Magyar szálak az európai menekültcsempész-hálózatban

Fotó: MTI/EPA / GEORGI LICOVSZKI

-

Embercsempészet miatt indított eljárást a lengyel ügyészség egy lengyel–szír házaspárral szemben, de valószínűleg magyar kapcsolatuk is van.


Az eljárást több hónapos nyomozás előzte meg, melynek eredményeként őrizetbe vettek egy Krakkóban élő szíriai állampolgárt és lengyel feleségét azzal a gyanúval, hogy 2014 második felében bűnbandát szerveztek, mely a balkáni útvonalon Európába érkező migránsok szállításával foglalkozott.

Előzetes megállapítások szerint a házaspár 500-750 euró fejében mindenekelőtt szíriai és iraki migránsokat juttatott Lengyelország területére, többek között egy krakkói szállásra. Verbuválási helyük egy ausztriai muzulmán művelődési központ környéke volt. A migránsokat főleg Németországba, Hollandiába, Dániába és Svédországba vitték tovább.

A banda irányítói – akik a bűncsoport szervezése miatt 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők – nem ismerték be bűnösségüket, a sofőrök viszont igen. A csoport az eddigi adatok szerint 97, arab országokból származó személyt csempészett tovább.

A német, szlovák, osztrák és magyar hatóságokkal együttműködő lengyel nyomozók szerint a le nem zárt ügy csak a jéghegy csúcsa.


Szerbiából bőven van utánpótlás

Januárban mintegy 60 ezer migráns haladt át Szerbián, ami a tavalyi egész éves adatok tíz százaléka, és tavasszal újabb erőteljes hullámra kell számítani – hangzott el a szerbiai parlament szociális ügyi bizottságának ülésén. Milenko Bozovic, a szerb határőrség vezetője az adatokat ismertetve elmondta, hogy naponta körülbelül kétezren lépnek be az országba. A migránsválság kirobbanása óta ugyan mintegy 660 ezren haladtak át Szerbián, eddig azonban mindössze körülbelül hatszázan kértek menedékjogot.

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba. Január közepén tovább szigorítottak a határellenőrzésen, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket.


Egyre veszélyesebbek a belga vizek

Az év eleje óta 890 bevándorlót tartóztattak le a hatóságok a belga tengerparti régióban, ami egyharmados növekedést jelent az egy hónappal korábbi adatokhoz képest. A bevándorlók újabban a belga kikötőkből remélnek átjutni Angliába.

Carl Decaluwé, a nyugat-flandriai régió kormányzója, valamint a partvidék tíz polgármestere január közepén sürgős anyagi segítséget kért Jan Jambon belügyminisztertől az illegális bevándorlók regisztrálásának és elhelyezésének költségeire.

Jan Jambon belügyminiszter a Nyugat-Flandriában kialakuló helyzetre vonatkozóan kijelentette: nem engedi, hogy Zeebrugge-ben és környékén a calais-ihoz hasonló sátortáborok jöjjenek létre.