Magyarországot vizsgálja az EU csalás elleni hivatala

Fotó: MTI/MTVA / Bugány János / MTI/MTVA / Bugány János

-

Az OLAF nyomozóinak tekintélyes része, 18-20 szakember kutatja a korrupciót az út- és vasútépítéseknél, valamint a területfejlesztésnél .


Újra a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) látókörébe került Magyarország. A Magyar Nemzet brüsszeli forrásból úgy értesült, ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások (közút- és vasútfejlesztések) miatt indult nyomozás, de a mezőgazdasági-vidékfejlesztési támogatások átvilágítása is változatlanul napirenden van.

A lap információi szerint a szervezet ismét magyar csoportot állított fel: egyidejűleg 18-20 nyomozó is a magyarországi ügyek felgöngyölítésére összpontosít, ugyanis a fenti területeken elnyert pályázatok többsége esetében felmerült a csalás gyanúja. Ez már csak azért is kiugróan magas szám, mert a 28 európai uniós tagországra összesen jut mintegy 170 szakember, köztük ügykezelők, jogi véleményezők és hírszerzési elemzők is vannak. Vagyis egy ország uniós forrásfelhasználásával átlagosan hat fő foglalkozik, esetünkben azonban ennek a létszámnak a háromszorosát is indokoltnak tartja az OLAF.

A magyar szál felgöngyölítése nem kevés munkaóráját töltheti ki a brüsszeli nyomozóknak: a 2014–2020-as ciklusban integrált közlekedésfejlesztésre (IKOP) mintegy 1100 milliárd forintot kapott hazánk, terület- és településfejlesztésre pedig több mint 1000 milliárdot. Az éves fejlesztési terv szerint közlekedésre idén 288 milliárd forint jut, vidékfejlesztésre pedig 280 milliárd.

A Magyar Nemzet érdeklődésére az OLAF nem nevezte meg azokat a konkrét projekteket, amelyek az újbóli fokozott figyelmet kiváltották. A kormányhatározat 81 projektet sorol fel a támogatottak között. Az autópályát Debrecennél a román határig, Miskolcnál a szlovák határig, Bólynál a horvát határig kell megépíteni. Emellett prioritást élvez Salgótarján, Eger, Sopron, Vác, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Szolnok és Szombathely gyorsforgalmi elérhetőségének megteremtése is. Terítéken van továbbá a komáromi új Duna-híd, a kalocsa–paksi Duna-híd, az új budapesti Duna-híd (Galvani híd) megépítése, illetve a nagykanizsai, hódmezővásárhelyi, kisvárdai, nyíregyházi, soproni, székesfehérvári, várpalotai elkerülő útszakaszok kivitelezése.

Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet statisztikái szerint a 28 tagállam közül csak Romániában és Bulgáriában van több csalás gyanúját felvető ügylet, mint hazánkban – írja a napilap.