Lucának széke van, Erdélynek sztrádái lesznek

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Sok botránnyal, sokszor rossz minőségben és általában a tervezett átadást évekkel lekésve készülnek Romániában az autópálya-szakaszok, általában az EU 85 százalékos támogatásával. Ha később is, mint az érdekeltek remélték, de Arad és Temesvár már bekapcsolódott az európai sztrádahálózatba, és talán most már tényleg elmondható, hogy a következő hónapokban, években Déva, Nagyszeben, Kolozsvár és Marosvásárhely is eléri ezt a kedvező állapotot.


A történelem ismétli önmagát. Amikor a román forradalom után szóba került, hogy merre épüljön az országból Nyugat-Európa irányába (vagyis Magyarország felé) az autópálya, nagyon hasonló vita bontakozott ki, mint a 19. században arról, hogy merre épüljön Erdélyben vasúti fővonal. Ráadásul a versengő nyomvonalpárok is nagyon hasonlóak voltak. Az egyszerűség kedvéért mondjuk úgy, hogy egy-egy dél-erdélyi és észak-erdélyi irányról van szó, bár a dél-erdélyi autópálya alig érinti a történelmi Erdélyt.


(Erdély jelentése is átalakult, ma már leggyakrabban a Magyarországtól Romániához került teljes területet értjük rajta, nem csupán az Erdélyi-medencével vagy az Erélyi Fejedelemséggel azonosítható történelmi területet.)


A közlekedésszakmai kérdés mindkét esetben erős politikai felhangokat kapott. Persze túlzás lenne feltétlenül magyarellenességgel vádolni, aki a régi vagy a közeli múltban a déli változatot pártolta, de az is igaz, hogy sokan állítják, Erdély (és különösen a magyarok által lakott területek) érdekeit, fejlődését jobban szolgálja az északi nyomvonal. Ha viszont az a cél, hogy Románia fővárosát minél hamarabb bekössék az európai sztrádahálózatba, akkor a déli autópálya az egyszerűbb és rövidebb megoldás.


A kettős zöld vonal a már kész autópálya-szakaszokat jelöli, a szaggatott az épülőket, a folytonos a tervezetteket. A halványzöld a tervezett autóutak vonala


Észak dél ellen

A kiegyezés előtti Habsburg Birodalomban a központi, bécsi érdek érvényesült. Erdély vasúti megközelítésében is, így a kormányzat az Arad–Gyulafehérvár–Nagyszeben irányt pártolta, amely egyébként a földrajzi adottságok miatt is kedvezőbb volt valamivel a rivális nyomvonalnál. A magyar közvélemény szinte egésze ellenben a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó irányt tartotta helyesnek.

Amikor Pest-Budáról kormányoztak, tehát 1848-49-ben és az 1867-es kiegyezés után, ennek megvalósítása haladt előre, de egyébként a dél-erdélyi pályáé. A történet részletesen olvasható például Horváth Ferenc – Kubinszky Mihály: Magyar vasúti építkezések Erdélyben című könyvében.

Az Első Erdélyi Vasút, vagyis a déli nyomvonal 1868-ra készült el. A kiegyezés után felgyorsult (de pénzügyi botrány miatt lelassult) építkezéssel pedig 1873-ban fejezték be a ma észak-erdélyinek mondható vonalat, amelyet akkor Magyar Keleti Vasúttársaságnak neveztek.

Az A3-as egyik rövid, elkészült szakasza


Végül sztrádaügyben kompromisszum született: párhuzamosan épül a két gyorsforgalmi út. Így több térségben örülhetnek hamarabb az autópályának, viszont távolabbra került, hogy Bukarestből végig autópályán lehessen Nyugat-Európába hajtani.

Ezt a kedvező állapotot Romániában Arad és Temesvár lakói viszont már elérték, 2015 nyarára készültek el az A1-es, dél-erdélyi sztráda és a magyarországi M43-as ehhez szükséges szakaszai, így e két megyeszékhelyről végig autópályán lehet menni Ausztriáig, Németországig vagy valamelyik másik nyugati országig, ha eltekintünk a Budapest körüli rövid autóút-szakasztól az M0-on. Összehasonlításképpen: a magyar főváros ilyen értelemben 1996-tól része a nemzetközi sztrádahálózatnak.

Az A1-esen jelenleg Magyarország felől Lugos utánig lehet autózni. Szintén kész van Déva és Szászsebes között, valamint a rövidebb nagyszebeni elkerülő (ez már 2010 óta). A hiányzó erdélyi szakaszok pedig épülnek.


Maros-híd Arad közelében az A1-gyen


Külön botrány a Szászsebes és Nagyszeben közötti szakasz. Ezt egyszer már átadták, de annyira rossz minőségű volt, hogy le kellett zárni, bizonyos szakaszait elbontották, és újra megépítették.

A román sztrádaépítések eddigi története arra tanít, hogy az átadási ígéreteket nem kell készpénznek venni. A sajtóban rendszeresek a cikkek arról, hogy mi nem fog az ígért határidőre elkészülni.

Az év elején még arról írtak, hogy a tervezett 2016 helyett bizonyos dél-erdélyi szakaszoknál a reálisabb határidő 2017. Később az derült ki, hogy Lugos és Déva között lesz olyan rész, amely csak 2018-ra készülhet el. És erről a medvék, a denevérek és egy temető tehet.

Túl a Kárpátokon még rosszabb a helyzet az A1-gyel. Nagyszeben és Pitești között csak most kezdik az építést, de már bejelentették, hogy 2020 helyett csak 2021-ben lesznek kész. A Piteștiből Bukarestig tartó etap szerencsére már kész van, még a 60-as években megépült, sokáig ez volt Románia egyetlen sztrádája.


Az észak-erdélyi autópálya


De térjünk vissza Erdélybe! Az északi autópálya neve A3. Azt írtuk korábban, hogy párhuzamosan épül az A1-gyel, de pillanatnyilag rosszabbul áll. Nem volt ez mindig így! Az amerikai Bechtellel majdnem az egész sztráda (415 kilométer) megépítésére szerződtek, el is indult az építkezés 2004-ben. De aztán nem az történt, hogy hipp-hopp megépítették az egészet.

Hanem egy kormányváltás után az építő és az állam egymásra mutogatott, korrupciót, mutyit, szerződésszegést, túlárazást emlegettek. Végül szerződést is bontottak. Az amerikaiak csak a Kolozsvár környéki fontos, de elszigetelt szakaszokat építhették meg (2009-ben és 2010-ben nyíltak meg).

Először a magyar határhoz kapcsolódó részt is meghagyták nekik, de amikor kész volt a fele, ott is szakítottak velük. Így most ez a szakasz is befejezésre vár. Az A3-as többi Erdélyi részére is kiírták az elmúlt években a tendereket. Állítólag 2020-ra lehet kész a sztráda. (A Kárpáton túl itt is a Bukarestről induló rész van kész.)


Románia Erdély autópálya építés

Autópálya-építkezés Erdélyben


Panama Erdélyben

Az észak-erdélyi autópálya botránya is nagyban hasonlatos az észak-erdélyi vasútéhoz. Akkor egy angol vezetésű konzorciummal bontottak szerződést, mondván, hogy túl sok pénzt használtak el a vasút első, könnyebb szakaszaihoz, így nem maradt elég a többire. Végül itt is másra maradt a befejezés.


Ahol a dél- és az észak-erdélyi autópálya nyomvonala a legközelebb kerül egymáshoz, Szászsebes (Gyulafehérvár) és Torda között készül egy átkötés A10 néven. Ez már épül, és bár – milyen meglepő! – csúszik, de állítólag 2017-ben átadják. Ez azt jelenti, hogy Kolozsvár hamarabb jut a déli, mint az északi irányban (ha úgy tetszik hamarabb Szeged, mint Debrecen) felé autópálya-kapcsolathoz.


Az eddig említett sztrádák csak megközelítik (Brassónál és Marosvásárhelynél), de nem érintik a Székelyföldet. A román építési tervekben szerepel Moldva bekötésére egy Marosvásárhelyről Jászvásárra (Iași) tartó, és bizonytalanabbul egy Brassót és Bákót (Bacău) összekötő pálya. Előbbi Székelyföld északi, utóbbi a déli részeit érintené.