Már tény: a kormány alulbecsülte az idei szociális kiadásokat

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A szociális kiadásokra pótforrások kellenek – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék, amikor elemezte a költségvetés első félévi teljesülését. Brüsszel közben a pénzcsapok elzárásával fojtogatja a kormányt: június végéig már csaknem félezer milliárd forintot tartott vissza az Európai Unió, amit a magyar állam csak hitelből tud pótolni. Az is kiderült, hogy a stadionépítésekre kell az állami földek eladásából tervezett bevétel.


A számvevőszék alátámasztotta azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a költségvetés alulbecsülte a szociális kiadásokat. Az első félév kifizetései alapján most úgy látszik, hogy a jövedelempótló ellátásokra 5-8 milliárd forint pluszpénz kell, a szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekétkeztetési kiadásokra pedig további 8-15 milliárd forintra lesz szükség.


Az Állami Számvevőszék alapvetően úgy látja, hogy teljesülni fognak az idei költségvetésben tervezettek, egy dologban azonban a szociális kiadásoknál is nagyobb kockázatot lát. Ez pedig az európai uniós források beérkezése. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy 1720 milliárd forint támogatás érkezik Brüsszelből a megvalósított uniós pályázatok kifizetésére, ám az év közepéig ennek csak a 22 százaléka folyt be.

Az Európai Bizottság ugyanis három program kifizetését is felfüggesztette, mert szabálytalanságokat gyanít. Az egyeztetések alapján a kormány arra számít, hogy ezek az összegek utóbb befolynak, csakhogy addig hazai forrásból kell pótolni a pénzt, amely már június végéig 475 milliárd forintot tett ki. Ennek finanszírozására az állam a tervezettnél több hitelt kénytelen felvenni, így az államadósság egyelőre nemhogy csökkent volna, hanem 5 százalékkal még tovább nőtt.

Az uniós kifogások miatt egyelőre 15 milliárd forint ugrott az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból is. További 11,5 milliárd forintnyi bevétel sorsa múlik azon, hogy mi lesz a vége az Európai Bizottság július közepén indított „mélyreható” vizsgálatának: Brüsszel azt firtatja, hogy a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásának progresszivitása nem jelent-e tiltott állami támogatást.

Az Európai Unió 2014-ben indult új fejlesztési ciklusának pénzeiből még egyáltalán nem utalt Brüsszel, bár a kormány tavaly ősszel megkezdte a pályázatok kiírását, sőt arra készül, hogy 2017-ig minden forrásra megtalálják a projektgazdákat, mert az összes tendert meghirdetik.

Az Állami Számvevőszék egyelőre továbbra is bizonytalannak tartja, hogy befolyik-e az állami vagyonértékesítésből tervezett, titokzatos 169 milliárd forint bevétel. Az elmúlt hetekben annyi kiderült, hogy a kormány az állami földbérleteket hirdetné meg, a gazdák legalább 300 ezer hektár földet vásárolhatnának meg, és abból folyhatna be a 150-200 milliárd forintos összeg. A számvevők ezt nem nevesítik, csupán azt jegyzik meg, hogy ha ez a pénz nem érkezik be, akkor az úgynevezett Beruházási Alap terhére tervezett fejlesztések nem valósulhatnak meg.

A 2015. évi költségvetés szerint ebből az alapból finanszíroznák a legtöbb stadionberuházást, és a Nemzeti Olimpiai Központhoz szükséges 44 milliárd forint is innen származna. A Földművelésügyi Minisztérium egyébként azzal számol, hogy a földértékesítésből inkább csak a jövő év első hónapjaiban várható pénz.