Lezárulhat-e végre az évszázad legszörnyűbb bűnügye?

Forrás: MTI/Mohai Balázs

-

A vádlottak új eljárásban reménykednek, az ügyészség viszont már csak egy vádlottra kérhet súlyosabb büntetést a romagyilkosok perében, amelyben másodfokú ítélet várható. Vannak olyan részletek, melyekre talán sosem lesz meg a válasz, például, hogy minden vádlott a bíróság elé került-e, és hogy a katonai elhárítás hogyan hibázhatott ekkorát.


Péntek reggel várhatóan másodfokon is ítéletet hirdet a Fővárosi Ítélőtábla az úgynevezett romagyilkosságok ügyében. Az első fokú ítélet 2013. augusztusában született a Budapest Környéki Törvényszéken, ám akkor úgy tűnt, vannak még olyan kérdések, amelyekre sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem tudja a választ.

K. István, K. Árpád és P. Zsolt tényleges életfogytiglant kapott, a hatóságokkal együttműködő Cs. István 13 év fegyházat. Most az életfogytiglanra ítélt vádlottak abban reménykednek, az ítélőtáblán hatályon kívül helyezik az első fokú ítéletet, új eljárást rendelnek el vagy felmentik őket. Az ő esetükben – mivel a legszigorúbb büntetést kapták – az ügyész nem fellebbezett, míg a negyedrendű Csontosnál a vádhatóság súlyosabb ítéletet akar.

A megnyugtató jogerős ítélethez az is fontos lenne, hogy minden részlet a helyére kerüljön, de félő, hogy egyes kérdések továbbra is válasz nélkül maradnak.


Csak romákra támadtak.


További vádlottak

Az egyik ilyen kérdés, hogy minden bűnös a bíróság előtt áll-e. Ugyanis az elkövetők a merényletsorozathoz egy besenyszögi vadász kirablásával szerezték a fegyvereket. A földre fektetett vadász később arról vallott a rendőröknek, hogy négyen rabolták ki, de utóbb a nyomozás azt állapította meg, hogy biztosan nem Csontos István volt a negyedik. Azt azonban nem tudni, hogy ki lehetett.

A másik vitás pont viszont épp Csontos szerepe körül van, a férfi – aki a bíróság szerint nem minden támadásnál volt jelen – egy időben rendszeres kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH), ennek ellenére a titkosszolgálatok nem tudták megakadályozni a támadássorozatot.

A Honvédelmi Minisztérium tavaly augusztusban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál. Azt írták: a titkosszolgálati vezetők eltitkolták a KBH „titkos kapcsolatát” a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament ezt az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is. Azóta a Fővárosi Törvényszéken már vádat is emeltek négy ember ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt.

Egy újabb gyanúsított azonban mégiscsak lett. A Budapesti Nyomozó Ügyészség ugyanis F-né Ny. Évával szemben büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás miatt folytat eljárást. A nő az elsőrendű vádlott korábbi munkaadója volt, és a gyanú szerint hamis alibit próbált igazolni, hogy a férfi enyhébb büntetést kapjon. A nő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.


Az elfogás a Perényi1 nevű debreceni szórakozóhelyen.


Lopott a bírónő

Az első fokú ítélet megszületése is sok vitát kavart, miután nagyon lassan, a határidőből majdnem kicsúszva született meg a döntés. Nem segítette a bírói tanács megítélését, hogy az egyik tagját rajtakapták, amint fogkefét, körömlakkot és parfümöt lopott egy drogériából. A tanácsvezető bíró, Miszori László ellen pedig azért indult eljárás, mert 11 hónappal az ítélet kihirdetés után sem foglalta azt írásba, miközben 60 napon belül meg kellett volna tennie.

A 865 napig tartó bírósági tárgyalásról egyébként egy dokumentumfilm is készült, melyből kiderült, milyen elemi hibákat követtek el a rendőrök a nyomozás során, és hogy egyes mentősöktől és tűzoltóktól sem áll távol a rasszizmus. A filmről részletesebben itt írtunk.


Egy vádlott tagad, ketten csak a gyilkosságokat nem ismerték el, de azt igen, hogy bizonyos helyszíneken ott voltak.


Riogattak, embert öltek

A rendőrök szerint az első támadás a sorban 2008. július 21-én Galgagyörkön történt, majd augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon lőttek a romák lakta házakra. Az akció november 3-án Nagycsécsen durvult el, amikor a lehúzott redőnyre tüzelő elkövetők két embert is eltaláltak. Mindkét áldozat belehalt a lövésekbe.

A gyilkosok nem álltak le, ugyanabban az évben december 15-én Alsózsolcán támadtak, majd eljött 2009. február 23-a, amikor Tatárszentgyörgyön a falu széli házra Molotov-koktélt dobtak, majd a lángokból menekülő 27 éves Csorba Róbertet és ötéves kisfiát lelőtték. Csorbáék lánya szintén lőtt sérüléssel, de túlélte a támadást. Ezután már csak ölni mentek. Április 22-én Tiszalökön lőtték szíven az épp dolgozni induló Kóka Jenőt, míg augusztus 3-án Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol anyát és lányát lőtték le. Utóbbi, rettenetes sérülésekkel, de túlélte a merényletet.


Az ítélethirdetésről a VS.hu tudósít pénteken.