Magyarország igazán nem lehet büszke a lobbizási helyzetére

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

A Transparency International (TI) új vizsgálata az EU 19 országát és magát az uniót is megvizsgálta. Nem valami fényes a helyzet itthon.


A korrupció ellen világszerte küzdő civil szervezet arra kereste a választ, hogy az érdekérvényesítés rendszere átlátható-e a vizsgált országokban és intézményekben, valamint nyilvánosan hozzáférhetőek-e a lobbizásra vonatkozó információk.


A TI szerint a legtöbb országban vagy nincs szabályozva a lobbizás, vagy a nagyon gyenge szabályok elégtelen végrehajtással párosulnak. Ezért mind az EU országaiban, mint az EU csúcsszerveiben (Bizottság, Tanács és Parlament) könnyen és ellenőrizetlenül befolyásolhatóak a döntéshozók.

A civil szervezet szerint nem a lobbizással van a gond, az egy természetes cselekvés a demokráciákban, hanem azzal, hogy nincs szabályozva ezen belül mi tiltott, és mi lehetséges.

Míg a vizsgálatban a megkapható legtöbb pont 100 volt, a vizsgált országok és EU-s szervek átlaga mindössze 31 pont lett. A legjobb értékelést Szlovénia kapta a maga 55 pontjával, főleg a nemrég elfogadott lobbitörvénynek köszönhetően.

A civil szervezet kutatása szerint a legnagyobb probléma a forgóajtó jelenséggel van, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások között akadálytalan az átjárás. Így az országok közül szinte sehol sem tiltják, hogy „a képviselők és a kormánytagok a közhatalmi megbízatásukat várakozási idő nélkül jól jövedelmező üzleti állásra cseréljék.” Sőt, Portugáliában és Franciaországban valaki akkor is lehet lobbista, ha közben a törvényhozás tagja.



Magyarország, 14 ponttal, az utolsó helyen végzett, a kutatás szerint tehát Magyarországon a legátláthatatlanabb a lobbizás és itt ölti a legnagyobb méreteket az illetéktelen befolyásszerzés.

Mint ahogy arról a VS.hu is írt, a tanulmány magyar fejezetét már tavaly októberben nyilvánossága hozták. Ebben arról írnak, hogy „a magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas”. Rontja a helyzetet –írják –, hogy 2010 óta módszeresen legyengítették a kormányt ellenőrizni tudó intézményeket. „ennek hatására a már korábban is burjánzó korrupció központosítottabb formát öltött. Mindez megkönnyíti és intézményesíti az átláthatatlan és nem számon kérhető lobbizás gyakorlatát.”


Magyarország utolsó helye annak is köszönhető a Transparency szerint, hogy több alkalommal olyan törvényt fogadott el a parlament, amely visszaélésekre ad alkalmat, így a korrupciót legalizálja.

A helyzetet tovább rontja, hogy:
  • Magyarországon sem kezdtek semmit a forgóajtó jelenséggel;
  • soha nem volt hatékony lobbiszabályozás;
  • az üzleti élet szereplői vonakodnak élni az önszabályozás eszközeivel;
  • a lobbiszervezetek sem alkották meg a saját etikai kódexeiket.


Konkrét példa

A korrupcióra, és arra, hogy a közhatalommal egyes üzleti csoportok szorosan összefonódtak a Ti szerint jó példa a Quaestor-ügy, ugyanis


nem tudható például, ki lobbizott kinél azért, hogy sok milliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen.

A tanulmány említi a információszabadság szűkítését is, amelynél olyan ügyeket érintenek, mint:

  • felszámolták az adatvédelmi ombudsmani intézményét;
  • bevezette a közadat igénylés megtagadását megkönnyítőszámlaszintű adatkérés” fogalmát;
  • Paks II. évtizedeken át tartó titkosítását.
A Transparency International berlini központi titkárságának európai lobbikutatása itt érhető el, a TI Magyarország által a magyarországi lobbizásról készített tanulmány magyarul itt míg angolul itt érhető el.