Magyarország kisebbségben maradt a menekültkvóta ellenzőivel

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND

-

Az uniós többség ráerőltette akaratát a kisebbségre, az uniós belügyminiszterek megszavazták a kötelező menekültkvóta-rendszert. A következő 2 évben 120 ezer menekültet vesznek át más uniós tagországok Olaszországtól, Görögországtól – és elvben, de ez most bizonytalan – Magyarországtól. Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia a kötelező kvóta ellen szavazott, Finnország tartózkodott. A lengyelek tegnap még az egységes visegrádi álláspont képviselőinek tűntek, most viszont szembefordultak a V4 többi három tagjával.


„Nagyon szokatlan” – emeli ki a BBC brüsszeli tudósítója is –, hogy egy nemzeti önállóságot érintő döntést ne egyhangúan fogadjanak el. A jelek szerint azonban a nagy tagállamok Németországgal az élen most vállalták a kockázatot, ellentétben a kérdésben először tartott belügyminiszteri tanácsüléssel, ott ugyanis inkább elhalasztották a döntést, hátha sikerül létrehozni egy egyezséget.

Korábban felmerült, hogy mivel Magyarország ellenzi a kvótarendszert, tőle ne vegyenek át senkit, de végül innen is 54 000 menekült kerülne a többi tagországba (igaz, a Financial Times című lap egyelőre meg nem erősített értesülése szerint éppen ennyi menekült áthelyezéséről csak később, egy éven belül döntenek). A menekültek átvétele először a kérelmek elbírálásának átvételét jelenti, majd ha a döntés kedvező, a menekültnek az átvevő országban kellene maradnia.

Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400 menedékkérőt vinnének el, bár azt egyelőre nem tudni, hogy akár Görögországban, akár Magyarországon mennyien vannak jelenleg, mivel a többség továbbutazott Nyugat-Európába. Az áthelyezést, amely elsősorban a szíriai, az eritreai és az iraki menekülteket érintené, két hónapon belül meg kell kezdeni.


Lesz büntetés is

A belügyminiszterek arról is döntöttek – noha korábban voltak olyan értesülések, hogy ettől eltekintenek –, hogy azok az országok, amelyek nem akarják átvenni a kvóta szerint nekik jutó menedékkérőket, fizessenek a GDP-jük 0,002 százalékának megfelelő büntetést.

A döntést még jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, vagyis az EU állam- és kormányfőinek is. Ők a tervek szerint holnap tartják – eredetileg informálisnak szánt – csúcsértekezletüket.

Hétfőn a négy visegrádi ország, valamint Lettország és az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminiszterei találkoztak, hogy megvitassák a menekülthelyzetet, de nem sikerült megegyezniük.

Korábban a visegrádi országok mind ellenezték a kötelező kvótákat, a Rzeczpospolita című lengyel napilap kedd reggel viszont azt közölte, hogy a lengyel kormány ötezer menekült befogadását fogja javasolni részben Görögországból, részben Olaszországból. Ez néhány ezerrel kevesebb, mint amennyi az Európai Bizottság eredeti javaslatában szerepelt. A brüsszeli döntés után Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár közölte, Varsó a tárgyalások során elérte azt, hogy követeléseit teljesítsék, így 4500 menekültet vállal át, de nem kell befogadnia azokat, akiknek identitásáról kétségei támadnak. A kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni, „a csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése”.


Kérdéses a végrehajtás

A találkozót levezető Jean Asselborn, luxemburgi külügyminiszter elmondta, nincsenek kétségei afelől, hogy a tiltakozó országok is eleget fognak tenni a rendeletnek, Robert Fico szlovák miniszterelnök viszont kijelentette, hogy, „amíg ő van hatalmon, országa nem fog a kvóták szerint eljárni”. Az ellenkező hangokra reagálva Asselborn leszögezte, hogy „senkinek sincs joga nemet mondani”.


A cseh belügyminiszter, Milan Chovanec a Twitteren írta ki, hogy „Hamarosan rá fogunk döbbenni, hogy a király meztelen. A mai nap a józan ész nagy bukása volt.” Német kollégája, Thomas de Maiziere sem volt túlzottan lelkes: „A mai egy fontos építőkocka volt, de ennél nem több” – mondta a találkozót követően.

Az Európai Bizottság közleményében jelentette be, hogy az uniós külügyminiszterek meg fogják vitatni a Dublini rendelet reformját, ami kimondja, hogy a menekülteket abban az országban kell regisztrálni, ahol beléptek az EU területére.

Az Egyesült Királyság kivonta magát az újraelosztásos rendszerből, a britek közvetlenül a szíriai menekülttáborokból akarják befogadni a rászorulókat.


Innen indult a kvóták számítása

Az Európai Bizottság (EB) által szeptember 9-én közzétett számok egészen pontosan 119 998 menekült sürgős áthelyezéséről szólnak. Az EB nem vette le a napirendről a korábbi, májusi javaslatot sem, amely 20 ezer szíriai és eritreai menekült kérelmére indult eljárás átvállalását jelentené Görögországtól és Olaszországtól, egyben 20 ezer Európai Unión kívüli menekült letelepítését. Magyarországnak ebből az összesen 40 ezerből 827 eljárás és 307 további befogadás jutna, illetve jutott volna, ha ez a javaslat tavasszal nem bukik meg a tagállamok ellenállásán.

Az alábbi térképen azt böngészheti, hogy most, szeptemberben melyik országnak mennyi menekülteljárás jutna, mit gondol erről, mennyit vállalt volna – vagyis, hogy honnan indult az alkudozás.