Már több tízmilliárdos állami kárt rejt a Quaestor-halom

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Még mindig nincs pontos lista az állami veszteségekről, de több minisztérium és sokkal több önkormányzat pénze veszhetett oda az elmúlt hetek brókerbotrányaiban. A károsult kisbefektetők kártalanításáról mindeközben nincs még döntés, a brókervagyonok zárolásáról szóló törvényt viszont elfogadták. A bankok ismét akcióba kezdtek, az M4-es autópálya építését pedig leállították. Ez történt a héten a gazdaságban.


Lassan egy hónapja, hogy kirobbant a Quaestor-botrány, de alig fogynak a megválaszolatlan kérdések. A hét elején például azt reméltük – okkal, hiszen Orbán Viktor tett rá ígéretet – hogy pontosan kiderül majd, mely minisztériumok vagy más állami szervek tartották a bukott brókercégeknél a pénzüket, vagyis mennyi közpénz esett áldozatául a gyanú szerint évtizedek óta folytatott csalásoknak.

A pontos listát mindeddig nem tették közzé, apró morzsánként viszont egyre nagyobb a kupac: tudjuk, hogy 3 minisztérium és több tucat önkormányzat pénzének egy része, eddigi tudásunk szerint összesen több tízmilliárd forint úszott el.

Hogy emögött hézagos törvények, vagy a meglévő jogszabályok megsértése áll, az még mindig nem teljesen világos, ezzel kapcsolatban ugyanis sokan sokfélét mondanak. Beszéltünk számos önkormányzattal, amiből az derült ki, hogy ha valaki betartotta volna az államháztartási és az önkormányzati törvényt, akkor nem szerződött volna brókercégekkel.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója pedig úgy fogalmazott a Vs.hu-nak, hogy


írott jogi parancsot nem szegtek meg, de a költségvetési gazdálkodás alapelveit igen.

Érvelése szerint a közpénzeknek ugyanis nem az a feladatuk, hogy hasznot hozzanak, hanem hogy közfeladatokat finanszírozzanak, vagyis a felelős, takarékos állami gazdálkodásba nem fér bele, hogy kockázatos pénzügyi eszközökben vagy kockázatos gazdasági társaságoknál legyen állami pénz, még állampapír-formában sem.

Megkerestük az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is azzal, hogy az önkormányzatok törvényt sértettek-e, amikor brókercégekkel szerződtek, a péntek délután érkezett kurta választól nem lettünk okosabbak:


Az ÁSZ egy hivatali jellegű ellenőrző intézmény, és mint ilyen, nem foglal állást jogértelmezési kérdésekben, hanem mindenben a hatályos törvényi előírások szerint mint jogalkalmazó jár el. Az ÁSZ ellenőrzései során megállapításokat tesz, jelentéseiben javaslatokat fogalmaz meg, és kizárólag ezekhez kötődően van véleményezési, tanácsadói funkciója.

Ennyit tudunk tehát most, meg persze néhány apró adalékot arról, hogy

Miután megkérdeztük az összes fideszes parlamenti képviselőt, többektől azt is megtudtuk, hogy saját pénzüket nem vitték a bukott brókercégekhez, sőt, egyáltalán nincs is pénzük, amit befektethetnének. Akik válaszoltak, azok tehát nem veszítettek, az egyébként károsult kisbefektetők viszont még mindig nem tudják, mennyit látnak majd viszont a pénzükből.

160 milliárd forintnyi vagyon állítólag már megvan a Quaestornál, a Buda-Cashnél pedig már korábban kiderült, hogy 68 milliárdnyi vagyont zároltak, de hogy jár-e állami kártalanítás a fiktív kötvényeseknek, azt például még nem tudni. A Magyar Nemzeti Bank szerint a Befektető-védelmi Alapnak fizetnie kell, az utóbbi jogászai viszont még nem jutottak döntésre. Pénteken beszéltünk utoljára a Beva jogászával, a húsvét utáni hétre ígért végleges választ.

A téma egyébként érzékenyen érinti a Fidesz vezérkarát is. Bár Lázár János miniszter szerint senki nem fogja tudni belebuktatni a kormányt a Quaestor-ügybe, a párt vezető politikusai mindent megtesznek azért, hogy megpróbálják távolítani maguktól az egyre kínosabb ügyeket.

Ezt a célt szolgálta a gyors és látszólag kemény fellépés az új brókertörvény formájában, amelyet a héten el is fogadtak. Más kérdés, hogy jogászok és szakmabeliek több ponton kritizálták, egy fideszes módosítóval pedig az utolsó pillanatban fel is puhították a jogszabályt.


Déli nyitás, arab üzenet

A brókerbotrányok mellett megnéztük, mit kínál az országnak a keleti után immár dél felé elindított külgazdasági nyitás, illetve hogy eddig milyen eredményeket hozott az arab országokkal folytatott intenzívebb viszony. Hamdan Mohamed Al Murshidi, az Arab Business Club elnöke ugyanis arról beszélt lapunknak, hogy a várakozásainál lassabban haladnak előre a dolgok, pedig pénzt, azt bőven tudnának befektetni Magyarországon.

Kínával kapcsolatban úgy gondoltuk, nem árt rögzíteni, hogy a vásárlóerő-paritáson mért GDP szerint már a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államokat megelőzve. Ezt egyébként a kínaiak egyáltalán nem verték nagy dobra, és természetesen egy sor más mutató szerint még nagy az ország lemaradása, mindenesetre jól mutatja, hogy az elmúlt 20-30 év robusztus növekedése kezdi átrajzolni a globális gazdasági erőviszonyokat.


Pénz áll a devizahitelesek házához

Az pedig az itthoni piaci erőviszonyokat rajzolhatja át – legalábbis a bankszektorban –, hogy a volt devizahitelesekkel való elszámolás folyamatosan zajlik, és a forintra váltott hitelek lecseréléséért óriási versenyt folytatnak egymással a bankok. A héten is több nagy bank csökkentette kamatait, vagy jelentett be csábító akciókat, így talán kijelenthetjük, hogy nagyjából látszik, ki mit ajánl, hogy magához csábítsa az egykor más bankban eladósodott ügyfeleket.

Ez azért fontos, mert április végéig minden bank kiküldi az elszámoltatás első körének leveleit, ez a legnagyobb bankoknál egyedül több százezer értesítőt és újraszámolást jelent a fennálló tartozásban és a havi törlesztő részletben. Ezután érdemes majd körülnézni a piacon, hogy nincs-e jobb ajánlat, nem érdemes-e bankot váltani. Közben maguk a jóváírások – a korábban tisztességtelenül felszámolt kamatemelések vagy árfolyamrés korrigálása is – zajlanak, a héten éppen az UniCredit jelezte, hogy ügyfelei 26 milliárd forinttal vannak beljebb.

Milliárdokról van szó – csak éppen kilométerenként – az M4-es autópálya esetében is, amit most Brüsszel kartellgyanújára hivatkozva éppen leállítottak. Az Abony és Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasz építését Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítására függesztették fel, és sajtóértesülések szerint a kivitelező cégekkel is szerződést bontottak.

Mivel ezzel többek között a Közgép, Simicska Lajos birodalmának ékköve esik el óriási üzlettől, a kormánnyal épp hadban álló üzletember óriáspert emlegetett napilapjában. A sztoriban egyelőre sok a homályos pont, csak egy biztos: a Budapestet Szolnokon át a keleti határig összekötő új sztráda aligha fog megépülni az eredeti ütemezéssel.