Magyar egyetemek indítanak szakokat a határon túl

Fotó: MTI/MTVA / Kelemen Zoltán Gergely

-

A magyar állam több programot is futtat párhuzamosan a határon túli, magyar nyelvű felsőoktatási intézmények támogatása érdekében. Erről kérdeztük Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnökét, miniszteri biztost.


– Támogatja-e az Oktatási Hivatal a határon túli, magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intézményeket?

– Mindeddig nem folytattunk ilyen jellegű tevékenységet, mivel a hivatal alapításakor a magyar állam ezt a célt nem fogalmazta meg. Idén nyáron azonban két projekt előkészítésébe is bevontak bennünket, részben a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel karöltve. Érdekes és komoly kihívás lesz ez az Oktatási Hivatal számára, azonban sokat profitálunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi tapasztalatiból.

– Az Emmi aktívan részt vesz a határon túliak támogatásában, szakmai megsegítésében.

– Igen, a minisztériumban kidolgozták azokat a köznevelési koncepciókat, amelyek alapján hatékonyan tudjuk támogatni az oktatás területén is a határon túli magyarságot.

– A felsőoktatás terén milyen programokat szerveznek?

– Két koncepció mentén igyekszünk segíteni a határon túli, legalább részben magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intézményeknek. A Makovecz-programban a magyar-magyar felsőfokú képzés nyújtó iskolák közötti mobilitást támogatjuk részképzési ösztöndíjakkal. Ennek keretében mind Magyarországról a határon túlra, mind onnan ide jöhetnek egy vagy két szemeszterre hallgatók a programban rést vevő egyetemekre. Az újdonság, hogy már nem csak vertikálisan, de horizontálisan is működik a rendszer, vagyis az anyaország kihagyásával, a különböző államokban lévő iskolák között is egyre szabadabb az átjárás. A minisztérium ezekben a napokban köti meg az ösztöndíjakról szóló szerződéseket a iskolákkal.


Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke


– Azonban nem túl széles a kínálat a magyar oktatási nyelvű szakok, szakmák körében.

– Ez sajnos elsősorban például Szerbiára igaz. A Vajdaságban csupán nyolc olyan szakon tanulhatnak a diákok, ahol legalább részben magyarul folyik az oktatás. Azonban ezek szinte kivétel nélkül pedagógusi képzések, amelyek, bár nagyon fontosak, a fiatalok jelentős részét ma nem vonzzák. Ezért indítunk egy olyan programot, amely épp a képzési kínálat bővítését célozza. Ennek előkészítő szakaszában minden, határon túli intézménnyel tárgyaltunk, felmértük az igényeket és a lehetőségeket is. A programba bevontuk a magyarországi, elsősorban a határhoz közelebb eső egyetemeket, amelyek segíthetnek új szakok beindításában. Így például Szabadkán a Szegedi Tudományegyetem három új szakkal jelenik majd meg, Zomborba pedig a pécsi egyetem visz diplomás ápolóképzés. A legjobban még Erdélyben állunk, ahol a Sapientia talán a legszélesebb képzési palettával rendelkezik, és a jövőben újabb szakokat is indít.


– Ugyanilyen intenzitással tudják a közoktatást is támogatni?

– Ezen a területen jóval szűkebb a mozgásterünk, hisz a közoktatás és közművelődés területén minden állam saját ellátórendszert üzemeltet. A minisztérium elsősorban a határon túli, magyar nyelvű pedagógusok szakmai szövetségeivel tartja a kapcsolatot, számukra szervezünk szaktáborokat, nyári továbbképzéseket. Szoros szakmai kapcsolatot alakítottunk ki velük, napi rendszerességgel konzultálunk a szervezeteikkel, de ennél sokkal többet nem tehetünk. Természetesen igyekszünk részt vállalni egy-egy iskola felújításában, korszerűbbé tételében is.