Már az éjszaka sem áll a Nap útjába

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Egymással versenyző, egyre olcsóbb technológiákkal lehet árammá alakítani a napsütést. Az igazán profi naperőművek pedig már éjszaka is termelnek áramot.


Kevés akkora biznisz volt 2015-ben, mint fotovoltaikus paneleket – ezt szoktuk napelemnek nevezni – telepíteni gyakorlatilag bárhová. Két kefirhez még nem adtak ajándékba a boltban napelemet, de a technológia ára óriásit esett a elmúlt pár évben. A vársárlók számára kedvező trend leginkább annak köszönhető, hogy a poliszilícium nevű anyag – ez a napelemek fő összetevője, a szilícium kristályos formája – ára bezuhant.


A történet 2008-ban kezdődött, amikor a világ legnagyobb üzlete volt poliszilíciumot gyártani. A világon összesen tucatnyi üzemben termelték az anyagot, a kereslet hatalmas volt, mindenki napelemet szeretett volna telepíteni. Egy kilogramm polikristályos szilíciumért 475 dollárt is elkértek. Mára száznál is több üzem gyártja az anyagot, és 2015 őszére elértük a kilónkénti 15 dolláros árat. Ezen az áron a gyártás bőven veszteséges, a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint kilónkénti húsz dollárral alakulhatna ki egészséges piac.

A gyártósorokat a túltermelés ellenére senki sem állítja le, mert egy üzemegység leállítása és újraindítása akár hat hónapot is igénybe vehet. Szóval ha nem döntötte el, hogy teleszereli-e olcsó napelemmel a tetőt, még aludhat rá egyet-kettőt, mert úgy néz ki, a 2016-os év is az olcsó napenergiáról fog szólni.



Bár a fenti térképen Magyarország egészen napsütötte képet mutat – a Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) 2014-es becslése szerint évi 77 megawatt termelésére képes az ország –, ami elsőre remekül hangzik. A probléma az a számmal, hogy ez gyakorlatilag a 499 kilowattos kapacitású Tamási Naperőmű éves termelését jelenti, ami körülbelül 250 családi ház éves fogyasztását képes fedezni. Emellett létezik még egy frissen átadott – az idei IRENA-becslésben még nem látszó – naperőmű, amelyet a Mátrában építettek ki, és a becslések szerint egy kisebb várost (négyezer fő háztartásait) képes ellátni zöld energiával.


Ezzel a két erőművel viszont a magyarországi lista véget is ér. (Ami van még, annak az építése botrányosabb, mint a fenti számok.) Ahhoz képest, hogy az ország alkalmas naperőművek telepítésére, nem nagyon élünk a lehetőséggel. Nem ez az egyetlen elhanyagolt megújuló energiaforrás, a geotermikus energia kihasználtsága talán még szomorúbb képet mutat.

A héten Budapesten rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs nevű konferencián Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem fenntarthatósággal foglalkozó professzora azt is elmondta, hogy teljes magyar energiatermelésben azért körülbelül kilenc százalék a megújuló energia részaránya, mert a biomassza tüzelésű – a szótárban a fa és a rőzse címszavak alatt keressék – hőerőműveket is ide számoljuk.


Kisebb térkép nagyobb számokkal


Az IRENA adatbázisából lekérhető a sokkal izgalmasabban kinéző, lényegesen sci-fisebb CSP-technológiás naperőművekre vonatkozó statisztika is. A betűszó a Concentrated Solar Powert rejti. Ezek olyan nagy naperőművek, amelyekben ezernyi tükör egy pontra fókuszálja a beeső napsugárzást, abban a pontban hővé alakul, amivel például gőzt melegítenek és turbinát hajtanak meg.


A spanyol PS10 torony


A legnagyobb sajtóvisszhangot kapott – részben a Google pénzéből épített – Ivanpah erőmű elsőre csalódás volt. Kevesebb energiát termelt, mint várták, a gőz generáláshoz több földgázra volt szükség, mint az előzetes számítások jósolták, a sivatagi por pedig jobban rontotta a tükrök hatékonyságát, mint az előzetes modellekben szerepelt. (Emellett pár száz madarat is megsütnek.) Ráadásul míg elkészült, annyival csökkent a fotovoltaikus technológia ára, hogy a Google le is beszélte magát a CSP-erőművekről.


A technológiát azonban korai temetni, idén több olyan koncentrált napsugárzásos erőművet helyeztek üzembe, amelyek víz forralása helyett olvasztott kősóban tárolja el az energiát. A marokkói Noor-1 erőműben ezzel a technológiával három órával tudják kitolni az áramtermelő időszak hosszát. Az épülő Noor-2 és 3 erőművekben pedig már nyolcórás tartalékban reménykednek. Azaz, az erőmű akkor is fog áramot termelni, ha nappal van, és akkor is ha éjszaka.