Magyaroszágtól átvállalnának 54 ezer menekültet, de kapna is 1100-at

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

Elkészült az Európai Bizottság (EB) legújabb javaslata, amelynek értelmében az uniós tagországok átvállalnának Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól 120 000 menekültet. A részletes vita erről szeptember 14-én lesz. Egyetértés, akárcsak májusban, amikor először nekifutottak a kvótarendszernek, most sincs.


Az EB által közzétett számok egészen pontosan 119 998 menekült sürgős áthelyezéséről szólnak. A sürgős nem jelent egyben gyorsaságot is, ugyanis a javaslatról, amelyben már benne vannak a konkrét számok, szeptember 14-én tárgyalnak először együtt az uniós tagországok.

Az EB nem vette le a napirendről a korábbi, májusi javaslatot sem, ami 20 ezer szíriai és eritreai menekült kérelmére indult eljárás lefolytatásának átvállalását jelentené Görögországtól és Olaszországtól, egyben 20 ezer Európai Unión kívüli menekült letelepítését. Magyarországnak ebből az összesen 40 ezerből 827 eljárás és 307 további befogadás jutna, illetve jutott volna, ha az egész javaslat nem bukik meg a tagállamok ellenállásán.

Az alábbi térképen azt böngészheti, hogy az eredeti javaslat szerint a 120 ezerből melyik országnak mennyi menekülteljárás jutna, melyik mit gondolt erről, és mennyit vállalt volna.


(Forrás: Eurostat, ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, Frontex, Európai Bizottság)

A Bizottság a lakosságszám, az ország gazdagsága, vagyis a GDP, az elmúlt években beadott menedékkérelmek és az adott országban jelenleg kimutatható munkanélküliség alapján számolta ki az egyes országokra jutó kvótákat. Fontos, hogy az uniós tagországok közül Dánia nem vehet részt a menekültek szétosztásában, Írország és az Egyesült Királyság pedig eldöntheti, hogy akar-e részt venni benne.


Összességében 7 ország – Spanyolország, Románia, Portugália, Szlovákia, Litvánia, Lettország és Hollandia – biztosan kevesebbet akart volna vállalni, mint amennyi a javaslatban szerepel, Ciprus, Horvátország és Németország pedig kész lett volna többet, mint ahogy Anglia és Írország is, igaz, az előbbi csak komoly megkötésekkel.

Az alábbi ábrán világosan látszik, hogy májusban nagyon hasonló volt a helyzet, bár Hollandia és Horvátország helyet cseréltek: májusban az előbbi még kész lett volna többet befogadni a neki szántnál, míg Horvátország nem kért a kvótából. Az ábráról az is leolvasható, hogy minél gazdagabb egy ország, illetve minél több menekült él ott már jelenleg is, annál nagyobb eséllyel mondta azt májusban is, hogy kész nagyobb részt vállalni a kvótarendszerből, mint amit az EB egyébként javasolt.



A kvóták kiosztásánál tehát a beadott menedékkérelmek száma is sokat nyomott a latban. Ez azonban csalóka: egészen nyárig, sőt, részben mostanáig a menekülteket nem feltétlenül regisztrálták ott, ahol megérkeztek, menedékkérelmet pedig megpróbáltak abban az országban beadni, ahol egyébként maradni szerettek volna. Ez az aránytalanság jól látszik az alábbi ábrán, és ez volt az oka annak, hogy a menekülteket többnyire csak elméletben lehetett visszaküldeni oda, ahol először az Európai Unióba érkeztek.



A sürgősségi áthelyezésről szóló uniós javaslatban egyértelmű, hogy az áthelyezés csak azoknál jöhet szóba, akik regisztráltatták magukat, tehát akiktől ujjlenyomatot vettek. Ha pedig áthelyezik egy másik uniós országba Magyarországról, Görögországból vagy Olaszországból – ehhez az országok személyenként 500 eurós támogatást kapnának –, és ott elbírálják a beadott menedékkérelmet, akkor, ha részesül is az illető menedékjogban, az csak arra az országra fog vonatkozni, ahol a döntés megszületett.


Az eddigi gyakorlat szerint az első körben sem születtek gyorsan döntések, és a végső elbírálásra is sokat kellett várni, összességében pedig a 2014-ben az Európai Unióban beadott 626 ezer kérelemhez képest csak 358 ezer első körös döntés született, amelyből 160 ezer volt pozitív, vagyis ennyien részesültek első körben valamiféle védelemben.

A legtöbb döntést és ezen belül a legtöbb kedvezőt, ahogy az alábbi ábrán látszik, ugyanazok az országok hozták, amelyek inkább befogadáspártiak.



Csak Szíria és Eritrea

Magyarország akár jól is járhatna a kvótarendszerrel, ha nem lenne benne egy elég komoly megkötés. Ez pedig az, hogy csak olyan állampolgárságú menekülteket helyeznek át, akik az eddigi statisztikai adatok szerint uniós átlagban 75 százalékban megkapják a védelmet. Ilyen kettő van: a szíriai és az eritreai állampolgárok, és a legújabb adatok szerint az irakiak is közel állnak ehhez.

Magyarországon viszont 98 070 ember adott be menedékkérelmet július végéig, legalábbis az EU statisztikai hivatalának adatai szerint, közülük 28 ezren Afganisztánból, 24 ezren Koszovóból és 23 ezren Szíriából jöttek. Az iraki menedékkérők száma 4688, az eritreaiaké mindössze 345 volt. Ez azt jelenti, hogy hiába vállalná át az EU a jelenlegi javaslat szerint 54 000 menekült esetében az eljárás lefolytatását, majd kedvező elbírálás esetén ők a fogadó országban telepedhetnének le, ez a megkötések miatt jelenleg csak nem egészen 24 ezer emberre vonatkozik – már ha egyáltalán még Magyarországon vannak, hiszen a hét végéig akadálytalanul elhagyhatták az országot Nyugat-Európa felé.

Ahogy az alábbi ábrán látszik, Magyarországon egyébként még a szíriaiak sem kaptak 75 százalékban védelmet, és a második meg harmadik legtöbb menekültet kibocsátó Afganisztánból és Koszovóból is csak az uniós átlagnál lényegesen kevesebben.



Biztonságos származási országok listája, uniós szinten most először

A fenti grafikonról az is leolvasható, hogy a koszovóiakat általában nem fogadja el menekültnek az EU. Az EB szerdai javaslatának egyébként része, hogy elkészült az úgynevezett biztonságos harmadik származási országok listája, ami azt jelenti, hogy az innen érkező menekültstátuszért folyamodókat, ha a javaslatot elfogadja az Európai Parlament, a jövőben gyorsabban és egyszerűbben vissza lehet majd küldeni – amennyiben ezeknek az országoknak az állampolgárai. A biztonságos származási országok közé tartozna Koszovó, Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország is.