Magyar lelet segít megismerni az ősi Európát

Fotó: Kovács Olivér

-

Többet fogunk tudni Európa őskori népességéről, mivel hamarosan elemzik a Baradla-barlang temetkezési helyén talált csontokat is.


A Baradla-barlang rejtélyes csontbánya. Újkőkori és bronzkori temetkezési hely volt, ezért a University College Dublin kutatói mintákat vettek, és hamarosan elvégzik az őskori népesség genetikai és stabilizotópos elemzését.

A nemzetközi programban összegyűjtött emberi csontminták genetikai és stabilizotópos vizsgálata után többet fogunk tudni Európa őskori népességéről: a népességváltozásról, az egykor itt élők táplálkozásáról és életmódjáról – mondta el Rezi Kató Gábor régész, az aggteleki Baradla-barlang kutatásának projektvezetője a műemlékem.hu-nak.

Vagyis többet fogunk tudni az írott történelem előtti időkről.


MIntákat vesznek a Baradla-barlangban


Kőmedencékbe helyezett halott gyerekek

A Baradla-barlang olyan jelentős temetkezési hely volt, hogy most is hatalmas mennyiségben kerülnek elő ember csontok, töredékek, temetkezési emlékek, edények, kő- és csonteszközök.

A neolit telep kiterjedését ma már nem lehet meghatározni, mert a házmaradványok java elpusztult – mondta el Rezi Kató Gábor. A második világháború utáni évtizedekben a látogatói útvonalakat szinte mindenféle kontroll nélkül építették ki, és az 1967-es tereprendezési munkálatokban egy hatalmas neolit telep leletanyagát pusztították el és dobták ki.

Azt valószínűsítik a régészek, hogy az élet többnyire a barlang előtt folyhatott. A járatokba csak szükség esetén, vagy különböző szertartások, temetések miatt mentek le. Talán éppen a barlangi rítusok kiszolgálójaként jött létre a baradlai település.

Az egyik teremben egy nagyobb tűzrakó helyet azonosítottak, feltehetően valamilyen rítus része lehetett az ott folytatott tevékenység.

Az elmúlt időben furcsa temetkezéseket is találtak:


Kis kőmedencékbe helyezték az elhunyt gyerekek, újszülöttek holttestét, a csontok a cseppkőképződés miatt a megszilárdult kioldott anyag alá kerültek. Volt olyan csontváz, amely mellett szinte naponta elhaladtak a barlangászok is, mégsem vették észre.

A Baradlában végzett régészeti kutatás még mindig több kérdést vet fel, mint amennyi választ hoz. Rezi Kató Gábor szerint szükség van a bekarcolások, sziklarajzok felmérésére is, melyek eddig rejtve maradtak a kutatók előtt.


Baradla-barlang


Sok csontra sok kutató hajt

Az európai genetikai elemzést végző csoport vezetője Ron Pinhasi izraeli kutató. Munkatársa Kendra Sirak, az Emory University amerikai doktorandusza és Beatriz Gamarra, a University College Dublin spanyol posztdoktora.

A Baradla-projektben részt vesznek a Magyar Nemzeti Múzeum, az Aggteleki Nemzeti Park, az ELTE Régészeti Tanszék, az ELTE Embertani Tanszék és a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ munkatársai.


Baradla-barlang