Már csak 24 napja van, hogy belobbizza magát a legfontosabb törvénybe

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Nickos

-

Alig ocsúdtunk fel az idei költségvetés érdekütközéseinek fordulataiból – elég csak az internetadóra gondolni –, máris itt a következő büdzsétervezés. A kormány április 15-éig el akarja dönteni, mire mennyit költ jövőre. Miután pedig a kiadásokat a bevételek alapozzák meg, hát nem csoda, hogy előkerültek az adók is: állítólag csökkenhet a világ egyik legmagasabb áfakulcsa. A hetet amúgy az uralta, hogy felkészüljünk a „zárva” táblákra az üzletekben. Pedig a kormánynak állítólag már évekkel ezelőtt megmondták, hogy ebből mindenki csak rosszul jöhet ki. Heti gazdasági összefoglaló.


A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken már az úgynevezett tervezési tájékoztatót is közzétette, aminek alapján összeáll a jövő évi büdzsé. Ebben még semmilyen konkrét szám nem szerepel, legfeljebb némi utalás történik arra, hogy például a béremelkedések miatt várhatóan nőnek az adó- és járulékbevételek is. A minisztérium csupán néhány elvi célkitűzést fogalmaz meg: a hangsúly továbbra is a foglalkoztatás bővítésén és az államadósság csökkentésén van.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter valószínűleg nem véletlenül dobta be a köztudatba ugyanezen a napon, hogy a személyi jövedelemadó már korábban is beharangozott mérséklése mellett az áfa 27 százalékos kulcsa is csökkenhet. A szakszervezetek pedig már beálltak a kilincselők sorába: nagyjából 30 százalékos minimálbér-emelést akarnak. Ma ugyanis a létminimumot sem éri el a nettó minimálbér összege, és Európa jó pár országához képest lemaradásban vagyunk – például, ha azt nézzük, hány sörre futja a pénzünkből.



Azt egyelőre nem tudni, mire ez a nagy sietség a kormánytól. A hivatalos kommunikáció szerint a kiszámíthatóság célja vezérli a kabinetet. Ősszel mindenesetre az utolsó pillanatig kivártak a konkrétumokkal, és csak az önkormányzati választások után derült ki, hogy a gyerekes családok további adókedvezménye tényleg lesz, de csak 2016-tól.


Nyelvi leleménnyel párosul a kalmárszellem

Más szempontból viszont határozottan védekezésre kényszerült a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután a fejére olvasták, hogy 2011-ben bizony készült hatástanulmány a boltok vasárnapi zárva tartásáról, ám annak alapján aligha támogatta volna a kormány a kereszténydemokraták javaslatát. A szakértők ugyanis állítólag úgy számoltak, hogy a kényszerű pihenőnap több mint 10 ezer ember számára jár a munkahely elvesztésével, az állami költségvetés pedig évi 50 milliárd forint bevételtől esik el.

A kormány azonban azt mondja, nem hatástanulmány készült, hanem csak egy közvélemény-kutatás, és azt sem találják. (Az Átlátszó viszont megtalálta a felmérés készítőjét, aki szerint a magyarok többsége már 2011-ben ellenezte a dolgot).


Akárhogyan is, a kormány amúgy sem nagy híve a hatástanulmányoknak, átnézve az utóbbi évek fontos törvényeit azzal szembesültünk, hogy ezermilliárdos tételek esetében sem mérte fel a döntés várható következményeit. Ilyen a paksi bővítés vagy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása.

Így azután nem maradt más hátra a kereskedőknek, mint a kiskapuvadászat. Van, aki esküszik rá, hogy a webshopok vasárnap is kiszállíthatnak, mások viszont azt mondják, csakis egy bírósági ítélet vethet véget a jogértelmezési vitának.

Egyesek új fogalmakat ültetnek a magyar nyelv értelmezőszótárába, mint amilyen a fesztiválfalu, ahol egész évben buliznak, így mindig, vagyis vasárnap is nyitva lehetnek a boltok. Vagy ilyen a piac-trafik, amely fogalom ugyancsak nem jött volna létre a vasárnapi zárva tartás elrendelése nélkül.

A Spar és az OMV ugyanakkor fityiszt mutatott a kormánynak. A fideszes képviselők hiába igyekeztek módosító javaslattal aláásni a Spar üzleteinek térhódítását a benzinkutakon, a törvényerőre emelkedett jogszabály megfogalmazása mégis lehetővé tette, hogy az OMV kereskedői árulhassák a Spar termékeit is.

Ha a ritka kivételektől eltekintünk, akkor a vásárlóknak új menetrendhez kell hozzászokniuk: felmerülhet a kora reggeli vagy a késő esti bevásárlás, a határ mentén lakóknak meg esetleg a Szlovákiába való átjárás, bár ahogy megnéztük, ez a mostani forintárfolyamnál még aligha éri meg.


Sikerre sikert halmoznánk

Ha a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatóságán és befektetőbarát voltán esnek is még foltok, az eredményeket így sem tudják figyelmen kívül hagyni a nagy nemzetközi hitelminősítők. Harmadikként a Standard & Poor’s (S&P) is felminősítette Magyarországot. Az indoklás szerint elsősorban a devizahitelektől való megszabadulás tette ezt lehetővé, de azt is elismerték, hogy az ország versenyképessége is fokozódik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lennénk mindhárom nagy hitelminősítőnél továbbra is az úgynevezett befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriában. Pusztán az történt, hogy az S&P behozta a Fitchet és a Moody'st, így már mindenhol csak egy lépcső hiányzik ahhoz, hogy kikerüljünk a bóvliból.

Az irány mindenesetre biztató, és az S&P-nél most arra számítanak, hogy a jövőben növekszik a Magyarországon befektetni szándékozó külföldiek száma. Talán éppen az egyik ilyen lehet az indiai Tata Motors, amely Angliából akarja olcsóbb helyre, esetleg Magyarországra telepíteni a Jaguarok gyártását. Hacsak meg nem fúrja ezt a konkurens Ausztria. Ha győzünk, akkor a hazai autógyártásban a határ a csillagos ég.



Bukások, csődök és az ellenszerük

Az S&P becslést közölt a brókerbotrány negatív következményeiről is, amelyek a hitelminősítő szerint nem érik el a GDP egy százalékát. De azért a 300 milliárd forintot közelítő tétel így is óriási. Tény, hogy kiterjedt céghálózat húzódott meg a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor mögött, sőt esetenként még átfedések is felfedezhetők. A nemzetgazdasági miniszter azonban ebből a tapasztalatból is az állam malmára igyekszik hajtani a vizet. Varga Mihály azzal érvelt az állampapír-vásárlás mellett, hogy az biztonságos befektetés, nem úgy, mint a brókerek ígéretei.

A hétre jutott egy-két további üzleti bukás is. A pénzét saját bolthálózatba ölő, amúgy sikeres könyvkiadó, az Ulpius csődvédelmet kért, a kormányközeli reklámújság, a Helyi Téma pedig berekesztette eddigi tevékenységét.

A devizahitelek felszámolása után a bankok között megindult a nagy helyezkedés, csábító ajánlatokkal próbálnak minél nagyobb ügyfélkört megszerezni az immár „biztonságos” forintban eladósodott háztartások közül.

Az energiapiacon pedig érdekes szimbiózisban menetel előre a MET, amely arról híresült el, hogy kormányközeliként jókorát kaszált az állammal való gázüzleteken. A jelentős ügyfélkörrel rendelkező Magyar Telekommal boltolt össze: együtt kínálják az áramot és a gázt a piacon. És már vevőjük is van, amely nem más, mint az Országgyűlés Hivatala.