Majd jön a Jobbik hét vezére, és járhatunk háromévente Bécsbe

Forrás: Jobbik Magyarországért Mozgalom

-

A valódi gazdasági szabadságharctól az államosításokon át hét új vízlépcső megépítéséig és az óraátállítás eltörléséig rengeteg ötlet és még több szlogen szorult a Jobbik Hét vezér tervnek nevezett gazdasági programjába, amelynek lehetséges hatásai sem elhanyagolhatók. Például azonnal elszállna tőlük a költségvetés.


Ha munka van, akkor minden van, ha nincs munka, akkor nincs semmi

– ez a központi és sokszor visszatérő gondolata a Hét vezér tervnek, azaz a Jobbik terjedelmes munkahely-teremtési és gazdaságfejlesztési koncepciójának. A gazdasági programhoz képest számokat meglehetősen gyéren tartalmazó tervezet még a 2014-es választásokra készült, és mindaddig a fiókban pihen, amíg a szavazók úgy látják, hogy a Jobbik kormányképes politikai erővé nem vált.

Azon a napon fura világ venné kezdetét, és előállhatna az a potenciális kormánynévsor, amelyet itt felvázoltunk. A gazdasági tárcát feltehetően a párt szakpolitikusa, Volner János vehetné a kezébe. Hogy pontosan mit is csinálna vele, arról vele együtt is szerettünk volna fantáziálni, de végül lemondta a találkozót. Kiindulási alapként így maradt a Hét vezér terv, de az is épp elég tanulságos.

Hogy miért Hét vezér terv? Mert hét pillére van, hét nagy tervet fog össze, amelyeken keresztül megvalósul a legfontosabb célkitűzés: a munkahelyteremtés. És mivel ezt a „40 évnyi kommunizmus és 24 évnyi globalista neoliberalizmus által szétvert és megnyomorított Magyarországon” kellene véghez vinniük, a hét nagy tervet hat válságterületen 60 sürgősebb lépés egészíti ki.


Vezérekkel mutatja be a Jobbik a programját


Álmostól Töhötömig

Hogy mi az a 60 lépés, amelyet az immár a Fidesz sarkában loholó párt egy évvel ezelőtt a legsürgetőbbnek tartott, azt egy online játékkal, a Hét vezér játékkal a legegyszerűbb megismerni. A honfoglaláskori törzsek vezetőinek gúnyájába bújva végig lehet lépkedni a hat válságterületen:

  • a földvédelem,
  • a devizaválság,
  • a népességfogyás,
  • a fenntartható rezsicsökkentés,
  • a magyar–cigány együttélés
  • és az államadósság problematikáján.

Eközben fajsúlyos dolgok derülnek ki, egyebek mellett: egy Jobbik vezette kormány újratárgyalná az ország államadósságát, hogy kevesebbet kelljen visszafizetni; a magyar föld védelme érdekében módosítaná az uniós csatlakozási szerződésünket; a párttal nem együttműködő bankok engedélyét azonnal visszavonná; leállítaná a romákat felzárkóztató programokat, mert szerintük értelmetlenek és pazarlóak; bevezetné a szülői életjáradékot, és nyugdíjprémiumot adna a felnevelt gyerekek után; a gyerekneveléssel kapcsolatos árucikkek áfáját 5 százalékra csökkentené; ingyen állami földet adna az elnéptelenedő régiók nagycsaládosainak, és további cégeket államosítana.


Aranyosi Anna, óraátállítás

Az óraátállításnak is annyi volna

Egy részlet az energiaprogramból:

„A nyári időszámítás bevezetése mellett annak idején energiatakarékossági érvek szóltak. Azóta kiderült, hogy – különösen a magyarországi földrajzi adottságok mellett – a megtakarítás mértéke gyakorlatilag nulla, miközben az átállás önmagában is jelentős költségnövekedést jelent, az emberek közérzetét pedig negatívan befolyásolja a bioritmus évente kétszeri »átprogramozása«. Az átállítás megszüntetésével mindenki nyerni fog.”

Mindeközben bányákat, gyárakat nyitnának újra, megtartanák, sőt, ha kell, bővítenék az ágazati különadókat, visszaállítanák a többkulcsos személyijövedelemadó-rendszert, egyéni nyugdíjszámlát vezetnének be, a férfiakra is kiterjesztenék a 40 évi munkaviszony után járó nyugdíjat.

Továbbá állami támogatást adnának a magyar kis- és középvállalkozásoknak, ehhez létrehoznák az állami tulajdonú KKV Bankot, jönne a Nemzeti Faktorcég és egy állami kockázati tőkealap a startupok támogatására, és talán mondani se kell, hogy alakulna egy új nemzeti légitársaság.

Hogy ez a becslések szerint a megalakulása első évében mínusz 40 milliárd forintot jelentene a költségvetésben, majd további ötmilliárdos veszteséggel lehetne számolni évente, az mellékes. A Jobbik szerint ugyanis „soha nem azt kell vizsgálni egy nemzeti légitársaságnál, hogy nyereséges volt-e”, hanem azt, hogy az egész hazai idegenforgalmi iparág nyereséges-e, vagy sem.

A nagy fejlesztések jegyében három vízlépcsőt építenének a Dunára, kettőt-kettőt a Tisza és a Dráva magyar szakaszára (ez összesen hét, minden vezér építhet egyet), és körülbelül 100 kilométer hosszan két irányból hajózható csatornát álmodtak a Duna és a Tisza közé, nagyjából Szolnok és Tass magasságában.

Ami pedig a külgazdaságot illeti, a Jobbik eleve „Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitikában gondolkodik, így a határon túli magyarlakta területeket is a létrehozandó egységes magyar gazdasági övezet részének tekinti.” A külpiacok fontosak, de tovább kell csökkenteni az ország nyugati függőségét, vagyis Oroszország és úgy általában a keleti gazdasági térség felé kell fordulni.


Több ezer milliárdos pénzszórás

Hogy a „gyarmatellenes” és a „maximális foglalkoztatottságot célzó” munkahelyteremtő stratégia mégis mennyi adóbevételtől fosztaná meg az államot, vagy mekkora pluszkiadást róna rá, az egyáltalán nem derül ki a programból. Erre vonatkozóan egy kapaszkodónk van: a Költségvetési Felelősség Intézet (KFIB) és a Transparency International tavalyi projektjének eredménye, a Mit választunk? modellszámításai, amelyek az összes komolyan vehető párt ígéretét beárazták költségvetési, makrogazdasági szempontból. Az eredmény magáért beszél: csak 2015-ben 2432 milliárd forinttal terhelnék meg a költségvetést a Jobbik álmai, a GDP-arányos költségvetési hiány 2017-ig 11-12 százalékra is felugrana.

Magyarul őrült pénzszórás kezdődne, nagyjából 2000-3000 milliárd forintot költenének el rögtön a teljesség igénye nélkül nyugdíj- és béremelésekre, munkanélküli-juttatásokra, csendőrségre, börtönátalakításra, rezsicsökkentés-szerű intézkedésekre vagy többszörösre növelt honvédelmi kiadásokra. Ezzel minden más pártot megelőznének, és fittyet hánynának a 3 százalékos maastrichti kritériumnak is, amelynek évek óta tartó szigorú betartását mindenképpen a javára kell írni az Orbán-kormánynak.



Mivel a magángazdaságot kiszorítva a Jobbik az államnak is a mainál jóval nagyobb szerepet szánna, megugrana az államadósság is: a KFIB szerint 2014 és 2017 között 8 százalékponttal a GDP arányában. Igaz, az intézet nem vette figyelembe a párt egyik alaptételét, miszerint kevesebbet akarnának a hitelezőknek visszafizetni (és ezzel évente 500-700 milliárdot spórolnánk), de erre jó okuk volt: csak azt árazták be, ami a mindenkori magyar kormány és parlament hatáskörében végrehajtható.


Tragikus jövő lenne

– röviden így foglalta össze a Jobbik gazdasági programját Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetője. Ha például teljesülne a pártnak az az ígérete, hogy a hitelezők elengedik az adósságot, szerinte újból le lehetne zárni az országot, és háromévente egyszer mehetnénk Bécsbe okostelefonért és okosóráért.


A külföldi tőke futva menekülne

A terhes örökségtől ugyanis Mellár szerint nem lehet egy huszárvágással megszabadulni. Még ha a hitelezők veszteségként is írnák le a hitelüket, Magyarország újra eladósodna, mert a gazdaságban nincs annyi többlet, ami ezt kivédené. „A magyar gazdaság nem produktív” – mondja a közgazdász, hozzátéve, hogy szinte már szégyelli, hogy állandóan ezt kell ismételgetnie. Vagyis, ha hirtelenjében elengednék az államadósságot, a külföldi tőke futva menekülne, és a hazai vállalkozások is bajban lennének. Nem lenne importalapanyag, amivel dolgozhatnának.

Bod Péter Ákos, az Antall-kormány volt minisztere, korábbi jegybankelnök is hasonlóan vélekedik. Szerinte az, hogy a Jobbik kormányra kerülése esetén elengednék az államadósságot, jól hangzik ugyan, de semmi értelme. Mint ahogy az a programpont is értelmetlen, hogy Magyarország újratárgyalhatja a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. Magyarország ugyanis minden uniós fórumnak tagja, vagyis a döntés a mi szavazatunkon is múlik, múlna. A közgazdász szerint tehát ez az ígéret elsősorban a tájékozatlan euroszkeptikusoknak szól.

Hogy hova vezetne, ha a magángazdaság helyett az állam vállalna nagyobb szerepet a gazdaságban, Bod Péter szerint a válasz: délre meg keletre, ahová most is tartunk. Úgy látja, hogy a Jobbik programja


egy szocialisztikus, tőkeellenes program, amit nem lehet finanszírozni.

Arra emlékeztet, amikor egy családban megígéri az édesapa a gyereknek, hogy vesz neki biciklit, a feleségének meg, hogy elviszi wellnessbe, miközben ugyanannyi a fizetése. „Nem hinném, hogy komolyan gondolták” – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem professzora.

A választók ennek ellenére persze hihetnek abban, hogy egyszer eljön a jobbikos jó tündér, aki megszabadítja az országot az adósságtól és a „külföldi kizsákmányolóktól”, vagy 500 ezer új munkahelyet teremt. Mert hiába mondják a közgazdászok, hogy ennek semmi realitása – hiszen ma Magyarországon nem is lenne 500 ezer hadra fogható ember, akit munkába lehetne állítani, vagy hogy nem lehet megúszni a fájdalmas gazdasági szerkezetátalakítást, amelynek érdekében például az ugyancsak szocialista hagyományokkal rendelkező Szlovákia már sokat tett, és előrébb is jár –, a Jobbik tapolcai sikere után egyre világosabb, hogy van fogadókészség a párt által fűtött csodavárásra.


Tiszavasváritól Törökszentmiklósig

Ahogyan a Jobbik országos szakpolitikusai, úgy a párt polgármesterei is hajlamosak nagyot álmodni. 2014 őszén, az önkormányzati választás után 24 olyan településről beszélhettünk, ahol jobbikos vagy függetlenként induló, de a Jobbik által is támogatott polgármester győzött. Közülük Tiszavasvárit a párt mintavárosának szánták, kínai és iráni beruházással, csendőrséggel. Rendpárti a programja a 29 éves ózdi, jobbikos polgármesternek, Janiczak Dávidnak is. Ígért város- és mezőőrséget, nagyáruházat a külföldi hipermarketek mintájára, de a helyi termelőknek, vállalkozóknak kedvezve, szabadalmi bizottságot az ózdi feltalálóknak, szélkerekeket a dombokra, napelemeket a háztetőkre. Törökszentmiklóson visszafogottabbak: uniós pénzből építenének járdát, utat, parkolót, 2018-ig ígértek közparkokat és fásítást is. Devecseren az adókat csökkentenék, nem zárnának be iskolát, és minden önkormányzati beruházásnál a devecserieknek ajánlanának először munkát.