Majdnem minden adott egy újabb nagy Fradihoz

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

A Ferencváros 12 évvel ezelőtti bajnokcsapatából Balog Zoltánnal, Rósa Dénessel és Tököli Attilával beszélgettünk arról, miben más az akkori csapat, mint a mostani, amely gyakorlatilag szintén bajnoknak tekinthető. Valamelyikük szerint a BL-főtábla csak álom, de van, aki szerint realitás lehet. Az ultrák mindhármuknak hiányoznak, nélkülük nem Fradi a Fradi, viszont rövidesen ez a kérdés is megoldódhat.


Utoljára a 2003/2004-es szezonban volt bajnok a Ferencváros, akkor is 12 csapatos volt az NB I, de még volt egy alapszakasz, majd felső- és alsóházi rájátszás következett. Akkor a Fradi úgy lett bajnok, hogy előbb megnyerte az alapszakaszt, majd a rájátszásban az utolsó fordulóban biztosította be a bajnoki címet, csupán egy-egy ponttal előzte meg az Újpestet és a Debrecent. Abból a csapatból jelenleg is a keret tagja Gera Zoltán és Leandro, az edző előbb Garami József volt, majd Pintér Attila váltotta őt a kispadon.


A 2003/2004-es szezon végeredménye


Az akkori Ferencváros egyik alapembere volt Tököli Attila, abban a szezonban 21 meccsen 8 gólt lőtt. „Teljesen mások voltak akkor a körülmények. Most olyan helyzetben van a Ferencváros, mint amilyenben mindig is kellett volna, hogy legyen” – utalt Tököli arra, hogy 2004-ben messze nem volt rózsás anyagi helyzetben a klub: Várszegi Gábor és a főtámogató Westel akkor szállt ki a Fradiból. (Azóta a Westel utóda, a Telekom újra főtámogatója lett a Ferencvárosnak.)


Amit kötelező végignézni:


Most van pénz, de nincs hangulat

Az elmúlt 12 évben rengeteget változott a Ferencváros, manapság nincsenek anyagi gondok, viszont a fanatikus szurkolók szerint eltűnőben van a klub körül a fradizmus, és ezt a folyamatot minél hamarabb meg kell állítani. Többek között ezért is szervezték meg a Csepel elleni NB III-as meccsre az igen nagy visszhangot kiváltó közös szurkolást.

Tavaly az Európa-liga selejtezőjében a Zeljeznicar nagyon simán búcsúztatta a Ferencvárost, a hazai odavágón a néhány száz bosnyák ultra leszurkolta a hazai pályán mindig félelmetes Fradi-tábort. Bár a valódi tábor nem volt bent: az ultrák már akkor is bojkottálták a meccseket. A 12 évvel ezelőtti bajnokcsapat idejében elképzelhetetlen lett volna otthon elveszíteni egy hangpárbajt, akkoriban rendre több ezer néző előtt, fantasztikus hangulatban játszhatott a csapat, még a régi Üllői úti stadionban.

Tököli szerint ugyanakkor nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy nem lesznek ott az ultrák akár már a BL-selejtezős körben: „Sok minden változhat addig. Örülnék, ha a Ferencváros olyan lenne, mint volt régen. Még aki most a Fradinál van, az is így van vele. Az ultrák és a klub viszonyát azonban bővebben nem szeretném kommentálni.”


Tököli a góljaival gyorsan közönségkedvenc lett


Rósa Dénes a 2003/2004-es szezonban 26 bajnokin játszott a Fradiban, a fanatikus szurkolók távolmaradását kényes kérdésnek nevezte, ezért ő sem akart konkrét véleményt formálni. „A jó hangulat mindig segít a csapaton, és olvastam azt is, hogy a tábor kompromisszumkész, de el kell fogadni a vezetőség döntését. Én így is megvettem a bérletet, és minden hazai meccsen ott vagyok a lelátón.”

Balog Zoltán évekig volt alapember a védelemben, több mint 200 meccset játszott a Ferencvárosban. A 2004-ben bajnoki címet nyert hátvéd bátrabban fogalmazott: „Ahogy most beszélünk az ultrákról, már ennyitől is kirázott a hideg. Ennek a tábornak egy jó csapat, ennek a csapatnak pedig egy jó tábor kell, de ehhez a klubtól és a szurkolóktól is kompromisszumra van szükség. Bele sem merek gondolni, hogy milyen hangulatot varázsolnának az ultrák, ha bejutnának a Groupama Arénába. Nem is 12., hanem 13. vagy 14. játékosként hajszolnák bele a csapatot a győzelembe” – mondta a 38 éves focista, aki az osztrák hatodosztályban amatőr szinten még mindig játszik, hetente három edzésre és egy meccsre jár ki autóval Gyirmótról.


Balog több mint 10 évet játszott a Fradiban


Balog szerint az elmúlt hetek-hónapok történései azt bizonyítják, hogy egyelőre távol állnak egymástól a felek, még ha történt is egyfajta közeledés. „Lassan mindenkinek be kellene ismerni, hogy a tábornak a csapat mellett van a helye” – mondta a hátvéd, és lehet, hogy igaza is lesz. A csepeli esemény ugyanis akkorát szólt, hogy elindult a háttérben az egyezkedés az ultrák és a klub között.


Egyre közelebb az ultrák a Groupamához

A Blog.atlatszo.hu azt írja, hogy Kubatov szerint megtanultak viselkedni a szurkolók, ennek ellenére nem ő, hanem Nyíri Zoltán operatív igazgató tárgyal velük, de jelentős szerepe lehet Kocsis Máté józsefvárosi polgármesternek, az FTC alelnökének is. A terv az lehet, hogy a kapu mögé szkennelés nélkül bejuthatnak az ultrák, de a viselkedésükért vállalniuk kell a felelősséget.

Napokig csak pletykaszinten élt ez a hír, ám csütörtökön az ultrák közleményben bejelentették, hogy valóban tárgyalnak az FTC vezetőségével. Sőt, ahogy a közleményben fogalmaztak: „nem kizárható egy elfogadható kompromisszum létrejötte a felek között, de ennek esetleges megszületéséig türelmet kérünk.”


Nyíri Zoltán, Kubatov Gábor

Nyíri (balra) tárgyal Kubatov helyett?


A csütörtöki szurkolói ankéton Kubatov így fogalmazott az Ulloi129.hu szurkolói portál szerint: „Folynak a tárgyalások. Nem szeretném, ha a média hasznot húzna a szenvedéseinkből. Amíg bent voltak, fasiszták voltak, amíg kint, addig szegények, ha bejönnek, akkor újra indul a lemez, ezért erről sokat nem fogok beszélni.


Úgy látom, hogy jelenleg 50 százalék az esély, mi is, ők is beláttak dolgokat,

mi is most gesztusokat gyakorolunk, lásd például a saspályázatot vagy ezt a szurkolói ankétot” – utalt arra, hogy lecserélik a sok kritikát kapott Fradi-sast, és új pályázatot írnak ki a kabala elkészítésére.

Az elnök bejelentette és a klub hivatalos honlapján is megjelent a közlemény, amely szerint „az FTC vezetése úgy döntött, megteremti annak lehetőségét, hogy a 12 éve annyira várt, 29. bajnoki cím ünneplésén minden zöld-fehér érzelmű szurkolónk részt vehessen. Ezért az érvényben lévő, a Groupama Arénából történt összes kizárást a klub azonnali hatállyal felfüggeszti.” Persze ettől még nem oldódott meg minden a probléma, de sokkal közelebb kerültek az ultrák a stadionhoz.


Bukhat a szkenner?

Az Ataszjelenti.blog.hu-n olvasható, hogy akár bukhat is a vénaszkenner, amelynek ügyében az Alkotmánybíróság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) véleményét is kikérte. Az AB kilenc kérdést tett fel a hatóságnak, amelyeket az tizenkét oldalban válaszolt meg, ezek itt olvashatóak.



vénaszkenner

A szkenner bukása mindent megoldana?


Az Alkotmánybíróság konkrétan rákérdezett arra is, hogy a NAIH fenntartja-e azt a véleményét, amelyet a sporttörvény módosításakor képviselt, a NAIH ugyanis 2014-ben komoly kritikát fogalmazott meg az Országgyűlés elé került törvényről.

Az AB szerint a törvény „nem feltétlenül felel meg az alkotmányossági követelményeknek,” mivel a biometrikus beléptetőrendszer alkalmazásának szükségességét elmulasztották igazolni. A NAIH válasza szerint az akkor leírtak továbbra is érvényesek, így tehát továbbra is erősen kérdéses, hogy törvényes-e a szkenner.


Már csak ez hiányzik az igazi Fradihoz?

Itt az igazi Tábor

Posted by Ferenczvárosi C-közép on Sunday, 13 March 2016

„A mi Fradink sem volt az a Fradi, mint a tíz évvel korábbi Fradi, ez a Fradi pedig még annyira sem az, mint amilyen a mienk volt – mondja Tököli. – A fradizmusnak azért sok összetevője van, például az odatartozás, de sok olyan játékos volt akkoriban is, akik nem csak a Ferencvárosban játszottak, mégis át tudták érezni, amikor a Fradiba igazoltak, hogy mit jelent azt a mezt felvenni.


Erre inkább csak a magyar játékosok képesek.”

Szurkolóként még tavaly, egy Ferencváros–Puskás Akadémia-meccsen volt a Groupama Arénában Tököli, az érzéseiről visszafogottan nyilatkozott: „Persze nagyon furcsa volt belépni, furcsa volt, hogy el van forgatva a pálya. Minden modern, elvileg minden jobb, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy minden más. A tíz évvel ezelőtti stadionnak más hangulata volt.”


Így búcsúzott az Albert-stadion:


Balog szerint – történjen bármi is – a fradizmust nem lehet kiölni az igazi fradistákból. „Persze nagyon szép ez az új stadion, örülök neki, hogy ilyen jók a körülmények, de nekem például a régi Albert-stadion volt a csoda, a hely, ahova minden alkalommal megtiszteltetés és élmény volt belépni. A meccsnapokon pedig az ellenfeleknek tényleg megremegett a lábuk, valóban féltek hozzánk jönni. Ez a pokoli hangulat most nincs meg, de remélhetőleg ez csak átmeneti állapot, mert a Fradi család igenis létezik, és az élet egyik legnagyobb igazsága, hogy Fradi volt, Fradi lesz, míg a Földön ember lesz.”


Melyik volt a jobb csapat?

A 39 éves Tököli Attila Pakson, Csertői Aurél mellett pályaedzőként tanulja a szakmát, szerinte játéktudás alapján nem lehet összehasonlítani a 2004-es és a 2016-os Ferencvárost, azt mondja, badarság lenne ebbe belemenni. „Abban a csapatban is voltak remek focisták, és a mostaniban is vannak. Ma már sokkal több külföldi légiós van a Ferencvárosnál is, teljesen más volt akkor a légkör, mint most.”

A 2004-es volt az utolsó olyan év, amikor még igazán jó focisták alkották a csapatot – mondja Balog, de utána a pénztelenség miatt folyamatosan távoztak a játékosok. „Most ezzel nincs gond,


most nincs az, hogy kinéz a klub magának egy játékost, és nem tudja megvenni.

Akkoriban azért nem dőlt ennyi állami pénz a fociba és úgy összességében a sportba. Ma már több csapat kiváló stadionokban játszhat, minden igényt kielégítő edzőkomplexumban készülhet, a Fradi pedig még ezen belül is kivételes helyzetben van.”


A 12 évvel ezelőtti díjátadó:


Balog úgy gondolja, hogy 2004-ben nehezebb volt megnyerni a bajnokságot, sokkal kiegyensúlyozottabb volt az NB I. „Mára felhígult a mezőny. Viszont ami nem változott, hogy 12 évvel ezelőtt is mindig mindenki bennünket akart megverni. Ma is akkor írnak napokig egy csapatról, ha legyőzi a Ferencvárost.”

Rósa Dénes szerint minden aranyérem egy remek teljesítmény hozadéka. „Mi az utolsó fordulóban lettünk bajnokok, annak is megvolt a szépsége, mint ahogy annak is megvan, hogy a mostani csapatnak egy ilyen őszt lehozva sikerült gyorsan bebiztosítani a bajnoki címet. Annyival másabb a jelenlegi Fradi, hogy jóval kiegyensúlyozottabb, mint amilyenek mi voltunk, legalábbis az őszi szezont nézve. Tavasszal már voltak a hullámvölgyek, de jobb, ha ez most jön ki, mint éles helyzetben. És azt se felejtsük el, hogy Thomas Doll folyamatosan építi a csapatot, a cél az, hogy a BL-selejtezőre stabil csapat legyen a Ferencváros.”


Ferencváros, Rósa Dénes; Máté Péter

Rósa kétszer három évet játszott a Ferencvárosban


Tököli Attila szerint a BL-csoportkörről felesleges álmodni. „Első körben rögtön egy hatalmas adag szerencse kell hozzá. A Fradinak egy Bundesliga II-es szintű költségvetése van, ha ezt nézzük, a csoportkörtől még nagyon messze vagyunk.”

Rósa szerint azért tűnik most annyira távolinak a BL-főtábla, mert tavasszal nehezebben jönnek az eredmények. „Ősszel lehetett látni minden meccsen, hogy ha gyengébben is játszott a csapat, akkor is jött egy 10-15 perces szakasz, amikor bedarálta az ellenfelet, ezt hiányolom most. Nyilván erősíteni kell, a középpálya tengelye már idősebb, egyedül Nagy Ádám a fiatal, illetve most Nagy Dominik kezd el játszogatni.


Ahhoz, hogy nemzetközi porondon is meghatározó legyen a Fradi, nem szabad, hogy ennyire csak Böde Danira épüljön,

ezért a támadó szekciót is meg kell erősíteni. Szerencsére mióta Radó András felépült sérüléséből, és egyre többet játszik, látni, hogy hosszabb távon húzóembere lehet a csapatnak, ettől függetlenül kell még néhány meghatározó játékost igazolni.”


Böde Dániel

Nagyon Böde-centrikus a Fradi


Balog azt mondja, reális lehet a BL-főtábla, de szerinte is egyértelmű, hogy ehhez erősíteni kell. „A tavalyi nyárhoz képest nem kérdés, hogy sokkal erősebb ez a mostani Fradi. Egy-egy posztra kell meghatározó játékost igazolni, akik még stabilabbá teszik a csapatot, és akkor meglehet a főtábla. Főleg, ha addigra az ultrák is bejutnak a stadionba.”