Magyar tudóst is esélyesnek tartanak a fizikai Nobel-díjra

-


Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem kutatója, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra a Thomson Reuters szerint, amely minden évben megpróbálja megjósolni a Nobel-díjasokat.

A Thomson Reuters médiacsoport elemzői 2002 óta minden évben elkészítik előrejelzésüket (az azóta kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltaláltak) annak alapján, hogy milyen gyakran idézik és használják fel újabb kutatások kiindulópontjaként egy-egy tudós publikációit és azt is figyelembe veszi, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.

2015-ös elemzésük alapján a fizikai Nobel-díjra Krausz Ferenc magyar fizikus együtt esélyes a kanadai Paul Corkummal az attoszekundumos fizikával, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizikai kutatásaik alapján.

Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, így hozzásegíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az itt kapott eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.

A fizikai Nobel-díjra további esélyesnek tartják még a Coloradói Egyetemen dolgozó Deborah Jint az ultrahideg gázok felfedezéséért és az Atlantai Műszaki Egyetem munkatársát, Zhong Lin Wangot az úgynevezett piezotronika felfedezéséért.

A kémiai Nobel-díjra az esélyesek között van Emmanuelle Charpentier (Umeai Egyetem és Helmholtz Központ, Braunschweig) és Jennifer Doudna (Kaliforniai Egyetem) kutatópáros a Crispr-Cas9 biotechnológiai módszer kidolgozásáért, amely lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott, pontos szerkesztését. Esélyesnek tartják John B. Goodenough (Texasi Egyetem) és Stanley Whittingham (Binghamton Egyetem, USA) amerikai kutatókat a lítium-ion-elemekkel végzett kutatásaikért, valamint Carolyn Bertozzit (Stanford Egyetem, USA) a bioortogonális kémia kidolgozásához való hozzájárulásáért.

Az orvostudományi Nobel-díjra esélyes lehet Jeffrey Gordon (Washington Egyetem, St. Louis) az emberi bélflóra szerepének kutatásáért, Mori Kazutosi (Kiotói Egyetem) és Peter Walter (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) a fehérjehajtogatás folyamatának felfedezéséért az eukarióta sejtek alkotójában, az endoplazmatikus retikulumban. A regulatórikus T-sejtek és az FOXP3 transzkripciós faktor feladatának feltérképezéséért lehet esélyes a tudományos elismerésre Alexander Rudensky (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, New York), Szakagucsi Simon (Oszakai Egyetem) és Ethan Shevach (National Institutes of Health, USA) alkotta kutatótrió.

A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. A tudományos díjjal nyolcmillió svéd korona jár.