Magyarországon támad a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója

Fotó: MTI / Varga György

-

A Nébih közleménye szerint újra megjelent az országban az aranyszínű sárgaság betegség (Flavescence dorée), terjedésének megakadályozása érdekében országos felderítést rendelt el a növényvédelmi főfelügyelő.


A Nébih nemzeti referencia laboratórium az idén szeptemberben azonosított Flavescence dorée (FD) fertőzést a Somogy megyei Karádon egy üzemi szaporítóanyag-termesztő területen. A megyei kormányhivatal megkezdte a fertőzés felszámolását. A legfrissebb fertőzési esetet pedig október elején igazolták Győr-Moson-Sopron megyében. A fitoplazma kórokozót iszalag növényből mutatták ki egy szőlőültetvény mentén húzódó erdősávban, a Sopron melletti Jánostelepen.


A Flavescence dorée csak szőlőnövényen tekinthető karantén károsítónak, más gazdanövényen nem.

A felmérést a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának szakmai irányításával a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői végzik. Egyelőre egy 1 kilométer sugarú területen folytatnak felderítést, a tüneteket mutató szőlőnövényekből mintákat vesznek laboratóriumi vizsgálatra.

Felszámolási intézkedésekre csak abban az esetben lesz szükség, ha szőlőnövényekből is azonosítják a Flavescence dorée fitoplazmát. Amennyiben ez bekövetkezik, megnő a növény-egészségügyi kockázat mértéke, mivel a környékbeli szőlőültetvényekben jelentősen elterjedt az amerikai szőlőkabóca, és ezek a rovarok nagy eséllyel terjesztik a fitoplazmát.

A védekezés a szaporítóanyag-termő területeken az egész országban kötelező, termő ültetvényekben pedig indokolt. A szőlőterülettel rendelkezőknek a betegség tüneteinek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak - hívta fel a figyelmet a Nébih.


Az amerikai szőlőkabóca


A Flavescence dorée járványszerűen terjedő karantén károsító, ami a szőlő termésmennyiségét 20-50 százalékkal is képes csökkenteni.

Magyarországon 2013 augusztusában észlelték először Zala megyében a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma fertőzését. A betegség a 2014-ben elfogadott Nemzeti Készenléti Tervben szereplő felszámolási és megelőző védelmi program eredményeként tavaly csak csekély mértékben terjedt, de azért volt rá eset, ahogy arról tavaly beszámoltunk.

A Nébih honlapján azt is megtekintheti, hogy hol és mikor észleltek amerikai szőlőkabócákat.