LMP: Ötpárti konszenzus is lehet az egyházügyi törvényt illetően

-


Ötpárti konzultációt tartott Trócsányi László igazságügyi miniszter az egyházügyi törvény módosításának koncepciójáról hétfőn Budapesten. A tanácskozás résztvevői egyetértettek vele abban, hogy Magyarországon az alaptörvény 5. módosítása szerinti együttműködési modell kialakítása szükséges, és Magyarország történelmi hagyományainak is ez felel meg. Ugyanakkor a szabályozásnál figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseit is.


Az egyik legfontosabb módosítás az lenne, hogy míg korábban az Országgyűlés döntött az egyházak elismeréséről, addig az új struktúra szerint az egyházak elismerése helyett csak nyilvántartásba vételükre kerülne sor, bírósági eljárás keretei között. Ezzel eleget tennének mind az Alkotmánybíróság, mind a strasbourgi bíróság elvárásainak.

A korábbi „kétlépcsős” helyett háromlépcsős lesz az egyházak besorolása. A javaslat értelmében a vallási egyesületek tíz taggal megalakíthatók, és közhasznú szervezetként is működhetnek, mint bármilyen egyesület. Nyilvántartásba vett egyház az lehet, amelynek legalább ezer tagja van, vagy legalább négyszázan ajánlották fel számára személyi jövedelemadójuk 1 százalékát három év átlagában, és amely legalább öt éve vallási egyesületként működik. A bejegyzett egyház besoroláshoz legalább 10 ezer tag vagy öt év átlagában legalább 4000 egyházi egyszázalékos szja-felajánlás és legalább 20 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés igazolása szükséges.

Az Országgyűlés egyedi megállapodást köthet majd azokkal a bejegyzett egyházakkal, amelyek történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk alapján kiemelkedő szerepet tudnak betölteni az állammal való együttműködésben. A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között kívánja rendezni azoknak a korábbi egyházaknak a törvényi helyzetét, amelyek vallási tevékenységet végző szervezetté váltak, és ez ellen eljárást kezdeményeztek.

A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados támogatottság szükséges.


Schiffer András, az LMP társelnöke az ötpárti egyeztetést követően úgy nyilatkozott, hogy akár ötpárti konszenzust is elképzelhetőnek tart az egyházügyi törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Támogathatónak tartja a Trócsányi László által vázolt tervezetet, mert a tárca annak kidolgozása során alapul vette a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kritikáját és a Velencei Bizottság szempontjait is.

Fontos szempontnak nevezte, hogy semmilyen téren ne legyen indokolatlan megkülönböztetés az egyes hitéleti, vallási felekezetek között. Mint fogalmazott, a tervezet hatalmas lépést tesz ebbe az irányba, mivel szakítana azzal a gyakorlattal, amely szerint a vallási közösségek állami elismeréséről a parlament határozhat, és ismét a bíróság hatáskörébe utalná a döntést. Schiffer András szerint a 2011-ben elfogadott törvény legnagyobb hibája éppen az volt, hogy lehetőséget adott az önkényes politikai döntés meghozatalára.

Kérdésesnek ítélte ugyanakkor, hogy a mindenkori hatalom mekkora szabadságot kap az állami együttműködési megállapodások megkötésében, és mint mondta, az LMP ettől teszi függővé a kétharmados támogatást igénylő módosítás elfogadását, amelyre az Alkotmánybíróság egy júliusi döntésében október 15-ig adott határidőt.


Az MSZP szerint ugyanakkor a Fidesz-kormány nem lehet büszke az új egyházügyi törvényjavaslatra, mivel a demokratikus világ kényszerítette ki, hogy az egyházak elismerésének joga átkerüljön a parlamenttől a bíróságokhoz, és a törvényhozás fideszes többsége egészen mostanáig ragaszkodott ahhoz, hogy az egyházi státuszt évekig politikai kegyként osztogathassa.

Ezen a zsarolásgyanús helyzeten a kormány csak külső nyomás hatására volt hajlandó változtatni, és ezért a kormány szerintük bocsánatkéréssel tartozik a megalázott vallási közösségek tagjainak.

Az MSZP álláspontja az, hogy az új vallásügyi törvény elfogadása után egyetlen vallási közösség sem szenvedhet további hátrányt: azaz a jogállásukat is helyre kell állítani, és anyagi kompenzáció is illeti őket. Ha pedig bármely egyház közfeladatot vállal, az állami anyagi támogatást illetően nem lehet köztük különbséget tenni.