Ma mindenki szabadulni akart a görög részvényektől

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Öthetes zárva tartás után hatalmasat zuhant az athéni tőzsde részvényindexe. Különösen a bankpapírok szenvedték meg a befektetők bizalmatlanságát.


Még soha nem esett ekkorát a görög tőzsde, mint ma. Napközben 20 százalék fölött is járt az elértéktelenedés, ami záráskor 16,23 százalékra szelídült. Eddig a legdurvább tőzsdepánik 1987-ben volt Görögországban, ám az index akkor is csak 15,03 százalékot esett. Ennél is kiábrándítóbb volt a bankok teljesítménye a tőzsdén: a négy legnagyobb hitelintézet részvényei csaknem 30 százalékot veszítettek értékükből.

Az athéni börze vezetői nem is csodálkoztak ezen, az AFP tudósítása szerint ezt logikus következménynek tartották azután, hogy öt héten át zárva tartott a tőzsde, és úgy kalkulálnak, hogy egy hónap is eltelik, mire normalizálódik a helyzet. „Az eladói nyomás nagy volt. Ez logikus, és mindenki el is fogadta” – nyilatkozta a tőzsde ügyvezetője, Socrates Lazaridis a Bloomberg TV-nek.

Az elmúlt öt hétben kis híján összeomlott a görög gazdaság, hiszen a bankok készpénzállománya szinte a nullára csökkent. Emiatt a mai napig korlátozzák a készpénzfelvételt, illetve a banki tranzakciókat, átutalásokat. A totális csődtől csak az mentette meg Görögországot, hogy – megint az utolsó pillanatban – sikerült megállapodnia a hitelezőivel, illetve az Európai Unióval. Gyakorlatilag a német diktátumot elfogadva újraindultak a tárgyalások egy ismételt mentőcsomagról. Az egyezkedés tétje egy 86 milliárd eurós, hároméves futamidejű finanszírozási program odaítélése, amelyről augusztus 10-éig kellene megállapodni.


Az euró némileg gyengült a görög tőzsdei zuhanás hírére, ám a magyar tőzsde és a forint ezúttal ellenállt a hellén nyomásnak. Egy euró a nap végén 307 forintba került.


A tárgyalásokon állítólag még csak nem is közelítettek a nézetek az idő előtti nyugdíjazás kapcsán, a hitelezők szerint ezt a gyakorlatot úgy, ahogy van, el kell felejteni. A felek győzködik egymást azzal kapcsolatban, hogy milyen ütemben történjen a nyugdíjkorhatár emelése. A görög kormány azt szeretné, ha ez évente fél évvel emelkedne. A hitelezők gyorsabb ütemet akarnak.


Az IMF számításai szerint a görög állam a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát költi a nyugdíjrendszer támogatására, szemben az euróövezet 2,5 százalékos átlagával.