Luxusranchokat építtetne Baumgartner a budakeszi Álomvölgyben

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

Az autóversenyző Baumgartner Zsolt édesapja és egy másik üzletember készül ingatlanfejlesztésre a budai hegyek tőszomszédságában. A 31,7 hektáros telek két gazdája 200 milliót fizetne azért, hogy megváltozzon az ingatlan beépíthetősége. A hatalmas birtokon nyolc luxustanyát alakítanának ki.


Álomvölgynek hívják azt a budakeszi területet, amely a budai hegyek nyugati lábánál körbeöleli a farkashegyi vitorlázó repülőteret. A név találó, valóban ritka békés mező a főváros közelében, miközben tőle 2-3 kilométerre már az autópályákon hömpölyögnek az autók Budapest és Bécs, vagy Budapest és a Balaton között.




Itt, a repülőtér mellett fekszik az a 31,7 hektáros telek, amelynek 1996 óta tulajdonosa Baumgartner Antal és Takács István. Erre a tényre most senki sem figyelt volna fel, ha nem hirdet meg február 18-ára testületi ülést a budakeszi önkormányzat pénzügyi és fejlesztési bizottsága. A zárt ülés naprendjének két meghívottja is volt, történetesen éppen Baumgartner és Takács, a nyilvánosság elől elzárt téma pedig egy településrendezési szerződés megkötése volt.

A településrendezési szerződés valójában nem más, mint egy legális eszköz arra, hogy egy beruházó pénzzel megpuhítson egy önkormányzatot, hogy olyan szabályozást alakítson ki, amely a befektető érdekében áll. Nem véletlen, hogy a testület nyílt ülésén a helyi építési szabályzat módosítása is napirenden volt.

A döntést azonban egyelőre megfúrta a helyi ellenzék. A február 26-ai testületi ülésre már nem vitték be a szerződés kérdését. Az LMP helyben lakó parlamenti képviselője, Szél Bernadett és a párt helyi képviselője azonban úgy látja, ezzel legfeljebb csatát nyertek, a háború még nem dőlt el.


Álomvölgy a farkashegyi repülőtér felől


Hatósági intézkedések várhatók

A környezetvédelmi témákra fogékony párt ugyanis úgy találta, hogy az egyébként szigorú védettség alatt álló területen valakik módszeresen eltüntetik a védett növényeket: az elmúlt hetekben kiásták és elvitték a leánykökörcsineket, a magyar zergevirágot, a törpe nőszirmot. Pedig az Álomvölgy úgynevezett Natura 2000-es terület, amelyet az Európai Unió is véd. A terület sérülékenységére 2010-ben már az akkori illetékes ombudsman is felhívta a figyelmet a Levegő Munkacsoport panaszára.

Ezért az ellenzéki politikusok március 21-én a hatóságokhoz fordultak. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatójától azt kérték, hogy vizsgálja ki a természetkárosítást. Hasonló intézkedést várnak a Pest megyi kormányhivatal megbízottjától, és a képviselők feljelentést is tettek a rendőrségen természetkárosítás bűntette miatt.

A bejelentés állítólag célba ért, mert a nemzeti park munkatársai már megjelentek a területen. Budakeszi polgármestere, Csutoráné Győri Ottília pedig közleményben tudatta, hogy bár a kirendelt mezőőr nem tapasztalt rendellenességet, az LMP-s bejelentésre tekintettel ő is feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen.


Ők lobbiznak

A terület beépítéséért nem most kezdődött a küzdelem, csaknem másfél évtizeddel ezelőtt még helyi népszavazást is tartottak a beépítésről, ám a voksolók elutasították az ötletet. Akkor a milliárdos Demján Sándor érdekeltsége és üzlettársa, Nyúl Sándor fontolgatta a lakópark építését, máskor egy svájci céget, a Viking Golf Clubot hozták hírbe.

Most viszont Baumgartner Antal és Takács István jelentkeztek be, ám ők sem első ízben. 2004-ben már próbálkoztak, a függetlenként politizáló volt tanácselnökkel, Farkas Gyulával egyezkedtek. Az építési törvény akkor még nem tartalmazta a településrendezési szerződés fogalmát, azt csak 2006-től vezettek be. Ezért egy évtizede "az önkormányzat működését javító" adományról szólt a megállapodás, Baumgartnerék 9 millió forintot áldoztak a célra.


Baumgartner Zsolt Forma-1-es pilóta 2007-ben


A Forma-1-es üzletember

Baumgartner Zsolt azért is kerülhetett be a Forma-1 világába, mert édesapjának, Baumgartner Antalnak történetesen Renault-kereskedése volt. A Baumgartner Autócentrum 2014-ben már 4 milliárd forint fölé tornázta forgalmát, ám a válság jeleit még mindig magán viselte, sokadik éve veszteségesen működött. Valószínűleg fia autósportbéli pályafutása is több pénzt vitt el, mint amennyit hozott.

Baumgartner ingatlanos tulajdonostársa, Takács István is üzletember, családjáé az Elektro-Coop, amelynek jóval szerényebb, mindössze százmilliós árbevétele van, viszont Bel-Buda egyik legjobb helyén, a Kacsa utcában található a székhelye, amelynek az irodaházát saját beruházásban hozta össze.

Dupláz az önkormányzat

2008-ban azonban jött a válság, amely kivéreztette az ingatlanpiacot. Így nem csoda, hogy most, amikor a kormány az áfakulcs csökkentésétől a 10 milliós állami ingyen pénzekig minden erővel a lakásépítést ösztönzi, az ingatlantulajdonosok megint leporolták a terveket. Január elején derült például ki, hogy az Orbán Viktorhoz közelálló üzletember, Garancsi István a XI. kerületi Kopaszi-gáton vásárolt egy 56 hektáros ingatlant, amelyen állami banki támogatással iroda- és lakóépületek fejlesztésébe kezd.

A budakeszi beruházási tervek első jelei már 2015 nyarán látszottak, hiszen már akkor a képviselő-testület elé került Baumgartnerék településrendezési szerződése. Ebben az önkormányzat 100 millió forintért vállalta a helyi építési szabályzat és a településszerkezeti terv átfogó módosítását. Csakhogy volt egy kis bibi: a képviselő-testületi üléshez benyújtott és elfogadott végső szöveget a fejlesztők nem fogadták el.

Baumgartnerék ügyvédje, Keresztes Tamás a VS.hu-nak úgy magyarázta, hogy az önkormányzat "kőkeményen tárgyalt", így mire mindenki számára megfelelő megoldás alakult ki, a szerződés ára már 200 millió forint lett. Ennyit fizetne a két ingatlantulajdonos azért, hogy a jelenlegi, 3 százalékos és korlátozott funkciójú beépíthetőséget valami egészen különleges célra használhassák ki.


Kié lesz Ewingék magyar rancha?

Az építési szabályok nyolc, korlátozott funkciójú épületet engednek meg a területen, amely alapvetően gazdasági, állattenyésztési célra hasznosítható. Valószínűleg innen jött az ötlet: ez a tökéletes hely azoknak a budapesti gazdagoknak, akik úgy szeretnék érezni, hogy ők egy luxustanya, vagy ha úgy tetszik a dallasi Ewing család ranchának lakói a természet lágy ölén. Istállóval, fészerrel, lóval, kutyával - mindennel, ami szükséges a történetben.


Az ügyvéd azt mondta, a természetvédelmi hatóságtól és a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól már meg is vannak az engedélyek. Ezeknek az érvényesülését fúrták meg a bizottsági ülésen, amelyen a jogi képviselő elmondása szerint senki sem fogalmazott meg konkrét aggályt, a képviselők csak jelezték, hogy "politikai színezetű támadások" vannak. Keresztes Tamás azt mondja, hogy számukra is csak a sajtóból derült ki, hogy az akció mögött az LMP áll.

Így viszont a közgyűlés már nem vette napirendre az előterjesztést. Csupán arról döntött, hogy egy átfogó hatástanulmányt rendel meg saját hatáskörben, és annak alapján foglalnak majd állást a projektről.

Az ügyvéd mindenesetre állítja: a környezetvédelmi szempontok nem sérülhetnek, mert közvetlenül a hatóságok fogják kijelölni, hogy hol van az a hely, ahová az épületeket fel lehet húzni. Összesen tehát nyolc lakóépületet és a kiszolgáló gazdasági épületeket, ahogy Keresztes Tamás fogalmazott, nyolc tanyát. A védett növények állítólagos kiásásáról pedig azt mondta, hogy a bejelentés napján 11 ember járta körbe a területet, de egy ásónyomot sem találtak.

Arra a kérdésre, hogy azért ugye nem arra készülnek, hogy az Alföldről felhozzanak rászoruló családokat, az ügyvéd azt válaszolta: nem, hiszen nem egy szociális projektről van szó. Majd hozzáfűzte: miután úgy indul a beruházás, hogy az önkormányzat jelentős pénzt kér, ezért azt valahonnan ki kell termelni.

A fejszámolásban nem segített az ügyvéd, de ha azt vesszük, hogy a projekt elbír 200 millió forintot pusztán az "ügyintézésre", plusz az ingatlanok megvalósítása sem kevés pénz lesz, no meg némi hasznot is szeretnének rajta, akkor nagyjából a következő képlet jön ki.

Egy-egy birtok 3,5-4 hektáron terül majd el (ez nagyjából öt futballpályányi mező). Egy-egy ilyen tanya kivitelezési költsége a közművesítéssel együtt legalább 200 millió forint. Ha erre még a telek értékét, az ehhez képest apróságnak nevezhető ügyintézési költséget, valamint a tisztes hasznot is hozzátesszük, akkor egy-egy „tanya" legalább félmilliárd forintot fog kóstálni. Ehhez képest már csekély befektetés a 200 millió forint.


Házi légikikötő

A budakeszi képviselők egyelőre tehát elhalasztották a megállapodást Baumgartnerékkel, viszont dönteni akartak arról is, hogy a farkashegyi repülőtér lejárt üzemeltetési szerződését ismét meghirdetik. Az elsősorban vitorlázó repülőknek helyet adó, de kisebb motoros gépeket is fogadni képes légikikötőt jelenleg két egyesület használja, és igencsak megrémültek attól, hogy az üzemeltetés kikerülhet a kezükből.

Bár egyelőre nincs közvetlen összefüggés a repülőtér és az ingatlanfejlesztés között, már a korábbi projekttervek is a helyszín előnyei között sorolták fel, hogy a lakóparkban otthont vásárló üzletemberek páratlan lehetőséghez jutnak. Aznapi tárgyalásaikra akár az utca végén parkoló repülőgépükkel is útnak indulhatnak.