Levágott csirkefejek, meztelen diákok a Corvinus gólyatáborában

Fotó: Cultura Creative / Peter Muller

-

A Budapesti Corvinus Egyetem 2014-es gólyatáborában nem csak a macisajtos, pálinkásüveges feladatban merült ki a hallgatók szexuális jellegű megalázása. A HÖK által előírt feladatok szinte mindegyikét ez jellemezte a gusztustalanság különböző fokozataiban. A gólyatáborban történteket Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár is megvizsgálta, és – az egyetem vezetéséhez hasonlóan – ő sem látta indokoltnak akár fegyelmi eljárás lefolytatását sem.


A Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának 2014-es gólyatáborában történt szexuális megaláztatásokról szóló cikkünk után több, az eseményeket elszenvedő diák állt elő élményeivel. Elbeszéléseikből brutális és bizarr kép bontakozik ki a Szarvason eltöltött egy hetükről.


A BCE volt élelmiszer-tudományi, kertészettudományi, tájépítészeti karára 2014-ben felvett hallgatóit két turnusban fogadták a szarvasi gólyatáborban. Egyszerre 150-200 diáknak jutott hely a helyi ifjúsági táborban, ami másfél kilométerre esik az akkor még a BCE-hez tartozott szarvasi arborétumtól.

A gólyákat 8-10 fős brigádokba osztották – nappal a növénykertben végeztek karbantartási munkákat, este a corvinusos integritást erősítő feladatokat teljesítettek, versengve az elsőségért. A munkát és vetélkedést is komolyan vették a HÖK-ös szervezők: az egyik gólyát például, aki vonakodott munkába menni, reggel két lábbal húzták ki a sátrából – mondta a VS.hu-nak az egyik szemtanú.

A brigádok élén HÖK-ös diákok álltak. Ők irányítottak, szervezték a munkát, és biztatták csapatuk tagjait a jellemzően szexuális vonatkozású, megalázó és gusztustalan próbák elvégzésére. A gólyák a feladatok tartalmáról előzetesen semmit se tudtak, itt találkoztak először a corvinusos diákélet megjelenéseivel, értékvilágával.

A VS.hu-nak visszaemlékező hallgatók megerősítették korábban közölt információnkat, hogy nem voltak beavatva a próbákba, minden megpróbáltatás a helyszínen, váratlanul érte őket. „Bár nem volt kötelező, de mindenki átélte a HÖK-ös vezetők folyamatos nyomásgyakorlását, hogy meg kell csinálni, gyerünk, nyomjátok! Bármilyen extrém és megalázó feladatot találtak ki, azt sulykolták, ebből nem lehet kimaradni, ciki lenne, és ha többet bevállalunk, pluszpontokat kapunk” – idézte fel az egyik, neve elhallgatását kérő résztvevő.

A feladatok nem kötelező jellegét azért fontos aláhúzni, mert az egyetem vezetése a fegyelmi eljárás megindítását arra hivatkozva tartotta indokolatlannak, hogy a gólyatábori vetélkedőn való részvétel önkéntes volt: „nem történt kényszerítés”. (erről még később lesz szó)


A Budapesti Corvinus Egyetem budai karai 2016 januárjától a gödöllői Szent István Egyetemhez tartoznak


Vetkőzni pluszpontért

Az önként vállalt feladatokért, amelyet minden csapat teljesített, szinte mindig lehetett pluszpontot érdemelni. A fiúk ánuszába préselt sajtdarabos próba során – amiről beszámoltunk előző cikkünkben – azoknak járt, akik hosszabb időn át testükben tartották, vagy több sajtot is magukba fogadtak. Mint megírtuk, a fiúknak alsónadrágot lehúzva kellett a térdeplő helyzetbe kerülni. Ezt követően arccal – orral, nyelvvel, kézzel – helyezte fel csapattársa a mackósajtot a gólya végbelébe, illetve kiharapta onnan.


A gólyalányoknak az ért pluszpontot, hogy térdeplő helyzetben minél mélyebbre nyelték be a fiúk lába közé szorított pálinkás üveget. A benyelés mértékét filcvonalakkal jelezték a palackon, lejjebb haladva növekedett a pontmennyiség.

Nem szokványos módon kivitelezték csapatépítő tréningek és lagzik pikáns mókázását a ruha alatt átvezetett labdával. A HÖK-ös szervezők levágott csirkefejekkel bolondították meg a viadalt: aki vállalta, hogy labda helyett az állat fejét görgeti végig magán, pluszpontot kapott.

Rendeztek uszodai versenyt is. Ez abból állt, hogy a letérdelt lányok fenekéhez a fiúk pumpát illesztettek. A pumpa egy matrachoz csatlakozott, az a csapat nyert, amelyik előbb felfújta a matracot.

A fiúk mellkasára, testére nyomott tejszínhab se nélkülözte a szexuális vonatkozást. A habot a lányok vitték fel a fiúkra, akiknek a pulzusát mérték a szervezők a habosítás alatt. A leghevesebb izgalomba került versenyző csapata vitte el a pálmát.

A ruhátlanító próba abból állt, hogy megmérték a csapatagok öltözetének súlyát. A jobb helyezéshez érdemes volt minél több ruhadarabot levenni, az nyert, akinek a csomagja a legnehezebb lett. Többen teljesen meztelenre vetkőztek, fiúk és lányok, hogy megfeleljenek a csapatvezetők elvárásainak – emlékezett vissza az egyik volt gólya a VS.hu-nak.

A vetélkedők pluszpontkiadásának elve volt, hogy aki hiányos fehérneműben, meztelenül vagy félmeztelenül végzi a feladatot, annak alapból jár a többletértékelés.


Levágott csirkefejjel többet ért


Kutyaként a dinnyés tojást

A megalázó feladatok másik csoportját az undort kiváltó próbák tették ki. Ezekből is volt bőven. Az erősebbek közé tartozott a szájból-szájba járatás. A csapat tagjai kört képeztek, az első kiivott egy borospoharat, majd a mellette álló szájába ürítette, aki a szomszédja szájába és így tovább, míg vissza nem ért a kezdőemberhez, akinek meg kellett innia a végterméket. Ennél visszataszítóbb volt, amikor ugyanezt Túró Rudival csináltatták meg a hallgatókkal a HÖK-ös szervezők.


A borivást tamponnal is elvégeztették a gólyákkal. A borospohár tartalmát úgy kellett kiüríteni, hogy tampont mártottak bele, abból kellett kiszívni. A próba egy percig tartott, addig kellett minél több bort kinyerni tamponokkal a pohárból.

Egyik informátorunk legdurvábbnak a dinnyés próbát tartotta. Ennek során egy fél dinnyére nyers tojást ütöttek, megsózták, megfűszerezték és megetették a hallgatókkal. (A szervezők a menü összeállításának indoklásában az élelmiszer-tudomány legtöbbet használt vívmányát, a sót dicsérték.) Ehhez azonban nem használhatták kezeiket, térdepelve, csak szájjal, mint a kutyáknak kellett megenni. Pluszpont itt azért járt, ha a dinnye húsának elfogyasztása után valaki a dinnyehéjra vizelt és azt bemutatta a zsűrinek.

A zsűrit már a táborozás első napján meg kellett botránkoztatni, ezek a produkciók adták meg a versengés alaphangját. Az egymás szájába köpés még nem verte ki a biztosítékot, de a hányásevés már igen. Az egyik csapat tagja nyers tojást evett, meghányatta magát, a visszaérkezett gyomortartalmát megsütötte és megette. „Ettől már a zsűriből is többen rosszul lettek” – mondta forrásunk.



Volt ügy, nincs ügy

Előző cikkünk után a BCE közleményt adott ki. Ebben azt írták „személyét felfedni nem kívánó szemtanúval folytatott megbeszélést követően a kari vezetők felkérték a gólyatábor résztvevőit, hogy – akár személyazonosságuk felfedése nélkül is – jelentkezzenek mindazok, akik úgy érzik, erkölcsileg kifogásolható cselekményekben kellett részt venniük vagy megalázó helyzetbe hozták őket a gólyatáborban. Az esetleges bejelentések megalapozhatták volna egy fegyelmi eljárás lefolytatását, ezek hiányában azonban –



mivel senki sem jelentkezett sértettként – nem volt alapja fegyelmi eljárás lefolytatásának.”

Az egyetem egyébként először válaszolni sem akartak lapunknak, arra hivatkozva, hogy a három budai kar már a gödöllői Szent István Egyetemhez tartozik, ott érdeklődjünk.

Második nekifutásra, a SZIE közreműködésével, mégis válaszoltak. „A dékánok kivizsgálták 2014 őszén az ügyet, fegyelmi eljárás megindítását nem tartották indokoltnak tekintettel arra, hogy


a gólyatábori vetélkedőn való részvétel önkéntes volt, nem történt kényszerítés.”

A BCE beszélt a hasonló esetek elkerüléséről is. Ezeket úgy akarták megelőzni, hogy 2015-től már előzetesen írásban be kell nyújtani a gólyatábor programját. Ennek betartására a HÖK vezetői aláírásukkal vállalnak kötelezettséget.


Névtelen feleleősök

Mint megírtuk, az ügynek sovány következménye lett. A BCE korábbi nyilatkozatából tudtuk meg, hogy két meg nem nevezett szervezőt, meg nem nevezett testület eltiltott gólyatáborok szervezésétől, egy hallgatói vezető lemondott tisztségéről.

Hogy kik ők, homály fedi. Hogy ezt el tudjuk oszlatni, egyik olvasónk igyekezett segíteni. Azt ajánlotta, érdemes Leel-Őssy Zsoltot keresnünk, aki a gólyatábor szervezése idején és még a botrány után közel egy évig a BCE Tájépítészeti Kar HÖK elnöke volt. Azt követően más tisztségekben szerepelt, a kari HÖK választmányi képviselője jelenleg is. Sikerült szót váltanunk Leél Őssy Zsolttal, aki nem kívánt nyilatkozni a 2014-es gólyatáborban történtekről.

A testi-lelki megpróbáltatások miatt többen besokalltak, és elhagyták a tábort. Főképpen leánygólyák, akik nem várták ki a megaláztatások végét. „Mivel ciki lett volna nem teljesíteni, nem tagadta meg senki a feladatokat, valaki mindig megcsinálta. Nem mondott senki nemet, inkább csendben pakolt és másnap lelépett. Többen csak meredtek maguk elé döbbenetükben a feladatok után, nem hittek a szemüknek, hogy ennek kiteszik őket” – idézte vissza a 2014 augusztusi történéseket az egyik résztvevő, akinek ma is nehezére esett visszaemlékezni.

A megalázó próbák sorát miért csináltatták meg az egyetemistákkal? „A győztes jutalma öt Labello-szájápoló volt és valamilyen gagyi utalvány valahová, olyan értékű, mintha egy hirdetési újságból vágták volna ki” – emlékezett a tábori lét megkoronázására informátorunk.

Ő tőlünk értesült arról, hogy a tábor résztvevőit a kari vezetők felkérték, beszéljenek az ott történtekről. Azt állította lapunknak, sem a hivatalos hallgatói adminisztrációs felületen, sem mailen, sem az egyetemi hirdetőfalon, sem szóbeszéd útján nem jutott el hozzájuk a vizsgálat híre: „Ha tudtuk volna, elég sokan vállaltuk volna a részletes beszámolót”.


gumimatrac

A lányok fenekétől pumpáltatták a matracot


Palkovicsot kérték intézkedni

A BCE szarvasi gólyatáborozásának híre eljutott az Emberi Erőforrások Minisztériumába is. Tényi István augusztusi 21-i cikkünk napján közérdekű bejelentést tett Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárnak, intézkedést kérve.
Tényi azt hangsúlyozta, bár a beavatási szertartások fontos eszközei annak, hogy fenntartsák az egységet egy nagyobb csoportban, a rosszul kivitelezett, eldurvult beavatások hatalmas károkat okozhatnak, az esetlegesen bekövetkező fizikai bántalmazásokon felül.

A visszaélés pszichológiai mechanizmusaira és következményeire is felhívta az államtitkár figyelmét. „A beavatókban két pszichológiai folyamat megy végbe, amikor eldurvul a szertartás.


Az egyik ilyen folyamat az azonosulás az agresszorral, ami egy
védekezési mechanizmus.

Adott helyzetben minden egyén azt utánozza, amit vele tettek ugyanilyen helyzetben, sőt sokszor túlzásba is viszi a cselekvést. Úgy bánnak a többiekkel, ahogy velük bántak, de míg egy sikeres diák esetében ez nem okoz általában komoly problémákat, addig egy megalázott, megszégyenített, megkeseredett diáknál komoly gondokat szülhet, amikor ő kerül beavató helyzetbe. A másik folyamat, ami ilyenkor jelentkezik, azért felelős, hogy elégtételt vegyünk a minket ért sérelmekért. A hirtelen hatalmi pozícióba kerülő egyének a beavatáson átesőkön szeretnék megtorolni többek között gyerekkori gyötrelmeiket.”

Tényi azt a szociálpszichológiai megfigyelést is megosztotta az államtitkárral, hogy a beavatáson átesők között vannak olyan típusok, akik hajlamosabbak eldurvítani egy szertartást. „A beavatók nagyobb eséllyel szállnak rá a gyengébb, könnyebb célpontoknak tűnő személyekre, másrészt a beavatottak között lehetnek olyanok, akikben annyira erős a csoporthoz tartozás vágya, hogy önként és dalolva vetik alá magukat a megalázó feladatoknak, így adva fel a labdát az egyre durvuló rituáléhoz.”

Tényi ezért társadalmilag elfogadhatatlannak tartja hogy a szarvasi gólyatábor ügyében „önkéntes részvételre” hivatkozva az egyetem vezetése nem tett komolyabb lépéseket a felelős, illetve felelősök megnevezésére, felelősségre vonására. Tényi arra is kíváncsi volt, a történtek után hogyan, ki foglalkozott a „önkéntes résztvevők” esetleges lelki, pszichikai sérelmeivel.


Palkovics László, interjú

Palkovics László: nem volt indokolt a fegyelmi


Alaptalan fegyelmi

Az államtitkár november 23-án írt válaszában – az egyetem vizsgálattal összhangban – a fegyelmi vizsgálat elmaradását indokoltnak tartotta. „Az esetleges bejelentések megalapozhattak volna egy fegyelmi eljárás lefolytatását, azonban


miután hivatalos úton senki sem jelezte érintettségét, nem volt alapja fegyelmi eljárás lefolytatásának”

– írta Tényinek.

Palkovics a BCE általunk ismertetett állásfoglalását idézte magyarázatában.
  • A illetékes budai karok dékánjai 2014. november 7-én tartott ülésükön a szemtanú hallgató elmondása alapján a történteket a jó ízlést sértő cselekménynek értékelték, ezért a kari HÖK vezetőinek meghallgatását kezdeményezték.
  • A 2015. január 20-án az újonnan megválasztott dékánok is megismerték a bejelentésről készült jegyzőkönyvet.
  • A 2015. február 12-i meghallgatáson az eseményben érintett HÖK-tagokat a Budai Campus dékánjai felkérték tisztségükről való lemondásra, és eltiltották őket gólyatáborok szervezésétől.
  • Döntés született arról, hogy a jövőbeli gólyatáborok részletes programjait a szervezők előre jelentsék be, a HÖK vezetői vállaljanak kötelezettséget a program betartására, a jó ízlést sértő cselekmények mellőzésére.
  • a BCE rektori-kancellári utasításban szabályozott eljárásrend egyértelművé teszi a gólyatáborok szervezésével és lebonyolításával járó feladatokat, az ezekhez kapcsolódó jogokat, feladatköröket, pontosan meghatározva a felelősök személyét.
Palkovics László azzal zárta levelét, hogy a minisztérium és háttérintézményei és a fenntartásában álló felsőoktatási intézmények elhatárolódnak mindennemű erkölcsi normába és társadalmi elvárásba ütköző cselekménytől.