kettő mellett – ahogy azt a múzeum főmérnöke, Kőszegi Antal mondta. Ugyancsak nem nyúlnak a jelenlegi etapban a főlépcsőhöz és a Szépművészeti homlokzatához, pedig előbb vagy utóbb ezekre is sort kell keríteni. De épp elég munka lesz a most vállalt fázisban is.



Ha más nem, a bejáráson osztogatott, Liget projekt feliratú védősisakok azért emlékeztettek rá, hogy egy jelenleg is össztűz alatt álló és sokak által vitatott terv részéről van szó, bár talán nem túlzás azt mondani, hogy a Szépművészeti Múzeum felújítása talán az egész projekt legkevésbé neuralgikus pontja. Mégis igaz, hogy az utókor azzal együtt fogja majd megítélni ezt is.