Már táncolnak is a magyar drónok

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A robotok menthetetlenül itt vannak. A Terminátort még nem építettük meg, de a Trafóban pár hónapja már egy robot alakította Kafka Átváltozásának főhősét, egy frissen kikerült videóban pedig egy olyan művészt láthatunk, aki az ELTE drónrajával táncol együtt. Vicsek Tamás professzorral, a madárrajok mintájára szerveződő dróncsapatokok kutatójával beszéltünk robotokról és művészetről, és hogy miért nem lesz káosz a drónok táncából.


Drónok és tánc, ez valami nagyon új – gondoltam, miközben eltévedtem az ELTE lágymányosi kampuszának folyosóin. Pedig nem is egy apró irodát kerestem, a rajviselkedést, önszerveződő drónokat is tanulmányozó COLLMOT (collective motion, azaz közös mozgás) projekt egy egész folyosót elfoglal. Kutatói szobák, nagy drónműhely, dicsőségfal – látszik, hogy nem ma kezdték.


Vicsek Tamás rögtön próbálja lehűteni a lelkesedésemet, amikor azt mondja, hogy a művészet túl van már egy mozgós forradalmon. Először a mobilszobrokkal sem tudtak mit kezdeni az emberek, aztán megszokták, hogy nem csak az a szobor, ami statikusan áll. A drónos tánctól is valami ilyet várnak a kutatók, ezért is mondtak igent, amikor a Londonban élő Nina Kov megkereste őket együttműködési javaslatával. A koreográfus és táncművész korábban már lépett fel együtt egy rádió-távirányítású helikopterrel, amely az előadás közben a kezén landolt, de annak még volt emberi pilótája.



A magyar kutatócsoport által alapított Collmot Robotics cég által szervezett Dancing With Drones előadásból ez a fajta irányítás hiányozni fog. Az előadásnak egyelőre még csak a kedvcsinálója található meg az interneten, de azt ígérik, hogy még 2015-ben meg lehet nézni a táncosok és a tucatnyi drón műsorát.



Trükk még így is több van a készülő show-ban: a drónok a táncosok kezére szerelt rádióadókra fognak reagálni. „Ha a táncos egy meghatározott mozdulatot végez, a drónoknak a megfelelő akciót kell elvégezniük. Attól válik művészetté, hogy meg van koreografálva” – magyarázza Vicsek.


A feladat egyszerűsítése az is, hogy a táncban résztvevő összes drón beszél egymással. Takarékosabb megoldás lenne, ha mindegyik csak a szomszédjával kommunikálna, mert az kevesebb energiát igényel. A gépek másodpercenként tízszer sugározzák ki a helyzetüket, és az adat közlése, feldolgozása miatt körülbelül egy másodperces késleltetés van a rendszerben. Ezt a koreográfiának kell elfednie.



A csoport az élőlények kollektív mozgásának tanulmányozására jött létre. A drónokra való átállás előtt a galambok repülési mintáját térképezték fel. Az adatokat úgy gyűjtötték be, hogy egy galambraj minden tagjának hátára egy apró GPS-t tartalmazó áramkört rögzítettek. A lenti vizualizáción is megfigyelhető, hogy a csapat úgy változtat irányt, hogy nem világos, ki hozza meg a döntést.



Ezt részben még most sem értjük, de legalább adatunk van, és több kutató gyárt rá interpretációkat. De hogy ki, mikor és miért dönt repülés közben, az egy picit rejtélyes.

Vicsek Tamás; drón; ELTE; interjú

Az OK Go klipjében sem a kütyü a lényeg, hanem a koreográfia


A kutatás eredményei mindenesetre nagy sikert arattak, és Vicsekék arra gondoltak, hogy a madarakra jellemző önszerveződő viselkedést a drónokon keresztül is be lehetne mutatni, illetve jobban megérteni.


Például azt, hogy miként hajtják végre az egyszerű feladatokat, ha csak a célt adjuk meg, és a robotokra vagy az élőlényekre bízzuk a „hogyan" kitalálását. A robotok úgy segítenek az állati viselkedés magyarázatában, hogy módosítható, ellenőrizhető környezetben működnek: be lehet állítani a reakcióidejüket, a véletlen szerepét. Ráadásul a kutatók jobban tudják, hogy mi zajlik egy robot agyában, mint egy galambéban. A kutatócsoportot eközben az is motiválta, hogy


óriási volt a versenyfutás, hogy ki csinálja meg az első szabadtéri drónraját. Úgy éreztem, mi itt pepecselünk a szimulációval, és a végén még valaki megelőz.

Vicsek Tamás; drón; ELTE; interjú

Szállítás közben a szekrényében lakik a tucatnyi drón


A dróncsapat összerakása annyira jól sikerült, hogy a madárként mozgó robotokról a Nature News világhírű tudományos hírportál is hírt adott. „Született egy hipotézisem a drónokkal való munka során. Ha nagyon leszorítjuk a reakcióidőt, a gépek akkor sem fognak úgy kanyarogni, mint a madarak. Meggyőződésem, hogy a madarak fejében van néhány karakterisztikus folytatás, amiket egyes helyzetekben használni lehet, és ezt mutatják be” – magyarázta Vicsek a kutatás finomságait. A professzor szerint a tánciskola a legközelebbi emberi példa: ott azt tanulják meg az emberek, hogy milyen mozdulatok után milyen más mozdulatok jöhetnek. A lehetőségek szűkítésével pedig kialakulnak az egyes stílusok.


Bár elsőre szórakoztató haszontalanságnak tűnhetnek a saját örömükre repülő drónok, valójában számos olyan felhasználása is van egy rajnak, ami gazdasági hasznot hajt. A COLLMOT-kutatócsoportnak azután lett spinoff cége, amint sorban érkeztek a kutatói szférán kívüli megkeresések.


Az agrárszektor például tűkön ülve várja azt a technológiát, amellyel a levegőből lehet monitorozni a nagy gabonatáblákat. A légi ellenőrzés ma is megoldható ám az autonóm drónraj olcsóbb és hatékonyabb, mint egy repülő vagy egy magányos robot. A különböző rozsdabetegségekezek különböző gombás fertőzések – napok alatt képesek elpusztítani egy búzatáblát. Viszont ha időben észlelik a betegség megjelenését a levegőből, akkor meg lehet menteni a terményt. Ehhez az kell, hogy a megfigyelés folyamatos legyen.


Vicsek Tamás; drón; ELTE; interjú

Jön a rendszerváltás: új robotok kerülnek a csapatba


A drónokkal benépesíthető területek száma pedig közel végtelen. Érdekesebb képeket tudna adni egy drónraj a Tour De France-ról, mint a biciklisek előtt haladó kamerás kocsi. Olcsóbban és egyszerűbben lehet velük felmérni a 40-80 méter magasan húzódó nagyfeszültségű kábeleket tartó oszlopok állapotát. Ha pedig a kutatások sikeresen folytatódnak, akkor 5-10 év múlva olyan tökéletes harmóniában is lehet talán velük repülni, ahogy ma csak a madarak képesek.