Magyar siker a memória- és az epilepsziakutatásban

Forrás: SKE

-

Megtalálták az agyterületet, amelyik alvás közben hullámritmusokkal a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába továbbítja az emléknyomokat.


A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kutatócsoportnak sikerült azonosítani az agyterületet, ami azért felel, hogy alvás közben a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába hullámritmusok továbbítsák az emléknyomokat. Az azonosított agyterület a hippokampusz eddig kevésbé vizsgált régiója, itt keletkeznek magyarul éleshullám-fodornak nevezhető sharp-wave ripple ritmusok - írta Berényi Antal, az SZTE-MTA Lendület csoportjának vezetője.

Ez az agyterület a memóriafolyamatok szervezése mellett szerepet játszik az egyik legnehezebben gyógyítható epilepsziatípus, a rángógörcsöt és eszméletvesztést okozó rohamokkal járó, úgynevezett temporálislebeny-epilepszia kialakulásában.

Berényi Antal munkatársaival olyan sejtcsoportokat keresett, amelyek képesek ritmusokat indítani az agyban, mivel ezek lehetnek a kiindulópontjai az epilepsziás rohamoknak. A szegedi kutatók rájöttek, hogy bizonyos sejtek aktiválódását mindig a sharp-wave ripple ritmusok kialakulása követi, ami az emléknyomok áttöltésének a kulcseleme.

Az agyterület azonosítása után célzottan tudnak kísérleteket végezni, hogy meggátolják vagy éppen fölerősítsék ezeket. Fölvetődik a kérdés, vajon ezeknek a nagyon ingerlékeny sejteknek mi lehet a szerepe az epilepsziaroham elindításában.

A kutatás további útvonala lehet, hogy az emberi agyat megpróbálják befolyásolni - például koponyán keresztül adott elektromos ingerekkel -, hogy leállítsák az epilepsziás rohamot vagy éppen elősegítsék a tanulást.