Magyarország a határon túli magyarok tranzitországa

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Az erdélyi diplomás munkaerőt Magyarország nem tudja megtartani.


Hiába a kettős állampolgárság és az otthonteremtési támogatás a diplomás erdélyi munkaerő a romániai közösségből és Magyarországról is Nyugatra emigrál.

Az utóbbi 34 évben 850 ezerrel csökkent a magyar lakosság annak ellenére, hogy a Vasfüggöny leomlása után Magyarország lett az első számú célpont az erdélyi magyarok számára. A 27. Bálványosi Nyári Egyetemen elhangzott, hogy Ausztria négyszer magasabb bérekkel csábítja el a szomszédos ország munkavállalóit, miközben Magyarországon elképesztően magas a munkaerőhiány és kedvezőtlen gazdasági helyzet alakult ki.

Miközben a kivándorlási jelenség visszafogja a magyar gazdasági növekedést, a két országban kiegyelődtek a bérek. Sőt vannak olyan román-magyar határ menti magyarországi régiók, ahol alacsonyabbak a fizetések, mint a szomszédos román megyében, mondta Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese Tusnádfürdőn. Például Temes megyében a nettó átlagbér eléri a 2400 lejt, míg a szomszédos Békés megyében az átlagbér 118 ezer forint (kb. 1700 lej) körül mozog. Ha a Székelyföldet is eléri a bérnövekedés, és az átlagbér 1500 lejről eljut 1700-1800 lejre, akkor még inkább elveszíti a vonzerejét Magyarország.

A tranzitindex összesítésében több mint 3 millió román állampolgár él külföldön, elsősorban Nyugat-Európában, és a rendszerváltás óta mintegy félmillió személlyel csökkent az erdélyi magyar lakosság száma. A bérkiegyenlítődések miatt mind Magyarországról, mind a romániai magyar közösségekből vándorolnak Nyugatra. Az erdélyiek ráadásul nagyobb eséllyel indulnak a nyugat-európai munkapiacon, hiszen sokkal jobban állnak a nyelvtudással.

Németh Zsolté, közgazdász, Fideszes képviselő értelmezésében a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény benyújtását egy kényszerhelyzet szülte. Az előzménye a 2000-ben létrehozott magyar igazolvány intézménye volt, hogy a migráció ne induljon meg Magyarország felé. Később bebizonyosodott, hogy az autonómiatörekvések, a kormánykoalíciós részvételek a szomszédos országokban nem hozzák meg a várt eredményeket, a párhuzamos társadalom kiépítése nem működik, és a kivándorlást sem tudták megállítani.


A kedvezmények növelik a vándorlási kedvet

A magyar állampolgárság megszerzésével első lépésben nem járt együtt minden állampolgársági jog. A választási törvény módosításával szavazati jogot kaptak, de a szociális jogokat a különböző hozzájárulások befizetéséhez kötötték, vagyis csak azok részesülhettek szociális támogatásban, akik Magyarországon hozzájárultak a társadalombiztosítási alaphoz. A jogok kiterjesztésében a külhoni magyarokra a csok volt a következő lépés, hiszen bárki megpályázhatja, aki korábban az Európai Unió valamelyik államában, például Romániában hozzájárult a társadalombiztosítási alaphoz.

Horváth Balázs, szociológus a Krónikának azt mondta, mivel Romániában a gyerekvállalást ösztönző, a családtámogató programok nincs, ezért a fiatalok mindenképpen megfontolják, hogy áttelepedjenek Magyarországra. Nemcsak a pályakezdő, de a stabil anyagi helyzettel rendelkezők számára is kecsegtető lehet a csok. Közben arra is rámutatott a szakember, hogy elmúlt években Anglia és Németország új célpontok az erdélyi magyarság körében, jelentősen megnőtt az elvándorlások száma nyugat felé.

Szerinte a csok azzal együtt vonzó az erdélyiek számára, hogy nyugati országokban most körvonalazódó migránsellenes intézkedések valamennyire elkedvetleníthetik a kitelepedni vágyókat. Például Nagy-Britannia csökkenteni akarja a bevándorlást, a megszorítás pedig a kelet-európaiakra is vonatkozna, Németország pedig megnehezíti a letelepedést – ezek az intézkedések még nem vezetnek a migráció csökkenéséhez, csak a stagnálásához, magyarázta a szociológus.

A csok mellett szólhat még, hogy kettős állampolgárságot sem igényel a határon túli magyaroktól, mindössze egy Magyarországon található ingatlanra vehető fel a támogatás, illetve vállalni kell, hogy a család életvitelszerűen kíván tartózkodni a szerzett lakásban. Arra viszont még nincsenek adatok, hogy hogy a kedvezménnyel ide települt magyarok meddig maradnak az országban.

Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője a 24.hu-nak azt mondta, hogy egy régebbi, 2013-as erdélyi ifjúságkutatás szerint is egyre nő a kivándorlási kedv a romániai magyarok körében, és egyre kevesebben jönnek Magyarországra. A vajdaságiak és kárpátaljaiak számára a magyar útlevél ahhoz is segítséget adhat, hogy más uniós országokban vállaljanak munkát.

A szakember úgy vélte: a Magyarországon megszerezhető kedvezmény tömeges vándorlást nem fog előidézni, de növelheti a fiatal diplomások kivándorlási kedvét, ami a határon túli, elöregedő közösségek gyengüléséhez vezet.


Folyamatosan emelkedik a Magyarországon munkát vállaló határon túli orvosok és ápolók száma. Az egészségügyi dolgozók hazánkba irányuló migrációjának az a fő oka, hogy itt állítják ki az igazolást a magyar orvosok külföldi, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalásához - írja a Magyar Idők.


2011-ben 143, két évvel később 175, tavaly pedig már 289 külföldi egészségügyi dolgozó kérte diplomája vagy szakképesítése elismerését a hivataltól. A növekedés az orvosokra, a fogorvosokra, az ápolókra és a gyógyszerészekre egyaránt igaz, az érkezők java része azonban orvos, közülük is a Romániában diplomát szerzett magyar állampolgárok vannak többségben.

Az Erdélyből távozó orvosok az uniós csatlakozás óta nem Magyarországon, hanem a magyarokhoz hasonlóan Nyugat-Európában keresik a boldogulásukat. Miután idén januártól és most augusztustól is jelentős béremelést kaptak az egészségügyiek, ez a tendencia is lassult, hiszen a román kormány az elvándorlás mérséklése érdekében hozta a döntést – mondta Tar Gyöngyi.

A magyar egészségügy a kilencvenes években volt igazán vonzó a környező országokban élők számára, akkoriban évente hat-nyolcszáz fiatal ápoló jött Magyarországra dolgozni Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A 2004-es uniós nyitás óta azonban a sokkal magasabb béreket kínáló Nyugat-Európa a munkaerő-migráció fő célpontja.