Magyar útra lépnének a lengyelek

Fotó: AFP / JANEK SKARZYNSKI

-

Parlamenti választást tartanak Lengyelországban október 25-én. Összeszedtük, mit kell tudni a vasárnapi voksolásról.


01

Versenyzők és esélyek

A közvélemény-kutatások a lengyelek kormányváltó hangulatát mutatják, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt győzelmét vetítik előre. Listavezetőjük Beata Szydlo.
A második helyre a felmérések a jelenlegi kormányzópártot, Polgári Platformot teszik, amelyet Ewa Kopacz, a jelenlegi miniszterelnök vezet.


02

Ígéretek

A kormánypárt nem is mondhat nagyon mást, mint, hogy folytatják az eddigi politikát. A jobbos kihívók (PiS) azonban drasztikus változtatásokra készülnek. Első lépésben megadóztatnák a bankokat és az áruházláncokat.


03

A tét

A mostani parlamenti választásokon a szavazók a 100 szenátusi és 460 szejmbeli képviselői hely sorsáról döntenek.

 


Ewa Kopacz maradna kormányon.


04

Meglepetésember

Pawel Kukiz. A lengyel énekes-aktivista váratlanul robbant be a májusi elnökválasztáson. Fő követelése a választókerületi szerepének növeléséről egyike volt, amiről a lengyelek szeptemberben népszavaztak. Ám az ősz eleji voksolás érdektelenségbe fulladt.


05

Gazdaság

A lengyel gazdaságnak a 2004-es EU-csatlakozás után tapasztalt dinamikus növekedése a világgazdasági válság miatt megtorpant ugyan, de az uniós tagállamok közül egyedüliként 2008-ban és 2009-ben is növekedést könyvelhetett el. 2014-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva 25 100 amerikai dollár volt, 3,3 százalékos gazdasági növekedés, 0 százalékos inflációs ráta és 8,2 százalékos munkanélküliség mellett. Az egy főre eső GDP jóval az EU-átlag alatti, míg a munkanélküliség meghaladja azt, bár a foglalkoztatási adatok látványosan javulnak.

 


06

Orbán Viktor

Az ígéretekből is jól látszik, hogy a Jog és Igazságosság programjának hangsúlyos részeit – főleg a különadókat – mintha Magyarországról importálták volna. Bár februárban eléggé megromlott a viszony , a pártvezető Jaroslaw Kaczinsky és példaképe, Orbán Viktor között – a lengyelek úgy érezték, hogy Orbán "hátba döfte őket" a Gazprom-szerződés ügyével – ám mára jóval kiegyensúlyozottabb a kapcsolat.