Már 2018-ra készül a Fidesz a népszavazással

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Nem hirtelen, figyelemelterelő ötletként, hanem már a 2018-as választási stratégia részeként dobta be a kormány a kvótákról szóló népszavazás ötletét. Bel- és külföldön is jól jöhet a kormány mellett kiálló milliók felmutatása. A Fideszben egyértelmű sikerre és durva kampányra számítanak.


Közel egy hónapos terve volt a Fidesznek a VS.hu információi szerint, hogy a kormány népszavazást kezdeményezzen a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról. Az ötlet a Fidesz február eleji elnökségi ülésén vetődött fel, és sokkal komplexebb célja volt, mint amire szerda óta sokan tippelnek, például, hogy elterelje a figyelmet a kormánnyal kritikus megnyilvánulásokról.

A referendummal információink szerint két, egyaránt hosszú távú célt akar elérni a párt: az egyik, hogy a migránsügybe a lakosságot is belemozgatva olyan politikai pozíciót teremtsen magának itthon, amelyből jó eséllyel futhat neki a 2018-as választásoknak.

A pártbeli, illetve kormányzati kalkulációk szerint a népszavazást leghamarabb október környékére, vagy még későbbre írhatná ki az államfő. Ha pedig másfél évvel a választás előtt több millió magyar választó részt venne és a kormány álláspontjának megfelelően szavazna a referendumon, azt a kormány melletti nagyon erős kiállásként kommunikálhatná a Fidesz, és tökéletes hivatkozási alap lenne a választási kampányához.


Béna a kérdés? Nem véletlen!

A szerdai bejelentés után sokan csodálkoztak, és az ötlet ad hoc jellegére következtettek a szavazásra bocsátandó kérdés sutaságából:


Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Valójában, úgy tudjuk, azért nem korábban álltak vele elő, mert a jogászok és a kormányfő melletti stratégiai stáb hetekig csiszolgatta a kérdést, hogy az jogi és politikai szempontból is tökéletes legyen.

A legfontosabb jogi buktatót, miszerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni, a kormányzati logika szerint kikerüli a megfogalmazás: ez a megkötés szerintük ugyanis csak akkor lenne érvényes, ha bármely ilyen szerződés vagy jogszabály kimondaná, hogy az Európai Unió joga megállapítani, hogy egyes tagállamok kiket fogadjanak be. A kormány szerint viszont nincs ilyen megállapodás, a kérdés a nemzeti szuverenitás körébe tartozik (ezért is fordult a kötelező kvóták szerinti szétosztásról szóló uniós jogszabály miatt még tavaly novemberben az Európai Bírósághoz).

Az érvelés kivédi egyúttal a másik jogi aggályt is, amely szerint országos népszavazást csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet tartani.



A benyújtott kérdés megfogalmazása egyébként taktikailag is a legcélravezetőbb a Fidesznek. Egy országos referendumra értelemszerűen óriási kampánnyal készül minden politikai erő. A kormánypártnak bombabiztos – közvélemény-kutatások szerint is bevált – érve van: megvédeni az embereket, az országot.

Mivel a Jobbik egyetért a kvóták elutasításával, a mondandójában nem nagyon különböztetheti meg magát a kormánypártoktól. A baloldali ellenzék pedig nem nagyon találhat olyan érvet, amely méltányolhatóan buzdíthat az igenre, vagyis, ha úgy vesszük, a nemzeti önrendelkezés feladására, de még az is furcsa lenne, illetve egyből a nemzetáruló címkét vonná magára, ha otthonmaradásra biztatná az embereket.


Külföldön is jól jön

Az akció nem mellékes másik célja, hogy a kormány nemzetközi porondon is erőt demonstráljon. Azok után, hogy több millió magyar választó a kormány mellé állva kinyilvánítja, hogy nem kér a rákényszerített kvótákból, a kormányzati számítások szerint Brüsszelnek már több szempontból is nehéz lesz a végrehajtást keresztülvernie. Egyrészt a népszavazás intézménye – ha konkrét jogi ráhatása nincs is az uniós döntéshozatalra – nagy reputációval bír, több millió ember egyöntetű akaratát kommunikációs szempontból is nehéz semmibe venni.

A kormány információink szerint másrészt azzal is számol, hogy az akciónak más kvótaellenes tagállamokban is követői lesznek. Ezzel nemcsak az EU-n és a kvótapárti tagállamok vezetőin sokszorozódhat meg a nyomás, hogy álljanak el a szándéktól, de Orbán Viktor nemzetközi pozíciója is sokat erősödhet.


Biztosak a sikerben

A miniszterelnök környezetében, úgy tudjuk, egyértelműen a népszavazás eredményességével, vagyis legalább négymillió résztvevővel (a referendum érvényességéhez a szavazásra jogosultak fele +1fő részvétele szükséges) és a szükséges kétmilliónál nagyságrendekkel több támogató (illetve ez esetben éppen, hogy elutasító) vokssal számolnak, de még azt is jól kommunikálhatónak tartják, ha 40 százalékos részvétel mellett a referendum maga érvénytelen lesz, de a nemek lesznek elsöprő többségben.

A siker persze egyértelműen a kampányon múlik majd, ami kormányzati forrásaink szerint „kőkemény” lesz. Az alap-eszköztár nem az elvont szuverenitás-kérdésre, hanem az egyének érintettségére – a „te családodat, te gyerekedet is felrobbanthatják a terroristák" vonalra – épít majd, hogy minél inkább megmozgassa az embereket.

Azt, hogy jogilag nincs tétje, inkább politikai célokat szolgál a Fidesz népszavazása, ebben a cikkünkben latolgattuk korábban.