Május 8-án lehet jogerős ítélet a cigánygyilkosságokról

-

A vádlottak és védőik hatályon kívül helyeztetnék az elsőfokú bíróság döntését, és új eljárást akarnak. Az egyik vádlott kisebb eljárási hibákba kapaszkodik.


Az elsőfokú ítélet olyan sok „sebből vérzik”, hogy az ügyet újra kellene tárgyalni – mondta a negyedrendű vádlott, Csontos István védője pénteken a Fővárosi Ítélőtáblán. Csontosra az ügyészség súlyosbítást kért. A férfi ügyvédje szerint viszont arra, amit Csontos István bizonyítottan tett, elég büntetés a fegyházban letöltött hat év. Az eljárás adatai szerint Csontos két támadásban vett részt sofőrként.

Barcsi István ügyvéd szerint védencét csak bűnpártolásért lehetne elítélni. Azt mondta, elmeorvosi és pszichológus szakértők is azon az állásponton voltak, hogy Csontos István félt, és fenyegetve érezte magát a másik három vádlott által, ezzel szemben az ítélet szerint önként, kényszer nélkül csatlakozott hozzájuk. Ez szerinte nem igaz. Az ügyvéd szerint szubjektíven értékelte a bíróság a bizonyítékokat, mikor kimondta, Csontos csak akkor nem szavahihető, amikor a saját maga védelmében szólalt meg.

Pető Zsolt harmadrendű vádlott a bíróság előtt azt mondta, a törvényszék az ítéletét nem a minden kétséget kizáró bizonyítékok alapján hozta meg, hanem elfogultan és feltételezésekre alapozva. Ezért kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy mentse fel a terhére rótt vádak alól, vagy helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és rendeljen el új eljárást.

A tárgyalás végén a vádlottak felszólalhattak az utolsó szó jogán. Kiss Árpád elsőrendű vádlott azt sorolta, milyen eljárási hibák voltak első fokon: szerinte a jegyzőkönyv téves adatokat tartalmaz, a kioktatások és figyelmeztetések nem vagy nem megfelelően történtek meg, és az első fokon eljáró bírói tanács elnöke nem nyilatkozott arról, elfogultnak tartja-e magát az eljárásban.

Kiss István másodrendű vádlott, Kiss Árpád testvére az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, az eljárást nem tartotta ő sem tisztességesnek.

A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke közölte: május 8-án határozatot hirdetnek.


Előzmények

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, részben felmentés és enyhítés érdekében.

Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosbítást kért, mert álláspontja szerint Csontos István a katonai elhárítás egykori ügynökeként megakadályozhatta volna a gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.



A támadások

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt 2008–2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.


Az elsőfokú bíróság Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást is, amelynek során a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Az elsőfokú ítélet szerint ott egy negyedik, ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért az elsőfokú döntés kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el, amelyet – mint a korábbi tárgyaláson kiderült – időközben felfüggesztettek.