Rogán rosszul tudja, a letelepedési kötvényesek bármeddig maradhatnak

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A letelepedési engedély nem öt évre szól, és csak kivételes esetben vonható vissza.


Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt állította, hogy a letelepedésikötvény-programban részt vevő külföldiek csak tartózkodási engedélyt kapnak, amely öt évre szól. „Ezt követően lejár, és mehet mindenki, amerre lát, tehát nem adunk állampolgárságot semmilyen formában” – mondta a miniszter.

Ez azonban nem felel meg a valóságnak – állítja a Magyar Nemzet. Az a külföldi ugyanis, aki magyar letelepedési állampapírba fekteti a pénzét, véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amely csak nagyon indokolt esetben, például bűncselekmény elkövetése esetén vonható vissza. Ez a szabály csak július elsejétől érvényes, de az ezt megelőző időszakban is jogosultak voltak az érintettek a letelepedési engedélyre, egy kétlépcsős rendszerben: először a tartózkodási engedélyt kapták meg a külföldiek, majd hat hónap után igényelhették a letelepedési engedélyt.

Rogán azt mondta, hogy a programban biztosított magyarországi tartózkodás csak 5 évre szól. Azonban nemcsak a jogszabályokban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján is egyértelműen le van írva, hogy a „letelepedett határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosult”. Az ötéves szabály, amelyről a propagandaminiszter beszélt, csupán az okmány érvényességi ideje, mely meghosszabbítható, vagyis ez csupán technikai kérdés. Hiszen a magyar állampolgárok sem veszítik el automatikusan az állampolgárságukat, ha lejár a személyi igazolványuk, viszont a jogszabályok értelmében időközönként meg kell újítani az okmányokat, ezért van a jogosítványokon és személyi igazolványokon is érvényességi, lejárati idő.

A műsorban Rogán azt állította, hogy a kötvényprogramban részt vevő külföldieknek lakást is venniük kell Magyarországon: „Ha Magyarországra jönnek, itt lakást kell valamilyen formában vásárolniuk, állandó lakcímet kell létesíteniük, biztosítást kell fizetniük, bankszámlát kell nyitniuk. Egy csomó költségük van, amely a magyar emberek munkahelyeihez járul hozzá.”

A lap szerint ez sem igaz, sőt a kötvényprogramban részt vevő külföldieknek az eljárás során még magyarországi tartózkodási címet sem kell megadniuk, ez a szabály szintén júliustól érvényes. A kötvényprogram egyébként olyan egyszerű, hogy a külföldieknek ahhoz, hogy megkapják az engedélyt, Magyarországra sem kell személyesen elutazniuk. Ingatlant sem kell vásárolniuk, ez sincs benne abban a jogszabályban, amelyet egyébként még többek között Rogán nyújtott be a parlamentnek 2012-ben. Igaz, az ingatlanvásárlásról szóló állítását a miniszter a műsorban később korrigálta. „Lakcímet kell létesíteniük, ahhoz pedig előbb-utóbb ingatlant is kell valamilyen formában vásárolniuk.”

A lap a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos ellentmondások miatt a Miniszterelnöki Kabinetirodához fordult interjúkérelemmel. Az iroda azonban elutasította a kérésüket: „Mint az köztudomású, a Magyar Nemzet tulajdonosának Magyarország miniszterelnökéről mondott obszcén szavai miatt a magyar kormány tagjai nem adnak interjút a Magyar Nemzetnek, és nem vállalnak szereplést a Hír TV műsoraiban” – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják a kötvényt. A társaságok ügyfelenként 24-28 millió forintot kapnak. Eddig 3975 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt több mint 10 ezren szereztek letelepedési jogosultságot Magyarországon. A kormánypártok által favorizált közvetítőcégek közel 110 milliárd forintos bevételhez jutottak. Jelenleg 5 vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be.